Peaceful ​közlegény 53 csillagozás

Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Az egyik legkedveltebb és legismertebb angol ifjúsági író új kötete valós történelmi alapokon nyugszik.
Az első világháború alatt a brit hadvezetés több száz fiatalt végeztetett ki parancsmegtagadás miatt, miközben sohasem vizsgálták ki a körülményeket. Tizenéveseket küldtek a tűzvonalba és a lövészárkokba, ráadásul a kíméletlen bánásmód és fenyegetés gyakran nagyobb veszélyt jelentett a besorozottakra, mint maga a harctéri pokol. A brit kormány azóta sem hajlandó semmiféle posztumusz rehabilitációra

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 2005
170 oldal · ISBN: 9631180158 · Fordította: Nagy Nóra

Enciklopédia 1


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Csodálatos történet. A fele hamisítatlan múlt századi falusi idill. A másik fele elképzelhetetlen háborús borzalom. Az egészen átvonul valami mélyen rezgő harmonikus hangzat. Morpurgo kegyetlenül jól ír, minden könyve egy falat mandulás keserédes gyönyörűség.

Tóth_Orsolya_3 P>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Micsoda alávaló gazembereket képes a háború teremteni, és aki eleve gonosz, az ilyenkor még inkább az lesz.
Nagyon megrázott ez a könyv, és az utóiratban olvasottak után mélységesen fel vagyok háborodva.
Charlie, Tommo, Molly, Big Joe, ti tartottátok bennem a lelket! *-*

Sippancs P>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Ezt a könyvet nem lehet úgy becsukni, hogy legalább az utolsó fejezetét ne könnyezné meg az ember.
Amilyen rövid egy történet, annál inkább tartalmasabb, annál több benne a mondanivaló. Ez a 170 oldal nemcsak a háború borzalmairól mesél, hanem szól családi összetartásról, elfogadásról, a testvéri szeretet fontosságáról és az élet igazságtalanságairól – éppen ezért az ifjúsági címkét én nem is kifejezetten aggatnám rá.
Rengetegszer meghatódtam olvasás közben (Big Joe), ahogy többször is kinyílt a bicska a zsebemben (Hanley őrmester), de a legnagyobb hatással az volt rám, amikor értelmet nyert, hogy egy-egy fejezet elején mit jelentenek az időpontok.
Szívszorító, szomorú történet, melynek a kedvencek között a helye.
Csak ajánlani tudom!

ppeva P>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Rövid, egyszerű, nagyon jól megírt történet. Egy ifjúsági könyv az első világháborúról – eddigi olvasmányaim során nem emlékszem, hogy találkoztam volna ilyennel. Tetszett a vidéki Anglia bemutatása is, a másik oldalról, nem a kastélyok, udvarházak, lelkészházak gyerekeinek, fiataljainak élete.
Szép, szomorú, igazságtalan. Mert nem elég a háború borzalma, jön hozzá még a kegyetlenkedés a saját oldalról is, persze megfellebbezhetetlen igazságok nevében…

3 hozzászólás
eeucrow>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Jelentős első világháborús (kis)regény a Madárdal, a Gyáva és a Messze, Messze hangulatában, azoknál rövidebben, tömörebben. Ifjúságiként kategorizálják, de az érzékletesség, amivel a patkányokkal és iszappal teli lövészárkokban kuporgó, harctéren kivérző, gáztámadástól fuldokló katonák megpróbáltatásait taglalja, egy kissé rácáfol erre. A cinikusok azt mondhatnák rá, hogy a rangos és elismert háborús regényekhez képest közhelyes, felszínes, talán szentimentális mű, és tény, hogy harcedzett olvasóknak sok meglepetést nem tartogat. Ettől függetlenül engem magával ragadott a sallangmentes, egyszerű cselekménye, lineáris történetvezetése. Morpurgo értően és meghatóan ír az emberi kapcsolatokról, ragaszkodásról, bátorságról, becsületről, és jól nyúl mellőzött vagy elhallgatott témákhoz (háborúban legyilkolt állatok, parancsmegtagadás miatt kivégzett fiatalok), ami már a másik híres művében, a War Horse-ban is tetszett. Sajnálom, hogy nálunk nem igazán találták meg a helyüket/közönségüket a könyvei (a Peaceful közlegény is évek óta nehezen beszerezhető), pedig bőven lenne még mit kiadni tőle.

NikoLetti>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Nem találom a szavakat .
A könyv ötcsillagos. Csodálatosan megírt és méltó emléket állít az igaz embereknek, akik hallatták a hangukat.

6 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Ez a könyv, bár ifjúsági regény, tisztelgés az első világháború katonái előtt. A történetet Thomas Peaceful „meséli el” nekünk. Elmeséli gyerekkorát, bemutatja családját, édesanyját, aki mindig kiáll a gyermekeiért, Charliet, imádott bátyját, megismerhetjük Big Joe-t, Mollyt, Farkas nagymamát, az Ezredest és a „Narancs és citrom”-ot. :) Bár nem volt könnyű életük, egymás iránti szeretetük és összetartásuk segítségével minden nehézséget legyőztek. Boldog kis család voltak, a vidéki Angliában, amikor egyszercsak jött a háború.
Charlie és Thomas bevonult katonának, Thomas még nem volt 16 éves, de a sorozóbizottságot nem is érdekelte ez különösebben, elhitték, hogy már a 17-et is betöltötte. Egymás iránti szeretetük segítette őket a kemény, embertelen kiképzés során, majd a háború borzalmai közepette.
Méltánytalanul sokáig várattam ezt a könyvet az olvasásra váró könyvek között, most már nem is értem miért. Nagyon szeretetreméltó szereplőkkel (egy-két gonosz azért itt is van), családi összetartással, szeretettel és a háború értelmetlenségével találkoztam benne. Szép történet, a maga szomorúságával és az élet igazságtalanságával.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2015/07/michael-morpurgo-p…

