Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Scarlett lakosztály 8 csillagozás ↑ 22%
Scarlett Martinról sok mindent lehet mondani, de azt, hogy átlagos életet él, biztosan nem. A családja a Hopewell Hotel tulajdonosa, amely egy kis, régi stílusú szálloda New York kellős közepén.
A Martin gyerekek tizenöt éves koruktól egy-egy lakosztály felelősei, és a születésnapján Scarlettre is rákerül a sor: az Empire lakosztályt és annak állandó vendégét, Mrs. Ambersont örökli meg. Scarlett eleinte nem tudja, mihez kezdjen a hajdani színésznővel, aki minden pillanatban más vállalkozásba fog. Közben pedig feltűnik a láthatáron Eric, a lélegzetelállítóan helyes színész srác, és Scarlettet immár nem mentheti meg semmi más, csak a leleményessége.

Kedvencnek jelölte 1
Most olvassa 5
Várólistán 3
Kívánságlistán 13
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Erre csak annyit lehet írni: tök jó! :) És én is szeretnék egy saját lakosztályt meg hotelben lakni is jó lenne…
Tény és való nem egy maradandó irodalmi alkotás, mely kiállja az idők próbáját és igen vannak hibái. Kurta furcsa befejezése mindenképpen levon a könyv minőségéből. Mindazonáltal nagyon kedves, könnyű olvasmány. Szerettem benne a karaktereket , aranyosak voltak egytől-egyig. Mrs. A. fantasztikus egyéniség olyan mint egy hurrikán ami végigsöpör a könyvön.
Csak remélni merem, hogy a történet folytatása is megjelenik.
A Meg Cabotos ajánlás és az érdekes fülszöveg ellenére nem sikerült elnyernie a tetszésemet. Hiányzott a szín, az élet belőle, az Eric szálnak nem lett vége, ahogyan a Lola-Chip szálnak sem. Mrs. Anderson jó figura volt, akiről végül nem derült ki, hogy miből van ennyi pénze, vagy hogy mikor és hol volt híres egyáltalán. Spencer volt a kedvencem, mert ő legalább tényleg egy bohóc volt és megszerettette velem a Jange-t. És egy nagy negatívum: Scarlett kishuga és a leukémia felfogása. Ilyen témát ne egy tinikönyvbe, ne ilyen tálalással. Jah, és ha valaki ír, akkor vagy fejezze be a könyvet rendesen, vagy ne adassa ki!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ritka, hogy egy könyvnek 4 csillagot adok, de a könyv eleje nagyon vontatott volt. Szétuntam. Viszont amikor beindult a sztori hamar vége lett. A vége katasztrofális, olyan mintha az írónő megunta volna és abbahagyta.
Hiányoltam belőle az aranyos fiúcskát, aki megdobogtatja a főhősnő szívét. Eric-et nem tudom annak nevezni,mert egy szemét.
A könyv csak azért kapta meg a nyolc pontot, mert rosszabbat nem tudok adni soha.
Népszerű idézetek
– Ó, ez egy ilyen nap! felelte Mrs. Anerson. – De igaza van. Spencer kiváló előadóművész. És te hogy érzel az előadással kapcsolatban, Spencer?
– Mint aki a fellegekben jár . felelte Spencer, kíváncsian fürkészve őt. . Mint a srác a Titanicban. Csak kevésbé vagyok halott.
315-316. oldal
– Chipnek sosem húztál be – állapította meg Scarlett.
– Igaz – felelte Spencer. – Kicsit bánom is, hogy nem fedeztem fel előbb a brutális énemet.
313. oldal
Hajnali öt körül sürgető kopogtatás hallatszott az Orchidea lakosztály ajtaján.
– Mi ez? – nyöszörgött Lola a párnáját a fejére húzva. – Állítsd le. Biztosan Spencer az. Öld meg.
Scarlett engedelmesen kimászott az ágyából, közben megbotlott a takarójában, és indult megölni a bátyját, ahogy kérték.
(első mondat)
– Ezt örömmel hallom – felelte lassan anyu. – De Spencer csak…
– ritka akrobatikus képességekkel megáldott komikus – szakította félbe Mrs. Anderson. – De ezt persze önök tudják a legjobban.
– Hát igen. Az biztos. Hétéves kora óta dobálja le magát minden lépcsőről.
156. oldal
– Na – mondta Spencer, miután visszatért a St. Regis Hotelből, ahova taxival átcipelte Mrs. Anderson holmiját –, és most? Neked nincs munkád. Nekem nincs munkám. Játsszunk Jengát?
[…]
– Ja, persze . folytatta Spencer az egyoldalú társalgást. Nincs is Jengánk. Akkor húzkodjuk ki a komód fiókjait, míg össze nem dől. Mit szólsz?
– Ezt nem hiszem el – mondta Scarlett.
– Ugye? Mindenkinek van Jengája.
– Miért hagyott itt minket?
– Talán azért, mert mindenünk szétesik egyetlen érintésre. Mint a Jenga.
Scarlett az ágy szélére gurult.
– Ha még egyszer kiejted a szádon, hogy Jenga…
331.
– Beszéljünk a törölközőkről – lépett az Orchidea lakosztályba másnap reggel Lola
(első mondat)
(Spencer) – Martin vagyok. A szállodavezetés a véremben van. A vendégek kiszolgálása az életem.
– Valahányszor flörtölsz vele – jelentette ki Scarlett –, meghal egy kölyökkutya.
196. oldal
– Azt hiszem most jött el az ideje annak, hogy szundítsak egy nagyot – felelte Spencer. – Álmomban majd megoldódik ez a probléma. És eljön az a holland ikerpár, akik odavannak a magas New York-i színészekért, és fölajánlják, hogy segítenek fölkészülni a szerepemre. Aztán mindhárman szőrös mókusjelmezbe bújunk, kapunk egy nagy zsák mogyorót… túl részletesen avatlak be a fantáziám világába, ugye? És ez most kínos, nem?
388. oldal
Próbált nem látni, nem hallani, nem gondolkodni… még akkor sem nézett föl, amikor Donna a falhoz vágta Spencert és magából kikelve azt sikítozta: „Majd én megmutatom magának, milyen érzés áldozatnak lenni!”.
209. oldal
Délután ötkor muszáj volt fölébreszteni Spencert, aki úgy, ahogy volt, ázott ruhában aludta az igazak álmát. Valami rejtélyes, ám igen nyugtalanító oknál fogva azt kiabálta, hogy „mogyoró!”, amikor Scarlett fölrázta.
390. oldal





























