Ez a tankönyv a gyerekek lelki fejlődésére vonatkozó legkorszerűbb ismereteket fogja át a fogamzástól a csecsemő- és kisgyermekkoron át, az iskolás- és a serdülőkoron keresztül a felnőttkorig. Bemutatja a gyerekek fejlődésének legfőbb elméleti megközelítéseit, a téma legfontosabb kutatási eredményeit, és kitér a lehetséges gyakorlati alkalmazásokra is (például a bölcsődei gondozás, olvasástanulás nehézségeinek leküzdése). A szerzők megkísérlik megvilágítani, hogyan hatnak egymásra a felnőtt emberré válás évei folyamán az egyedfejlődés biológiai, viselkedéses és társas vonatkozásai. A könyv sajátossága, hogy a biológiai és mikrokörnyezeti tényezők mellett nagy hangsúlyt helyez a tágabb társadalmi és kulturális háttérre is, amely jelentősen befolyásolja, milyen embert nevel az újszülöttből a környezet. A könyvet magyarul először 1997-ben adtuk közre. Jelen kiadás a 2001-ben megjelent, legújabb kutatási adatokat és felfrissített bibliográfiát tartalmazó átdolgozás alapján készült.
Fejlődéslélektan 54 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1997
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris iniciálé Osiris
Enciklopédia 2
Kedvencelte 3
Most olvassa 27
Várólistára tette 28
Kívánságlistára tette 41
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Fejlődéslélektan tárgyhoz az egyetemen ez a legfőbb kötelező irodalom, ehhez olvastam. A félévünk anyaga a fogantatástól az óvodás kor végéig tartó időszakot fedi le, ez a könyv bő fele, az első ~500 oldal. A Cole házaspár könyve alapos, átfogó, mégis összességében olvasmányos, mert nagyszerű kísérleti leírásokkal, vagy akár saját családjukhoz tartozó személyes történetekkel feldobják a száraz elméleti részeket. Két szövegkiemelő elvérzett, mire végeztem vele, de ezt egyáltalán nem bánom. Bár minden tankönyv ilyen lenne.
Khm… Sajnos túlságosan gyorsan el kellett olvasnom, mert Zh-t írunk belőle, de még így is, hogy csak felszínesen tudtam felfogni egy igazi kincsnek gondolom ezt az olvasmányt.
Nagyon sok olyan kísérlet van benne, aminek köszönhetően kicsit közelebb kerül hozzánk a gyerek, akinek a fejlődéséről éppen tanulunk.
Ezenkívül bárki, aki ezt olvassa valószínűleg már átment a fejlődésének ezen szakaszán, amit a könyv tárgyal, így bátran merem állítani, hogy hasznos lehet, mert olyan dolgokra derül fény, ami sok mindent megmagyarázhat.
Ugyanakkor tanulni is sokat lehet belőle azoknak, akik még a gyerekvállalás előtt állnak.
Tudományos, tanulmányaimhoz szükséges könyvek közül eddig ez a kedvencem, nagyon fontos dolgokról esik benne szó, amik később az egész életünket meghatározhatják, ha nem foglalkozunk velük megfelelően.
Nos kérem szépen így kell átfogó, részletes, áttekinthető szakkönyvet írni!
Hosszú? Igen, mert nagy az az elméleti rész, amit bemutat.
Száraz? Egy szakkönyvtől nem várunk hirtelen fordulatokat és izgalmakat, de ez szerintem kifejezetten jól lett megírva: az elméleti részeket sűrűn váltják a megfigyelések, kísérleti leírások.
Könnyen áttekinthető? Nagyon is. Amit kiemelnék, hogy nagyon szépen van felépítve a könyv. Szépen felvázolják az elején, hogy melyik részben mivel fognak foglalkozni, a tartalomjegyzék részletes, könnyű rajta kiigazodni, a fejezetek végén az összegzések röviden összefoglalják az adott egység fontosabb elemeit, a könyv végén pedig definíciótárat is találunk.
Egy-két kutatási eredmény (pl. a Kingsley riport) kicsit már idejét múlt, bár tény, hogy azóta nem igazán készült ilyen átfogó tanulmány hasonló témában.
Egy szóval le a kalappal, nagyon hasznos „kis” könyvecske volt, akinek fejlődéslélektan témában kell olvasnia, tanulnia annak mindenképpen ajánlom.
Nagyon szerettem! Jó lenne, ha a legtöbb anya elolvasná ezt a könyvet, szerintem sokat lehet belőle tanulni-okulni a gyerekneveléssel-fejlődéssel kapcsolatban. Megtanulni viszont durva volt…
A serdülők, fiatalok és felnőttek pszichopedagógiája nevű vizsgámra kellett. Hát… Amit meg kellett belőle tanulni, az rendben volt. Viszont rémesen nagy ez a mennyiség egyszerre. Nagyon sok infót már tudtam. De a könyv barátságos. Igen, ez a szó, amit kerestem. Látszik, hogy „amerikai”. Az amerikai szakkönyvek (általában) durván rámennek az esztétikára, mert ha telepakolják képekkel meg egyszerűen fogalmaznak és túlmagyaráznak, akkor az már egy barátságos könyv, mert a mezei ember is érti. De minden hülyeséget és előítéletet félretéve, hasznos könyv, és jó összefoglaló.