Netti_10>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Minden háborús regény elolvasása után napokig nem térek magamhoz a szörnyűségek miatt. A rengeteg értelmetlen halál, a hátrahagyott családok, igazságtalanságok, elkerülhető végzetek. És mégis miért? Megrázó volt olvasni Charlie történetét, pedig nem az ő szemszögéből látjuk, nem ő a főszereplőnk. Saját országa, saját felettese mondja ki rá az igazságtalan ítéletet. Egy újabb értelmetlen halál. Elkeserítő és dühítő.
A könyv első része is tetszett, a gyermekkor és a körülmények. Big Joe a kedvenc, a sérült, fogyatékos gyermek tele igaz szeretettel. Bertha halála…. annyira sajnáltam. Miért kellett meghalniuk?! Az édesanya, aki példakép. Ennyi minden ilyen rövid történetben és pont ezért egy remekmű. Sajnos a mai fiatalság már nem olvas ilyen ifjúsági könyveket.

Melia>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Bár nem túl hosszú a történet, de még is benne van minden. Megismerhetjük Tommo majdnem felhőtlen gyermekkorát, és aztán azt is, ahogy a háború véget vet mindennek.

Ibanez P>!
Michael Morpurgo: Peaceful közlegény

Rövid, velős kis történet, bár megvallom a fülszöveg alapján azt vártam, még jobban ki lesz hegyezve a bánásmódra és a kegyetlenségre. De ugye ez egy ifjúsági regény, amit hajlamos voltam olvasás közben elfeledni és „drámaibb” megfogalmazást és mozzanatokat várni.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Biztosra tudom, hogy Apa próbál menekülni. Tudom, mert nemegyszer mondta, hogy következő életében madár szeretne lenni, hogy szabadon szállhasson, ahová csak tetszik.

14. oldal

Sippancs P>!

Charlie gyakran azt mondta, hogy kölcsönkapott időben élünk itt. Nem akarok több időt kölcsönkapni. Azt akarom, hogy az idő megálljon, hogy a holnap soha ne jöjjön el, hogy ne virradjon föl új nap.

96. oldal

NikoLetti>!

Aznap éjjel Charlie-val azt színezgettük, hogyan csempésszünk másnap patkánymérget Farkas Nagymama teájába.
Végül csak megszabadultunk tőle, és szerencsére nem patkányméreggel. Csoda történt ,hihetetlen csoda.

Először is ,az Ezredes felesége meghalt a tolószékében ,és nem nekünk kellett belefojtanunk a tóba.

35. oldal

Jesper_Olsen>!

Anyánk nagynénje volt, de mindig megkövetelte, hogy „Nagymamá”-nak szólítsuk, mert úgy hitte, a Nagynéni megszólítás öreg és bogaras asszonyokat illet, amilyen pedig ő is volt.

28. oldal

Sippancs P>!

Ma nagyon szeretnék hinni benne, hogy van Mennyország, hogy, amint Apánk mondta, van új élet a halál után, hogy a halál nem vég, és hogy egyszer mindannyian találkozunk még.

43. oldal

Chöpp >!

Aztán rettenetes robajjal belefutottunk egy sötét, füstös alagútba. Mintha azóta is abban az alagútban volnék.

95. oldal

Chöpp >!

A vörösbegy Apa rózsabokráról figyelt, fekete gyöngyszeme pislogás nélkül, könyörgőn tekintett rám.
Apa volt annak a madárnak a tekintetében. A rózsabokor alatt, mélyen lenn, a nyirkos földben a kukacok között, az összes féltett holmijával körülrakva.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: vörösbegy
Sippancs P>!

Kézen fogva ültünk a parton, Molly feje Charlie vállára csuklott, és közben ránk esteledett. Molly időnként halkan felzokogott, de egyikünk sem szólt. Nem volt szükség rá. Tudtuk, hogy nincs kiút, hogy a háború szétszakít bennünket, és hogy mindhármunk élete örökre megváltozik. De abban a pillanatban kincsként őriztem Molly kezét a kezemben, kincsként őriztem az utolsó együtt töltött óránkat.

91. oldal

Sippancs P>!

Már áltatni sem tudtam magamat azzal, hogy hiszek az irgalmas Istenben vagy a Mennyországban, azután meg végképp nem, hogy láttam, mire képes ember ember ellen. Csak abban a pokolban tudtam hinni, melyben éltem, a földi pokolban, s ez ember műve volt, nem Istené.

131-132. oldal

Sippancs P>!

Összebújunk a fedezékben, és megpróbáljuk elhitetni magunkkal, hogy ez az egész nem is velünk történik, vagy ha mégis, akkor a fedezék elég erős ahhoz, hogy kibírja. Eszünkkel azonban tudjuk, hogy egy pontos találat mindünk végét jelentené. Tudjuk, és beletörődünk. De nem gondolunk rá, és főként nem beszélünk róla. Isszuk a teánkat, elfüstöljük a Woodbinesainkat, és eszünk, ha étel érkezik – ami nem fordul elő túl gyakran és élünk, ahogy tudunk, olyan normálisan, ahogy csak lehet.

152. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Soman Chainani: Jótett helyébe
Fróna Zsófia: Démonok közt
Ruff Orsolya: Volt egy ház
Robin LaFevers: Sötét diadal
Rick Riordan: A vörös piramis
Carlos Ruiz Zafón: Szeptemberi fények
Schmal Róza: A Ladann könyve
Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok