A ​bolondság története a klasszicizmus korában 9 csillagozás

Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában

A modern világban az ember és a bolond talán szilárdabban kötődnek egymáshoz, mint azokban a hatalmas állati átváltozásokban, amelyeket hajdan Bosch tűzbe borult malmai világítottak meg: egy kölcsönös és összeegyeztethetetlen igazság kitapinthatatlan köteléke fűzi őket össze. Elmondják egymásnak lényegüknek azt az igazságát, amely eltűnik azzal, hogy egyikük elmondta a másiknak. Minden egyes fény kialszik az általa létrehozott nappaltól, s ekképp visszaadatik annak az éjszakának, amelyet széttépett… Napjainkban az ember csak a bolond talányosságában rendelkezik igazsággal… Foucault könyve nemcsak a pszichiátria születéstörténete: mindenekelőtt filozófiai utazás az értelem és túloldala, a nem-értelem szembesülésének zónájába.

Eredeti cím: Histoire de la folie à l'age classique

Eredeti megjelenés éve: 1961

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kísértések Atlantisz

>!
Atlantisz, Budapest, 2004
770 oldal · ISBN: 963916576x · Fordította: Sujtó László

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

andraasv>!
Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában

Nem olvastam el az egészet, de az a kb 200 oldal, amit igen, az alapján nagyon érdekes. Remélem egyszer el tudom olvasni az egészet.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

Az önmagához való kötődés a bolondság első jele, ugyanis az ember önmagához való ragaszkodása folytán fogadja el igazságként a tévedést, valóságként a hazugságot, szépségként és igazságosságként az erőszakot és a rútságot. […] A bolondság jelképe ettől fogva az a tükör lesz, amelyben semmi valós nem látható, csupán a benne önmagát szemlélő személy öntelt álma.

40-41. oldal

Frank_Waters I>!

A Balgaság is részese lehet akadémiai játszmáknak: beszédek témájául szolgál és maga is tart előadásokat saját magáról; megvádolják, mire védekezik, s azt bizonygatja, hogy közelebb áll a boldogsághoz és az igazsághoz, mint az értelem – sőt közelebb áll az értelemhez, mint maga az értelem.

Első rész - Első fejezet

Nagy_Detti>!

Az erkölcsöt éppúgy lehet igazgatni,mint a kereskedelmet vagy a gazdaságot.

111. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

hogyan került a vágy bűvöletében élő ember lelke az emberben lakozó állat fogságába.

33

Fehérló_Filozó_Fia>!

az ember önmagához való ragaszkodása folytán fogadja el igazságként a tévedést

40

Fehérló_Filozó_Fia>!

Minden egyes fény kialszik az általa létrehozott nappaltól, s eképp visszaadatik annak az éjszakának, amelyet széttépett – holott az hívta életre –, s amelyet oly kegyetlenül jelenített meg.

726

Timár_Krisztina I>!

[A középkor végén] a bolondság leleplezése a társadalomkritika általános metódusává válik. A bohózatokban (farces) és a bolondjátékokban (soties) egyre inkább előtérbe kerül a Bolond, az Együgyű vagy a Balga alakja. Immár nem a többi szereplő árnyékában meghúzódó, nevetséges és egyben megszokott figurák: az igazság letéteményeseiként a darab középpontjába kerülnek, s itt mintegy a kiegészítő, illetve fordított szerepét játsszák el annak, amit a bolondság a mesékben és a szatírákban betölt. Míg a bolondság elvakít és vesztébe visz mindenkit, a bolond mindenkinek az emlékezetébe idézi saját igazságát; a komédiában, ahol mindenki rászedi a többieket s ahol mindenki önmagát is becsapja, ő a komédia komédiája, az ámítás ámítója; együgyű, eszement nyelvén az értelem szavait tolmácsolja, amelyek kibontják a komédiát a komikumban […]

26. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

Az őrült képzelet szülte, lehetetlen állatok az ember titkos természetévé váltak, s midőn a végítélet napján a bűnös ember ocsmány mezítelenségében mutatkozik meg, azt látjuk, hogy egy elbutult állat szörnyűséges alakját öltötte fel.

35

Fehérló_Filozó_Fia>!

A rend és a zűrzavar, a dolgok ésszerű léte és a bolondság nem-léte szétválaszthatatlan egységet alkot. Hiszen a bolondság ugyan semmi, de csak úgy nyilvánulhat meg, ha kilép önmagából, és az értelem birodalmában ölt magára valamilyen látszatot, azaz ha önmaga ellentétévé válik. …. A bolondság esztelen zűrzavar, de amikor megvizsgálják, csak rendezett fajokat, a lélekben és a testben szabályosan működő mechanizmusokat, egy látható logika mentén tagolódó nyelvet tár föl.

339

Fehérló_Filozó_Fia>!

Azt mondhattuk volna, hogy a saját műveibe beleunt természet arra készül, hogy minden elemet összekeverjen, ekképp csikarva ki belőlük új formákat

733


Hasonló könyvek címkék alapján

Michel Montaud: Dentozófia – a fogak bölcsessége
Tényi Tamás: Karcok
Georges Minois: Az életfájdalom története
Tamás Rita: Ne pánikolj, sportolj!
Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot
Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
Blaise Pascal: Gondolatok
John Bradshaw: Vissza önmagunkhoz
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan
Lukács Liza: Lenyelt vágyak