/Egyetem Fejlődéslélektan tárgyhoz/
Minden érthetően el van magyarázva, sok vizsgálattal és kísérlettel alátámasztva és szemléltetve. Nagyon részletes.
Hiányérzetem a Fiatal felnőttkor, Felnőttkor és Időskor szakaszok miatt van, nem voltak benne részletezve, a könyv a Serdülőkorral ért véget. Vagy van ezekre egy másik könyv? (sajnos a tanárom nem adott konkrét fogódzót, csak annyit mondott hogy: “A nagy fejlődéslélektan könyv kell, az Osiris kiadós”)
Kétszer olvastam el, egyszer pedagógia-pszichológia szigorlatra, másodszor meg párhuzamosan a gyerekeim növekedésével. Másodszorra sokkal érdekesebb volt. ;)
A téma alapkönyve, de nekem nagyon elhúzódott, mert sorban végigolvasva tömény volt. Ettől függetlenül igényesen szerkesztett, alapos mű, hasznos fellapozni.
Népszerű idézetek
„Mint minden nagy művészet, a mese is egyszerre tanít és szórakoztat; különleges értéke abban rejlik, hogy ezt olyan nyelven teszi, amely közvetlenül a gyermekekhez szól.” (Bettelheim, 1985, 74.o.)
440. oldal, 11. fejezet - A kisgyermekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások (Osiris, 1997)
Mollie: Te lány vagy, Margaret.
Margaret: Te is, Mollie. L-M-N-O. Vagyis „lány”.
386. oldal, 10. fejezet - Társas fejlődés kisgyermekkorban (Osiris, 1997)
A kétszavas kijelentések hiányosságait Maurice Sendak egyik meséje szemlélteti szórakoztatóan. A mese egy kalandvágyó kutyáról szól, aki elvállalja egy kisgyerek gondozását. A gyerek még nem lépett túl a kétszavas kijelentések szintjén. A kutya először megpróbálja megetetni, de a gyerek azt mondja: „Nem eszik!” Aztán a kutya maga akarja megenni az ételt, de a gyerek megint azt mondja: „Nem eszik!” Végül a gyerek és a kutya egy oroszlánnal találkozik, és a gyerek harmadszorra is azt mondja: „Nem eszik!”
Felnőttként könnyen értelmezni tudjuk, mit akart mondani a gyerek az egyes esetekben. Először úgy érthette: „Nem eszem”; a második esetben azt akarhatta mondani „Ne edd meg az ételemet”; harmadszor pedig azt: „Ne egyél meg engem” (esetleg „Ne egyél meg minket”, ha volt benne némi szolidaritás).
307. oldal, 8. fejezet - Nyelvelsajátítás (Osiris, 1997)
A petesejtek különösen érzékenyek az olyan környezeti ártalmakra, mint a vírusok, a sugárzás és egyes vegyszerek, amelyek károsíthatják a kromoszómákat, vagy megzavarhatják a meiózis folyamatát. Minél idősebb a nő, annál tovább volt kitéve ilyen környezeti ártalmaknak. Ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy más kromoszomális rendellenességek, például a Klinefelter-szindróma előfordulási gyakorisága is nő az anya életkorával.
92. oldal
A fejlődés elveinek a világ eseményeire való alkalmazása inkább a hagyományos háziorvos mesterségéhez hasonlítható – egy olyan orvoséhoz, aki egy egyszerű diagnosztikai eszközökkel és kevés orvossággal teli fekete táskával és tudásának és tapasztalatainak hatalmas tárházával felszerelkezve látogatta a családokat. A fejlődéspszichológusok a fejlődés kutatásához és a gyermekek életminőségének javításához elméleti alapelvek, diagnosztikai eljárások és orvoslási technikák készletével felszerelkezve látnak hozzá. Ezeket az alapelveket és eszközöket a konkrét helyzetekben saját gyakorlati tapasztalataikkal kell ötvözniük.
691. oldal, Epilógus: A teljes kép (Osiris, 2006)
A tanuláselméleti nézőpont alapfeltevése az, hogy a nyelv fejlődése hasonló más viselkedések fejlődéséhez, és így ugyanazon tanulási törvényekhez alkalmazkodik.
313. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan 91% ·
Összehasonlítás - Bányai Éva – Varga Katalin (szerk.): Affektív pszichológia ·
Összehasonlítás - Sue Fletcher-Watson – Francesca Happé: Autizmus ·
Összehasonlítás - Kovács Ilona – Szamarasz Vera Zoé: Látás, nyelv, emlékezet ·
Összehasonlítás - Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 3. – Nyelv, tudat, gondolkodás ·
Összehasonlítás - Philip Zimbardo – Robert Johnson – Vivian McCann: Pszichológia mindenkinek 1. 92% ·
Összehasonlítás - Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra ·
Összehasonlítás - Richard C. Atkinson – Ernest Hilgard: Pszichológia 91% ·
Összehasonlítás - Schleinerné Szányel Erzsébet: Fejlődéspszichológia ·
Összehasonlítás - Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése ·
Összehasonlítás