Virágöböl 4 csillagozás

A kisregényt a Milliók könyve sorozatba is beválogatták, így prognosztizálható volt, hogy előbb-utóbb előbukkan benne a pozitív munkásmozgalmi madzag (ami engem személy szerint nem zavar). Máskülönben a romantikus veszélyekkel és susogó nádassal teli Tüskevár és talán Galgóczy Vidravasának a kereszteződése, csak mondom, ha valaki pont ilyet keresne. Eléggé fekete-fehér a jellemábrázolás a műben, vannak benne a jók és a rosszak, de azért Sadoveanunak sikerült a legtöbbjét valamivel érdekessé tennie. Nekem a papa volt a kedvencem, szimpatikus Alan Rickmannek képzeltem el szemüvegben. Kicsit mondjuk a román történelemről és múltszázadi 19. századi everydaylife-ról való tudáshorizontomat bővítette (a nulláról indultam), de összességében ennél -meg egy rossz idős vidéki délután olvasással való eltöltésénél- többet ez most nekem nem nyújtott. Kicsit sajnálom, hogy nem A baltát választottam tőle.

1882, Moldova. Túl vagyunk a polgári átalakuláson (jobbágyság eltörlése), de ahogy az lenni szokott, főleg a falun megmaradt a rendkívüli szegénység és a társadalmi kiszolgáltatottság. Ebben a megejtően szép környezetben, a forrongó nép, a hagyományos bojárréteg és kényszerítőszervek, valamint az utat tévesztő vagy kereső értelmiségi-hivatalnokréteg körében játszódik a történet, egy kisfiú szemszögéből láttatva.

A regény számomra azt hivatott volna eldönteni, milyen az igazi Sadoveanu: A balta különleges művésze, a Malom a Szereten nagyívű írója, vagy az, akinek minden „A világirodalom legszebb elbeszélései” sorozatban szerepel műve? Nos, ez a Virágöböl inkább egy egyszerű, egyenes vonalú ifjúsági regény, de a kérdés továbbra is eldöntetlen. Ebben a könyvben inkább egydimenziósak a szereplők, világos, ki a rossz és a jó; megjelenik már a munkásosztály is, a levegőben lóg a „szociális forradalom” (sic, 1953).

Mégis, a szerző annyira szépen ír a természet és a társadalom egységéről, a kultúra megtartó és nevelő szerepéről, hogy művészetét leginkább Ajtmatovhoz hasonlíthatnám; akkor pedig lehet, hogy a legnagyobbak közül való?

A történetek a 19. század nyolcvanas éveiben játszódnak. Kissé átszövi a román munkásmozgalom,de a jellemábrázolások érdekesek, tájleírások. szépek Sajnálom, hogy nem 30-32 évvel ezelőtt talált meg, akkor jobban tudtam volna azonosulni a szereplőkkel, többet adott volna……