Szörnyek ​szigete (Jurassic Park 2.) 83% 189 csillagozás

„Az egész életed azzal fog telni, hogy egy csomóan megpróbálják kisajátítani, amit elérsz. Soha ne hagyd magad!”

Nagyon tetszett! Ha nagyon bele akarnék kötni valamibe, akkor a nagyon izgalmas részek utáni rém unalmas elmélet-fejtegetés, fölösleges időhúzás volt, a történet szempontjából nem vitt semerre.
A filmeket is megnéztem, hú, jól össze-vissza ollózták a 2 könyvet 3 filmmé, pl a madárház, ami az első könyvben annyira tetszett, a harmadik filmben volt. DE!!! Ian Malcolm és Sarah Harding A könyvben annyival jobb karakterek voltak, mint a filmben, h egészen elképedtem.
Kelly nagyon jól választott magának példaképet, Sarah Harding igenis példaképnek való karakter.
Ha nekem egyszer valaki azt mondja, h én ezeket a könyveket elolvasom majd, és imádni fogom őket, kiröhögöm!
Ja, és pont saját kihíváshoz kellett az 1.

„– Hogyhogy? – kérdezte megütközve Kelly.
– Az emberi lények hihetetlenül kártékonyak – felelte Malcolm. – Néha úgy érzem, egyfajta pestis vagyunk, és ilyen értelemben a Föld megtisztítói. Olyan tökéletesen tudunk bármit megsemmisíteni, hogy arra kell gondolnom, éppen ez a feladatunk. Talán mindig így történik; bizonyos földtörténeti korokban valamelyik állat az élre tör, hogy kiirtsa a világból a többieket, letakarítsa a színpadot, és előkészítse az evolúció következő szakaszát.”
(Itt tartunk most!)

Szívem szerint kevesebb csillagot adnék neki az előzőnél, mert annál gyengébb könyv, viszont és de és csakazértis mégis megkapja a négyet, mert a mérleget ugyanúgy nem könnyű felállítani, mint az első résznél.
A kezdés: Bobby Ewing feltámadása óta nem dobtam ekkora hátast spoiler.
A könyv első fele: készülődünk, utazunk, barangolunk, nézelődünk, de nagyon nem történik semmi sem. Nincs miért izgulnom igazából. Ami meg történik, az meg nem hat meg. Pedig újdonság, mert a filmben nem szerepelt, de valahogy olyan semmilyen.
A könyv második fele: na végre! Egyrészt több filmes elem is visszaköszönt, másrészt végre elszabadult a káosz. Én ezt várom egy rendes Jurassic könyvtől.
Kis csapatunkért izgultam (kivéve Levinet), az ellentábor meg szimplán hidegen hagyott.
Szóval 4-4 mindkét kötet, de egészen más indokokkal.
1. rész 4+, mert zseniális mozis sztori, 1-2 apró zavaró elemmel és egy számomra megbocsáthatatlan eseménnyel.
2. rész 4-, mert az eleje vontatott, csak a második fele izgalmas, ám lehet, hogy mégis könyörületes vagyok.

Sok minden idegesített a könyvben olvasás közben, ezért nem mindig tudtam élvezni a történetet. spoiler Malcom-ot bírtam, szimpatikus figura. Richard Levine-t nem igazán tudtam hová tenni, valamiért nem voltam vele kibékülve. Bírtam Malcom-mal a beszélgetéseiket. Sarah szimpatikus nő, tetszett a stílusa. Izgalmas volt az útjuk, nem semmi kalandban volt részük. :-) spoiler Kelly és Arby aranyosak voltak, nagyon bátrak, hogy spoiler

Vicces fordulattal kezdődik ez a történet, ha ismerjük az előző rész végét. :) Kíváncsian álltam neki, de sajnos úgy a feléig nem volt túl pörgős a történet, azonban a könyv második fele teljesen kárpótolt, tehát abszolút megérte elolvasni ezt a részt is. Már csak a dinók miatt is. spoiler

Az első kötet régi nagy kedvencem és ezt is többször olvastam már. Sajnos mindig rá kell jönnöm, hogy ez a kötet messze, nincs olyan jó, mint az elődje. A karakterek lecserélődtek, kivéve Malcolmot, aki az első kötetben is a kedvencem volt. Az ő monológjai most is jók, de messzebb állnak a cselekménytől, mint az első kötetben. Az új paleontológus, aki Grant doktort váltja irritáló. Ugyanakkor Sarah karaktere nagyon jól eltalált, Malcolmmal pedig kifejezetten jó párost alkotnak. A történet olvasmányos és pergő (ha nem is annyira, mint az első részben), a szöveg jól olvasható. Mindent összevetve, beleértve a dinókat, az első kötetet és a nosztalgia faktort nincs szívem lepontozni, de azért „csak” ötös alá…

Mivel sokan úgy állnak neki olvasni, hogy a filmet látták, le kell szögeznem: ennek a könyvnek szinte semmi köze nincs hozzá. Közös pont Ian Malcolm és a dinoszauruszok, és itt ki is fújt. Számos szereplő hiányzik a filmből, és fordítva, főszereplők is. Azok a karakterek, akik mindkét helyen megjelennek, alapvetően mások (pl. a jellemük, kinézetük). A cselekmény itt-ott jelenetekben mutat némi hasonlóságot, de tényleg csak néhol…

A könyvre rátérve: az első résztől kicsivel elmarad, de alapvetően jó. A cselekmény lassan indul be, a végére talán túlontúl is felpörög, sok minden zúdul egyszerre a szereplőkre… Sok a magyarázat (mint mindig) – olyan érzés, mintha az író ebbe a könyvbe akart volna besűríteni mindent, amit a dinoszauruszokról és a hozzájuk kötődő elméleteiről még el akart mondani, de az első részbe már nem fért bele. Ez mind érdekes volt; jobban megismertem a dínókat. A sok monológ viszont óhatatlanul is a párbeszédek és a cselekmény rovására ment, rontották a jelenetek valódiságát. Összegezve: jól kiegészíti az Őslényparkot, nekem nem okozott csalódást. Aki ismeri Crichton stílusát, az tudja, mire számíthat.

Azt viszont még egyszer le kell szögeznem, hogy a könyv és a film egész más világ. Az egyik egy tudományos-fantasztikus regény sok-sok utánajárással és érdekes elméletekkel tarkítva, a másik pedig egy hollywoodi színvonalú tömegszórakoztató alkotás. (Nem azt mondom, hogy rosszabb, de teljesen más műfaj.)

Malcolm még mindig nagy kedvenc. Nem is kérdés.
Az idei év egyik legjobb olvasmánya volt ez a könyv és az Őslénypark. Nagyon hálás vagyok, hogy felhívták rá a figyelmem, ugyanakkor a hőn szeretett filmek már nem tündökölnek a szememben annyira, mint az olvasások előtt. Izgi, dínós filmes – ugye, szeressük őket.. De ennyi. Aki pedig igazán szeretné tudni, hogy miről is szól a Jurassic Park története, annak el kell olvasnia a könyveket. A káoszelméletből szinte semmit nem kaptunk a filmekben, pedig erről szól a könyv, a fő mondanivalója is ez, ezt mutatja be. Nem sikerült megfogni a lényeget – tudom, tudom, a profit.
Na de! A Szörnyek szigete még az első résznél is jobban tetszett, csodásan mutatja be a dínókon keresztül az elméletet, ahogy a való életben megvalósul. (Azért nem maradnak el a dínós, véres, marcangolós jelenetek sem, nem kell egy elméleti fejtegetésre gondolni az értékelésemből, nagyszerű egyensúlyban marad a vérengzés és a káosz filozófiája.)
Egész más szemmel nézem a sztorit most már, és egy cseppet sem bánom!

spoiler
Már a könyv elején elég nagy a logikai bukfenc, ami mellett nem lehet elmenni. Azonban sokkal izgalmasabban indul, mint az előző rész. Több szereplővel is megismerkedünk és gyorsan indul be a történet. Innen sem hiányozhatnak a gyerekek és persze halálosan idegesítő karaktert is kaptunk. Na érte nem lenne kár. Azért számomra ebben a könyvben is voltak hajmeresztő dolgok, de próbáltam nem ezek alapján ítélni. Itt is kicsit sok volt nekem a tudományos magyarázat, ezeket sokszor untam is és nem igazán tudtam figyelni rá. Néha már hihetetlen akció jeleneteket kaptunk.
Amikor pörögtek az események, akkor rendkívül izgalmas volt a könyv, így hajlok a pozitívabb értékelés felé.

Szenzációs! Pörgős, izgalmas, magával ragad! Imádtam végig! :)
Külön érdekesek számomra a tudományos fejtegetések és elméletek! A cselekmény nagyjából ugyanaz, mint az első részben, de ugyanolyan éberen olvastam, nem volt unalmas vagy ismétlődő. Néhol kicsit véresebbre sikerült, máskor vicces vagy szomorkás.
A két gyerek, aki beleüti az orrát, méltón helyt áll, a tudósok megfigyelnek és elméleteket gyártanak, míg életben próbálnak maradni az Elveszett Világban!
A filmeket is szerettem, mert azért ott láhatjuk a dínókat, de könyvben is megéri elolvasni, másfajta élményt ad! Nem vagyok igazi fan, így néha rá kellett keresnem a könyvben szereplő dinoszauruszokra, hogy teljesebb képet kapjak, de imádtam minden sorát! Újraolvasni kötelező!!

Sokak értékelésével ellentétben, nekem a második rész tetszett jobban. (Ami a sorozatoknál talán valóban ritka.) Érthetőbb volt, hogy a szereplők miért pottyannak bele a szószba mindenféle felkészülés nélkül. Ezúttal sokkal kidolgozottabbak az evolúció/ökológiai fejtegetések. Ráadásul Malcolm figurája sem volt annyira fárasztó, mint az első részben.