A ​szív mechanikája 190 csillagozás

Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Úgy ​szeretjük egymást, mint két megelevenedett gyufa. Nem beszélünk, lángra gyúlunk!

1874-ben, minden idők leghidegebb napján, mikor a paranormális kutyahidegben a szökőkutak is jégcsokorrá dermednek, Edinburghban Madeleine, a bába, gyógyító csodadoktor, a számkivetettek istápolója egy megesett rosszlány gyermekét segíti világra. A veszett hidegben az újszülött szíve megfagy, Madeleine pedig hirtelen ihlettel egy óraszerkezetet ültet be helyette.
A kis Jack selejt portéka, ráadásul különösen kényes is: hogy életben maradhasson, meg kell tanítani, hogyan bánjon a szívével, az ön- és közveszélyes, hegyes mutatókkal, de legfőképpen arra, hogy a szerelem végzetes lehet a számára. Ám az óramű-szívnek sem lehet parancsolni, Jack a leheletfinom Acacia táncosnő rabja lesz, fél Európán át követi, mint az árnyék, megvív érte száz veszéllyel, versenyt fut a könyörtelen idővel, amely belülről emészti…

Mathias Malzieu francia rockénekes romantikus, fanyar meséjét egyszerű… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Európa, Budapest, 2012
166 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630793889 · Fordította: Vaszócsik Crista

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Hasfelmetsző Jack · Jack · Miss Acacia

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs · Edinburgh · Sacré Coeur


Kedvencelte 18

Most olvassa 4

Várólistára tette 131

Kívánságlistára tette 84

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

n P>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Ketten együtt is csupán harmincévesek vagyunk.
Vajon, a postagalambnak nehezebb a röpte, ha a levél tört álmokkal van tele?
S könnyebb-e, ha szárnya rebbenésétől a szürke felhők szétgurulnak, mint a könnygyöngyök?
Olvasod, s halk koppanásokat, csuklódon a vér zörejének dobbanását hallod. Nem vártam sokat, de annál többet kaptam, vagy hittem el, miközben olvastam. Többször megálltam, s néztem ki a napfényt visszaverő ablakon. A világ leghidegebb napján kezdődik a történet és fázósan húztam lábamra a plédemet. Nem maradtam így sokáig. Ilyen ez a történet. Szelíden selymes mese a bizalomról, a gyermekhitről, a kitartásról, de szól az önzésről is, a felejthetetlenségről. Az alig hihetőről, és a mégis létezőről. De, ha egy veréb száll a percmutatóra, összerezzenek. Jóleső rezzenések? Jácint illatot éreztem közben, pedig már elvirágzott. A kedvenc virágom.
Szép volt, megnyugtatóan szép.
Egy pillanat mit se számít. Összerakódik, múlik, de csak az idő, és mégis megmarad.

Ilyen volt:
Az evezősök reggelije Renoir-tól. Évente egyszer lefestem. Immár húsz éve. A legnehezebb a tekintet. Néha az az érzésem, megváltozik a hangulatuk, amíg hátat fordítok. (Amelie csodálatos élete)

Meg ilyen:
Yann Tiersen
http://www.youtube.com/watch…

1 hozzászólás
Niki P>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

A fülszöveg megfogott, a borító felkeltette az érdeklődésem, de maradjunk annyiban, hogy az epilógus volt a legjobb és legértelmesebb az egész könyvben…

Futtetenne I>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Óraművel, vagy anélkül, hiába is próbálnánk meg bánni a szívünkkel, ő maga mindig is önálló életet élt, él s fog élni. Gyermekként nem gondoljuk, hogy bármi bajt okozhatna nekünk, így hát miért is próbálnánk megnevelni.
De az idő nem múlik el sosem nyomtalanul. A szív is felnő és megszakad, mi pedig nem tehetünk mást, csak reméljük, hogy nem roppanunk össze a súlya alatt, és hisszük, hogy több jó jut nekünk az életben, hogy rajtunk, csakis rajtunk múlik, hogy sosem késő, sosem…
Ezért nem haragudhatunk se magunkra, se a szívünkre, mert ha tudtuk is volna előre, akkor sem tettünk volna semmit. Túlságosan is vágyunk a jóra, a rossz ellenére is.
A szerelem pedig jó dolog. Ha rossz, akkor is jó. Szükséges, hogy igazán élőnek érezhessük magunkat, és ha ehhez az kell, hogy időnként jobban fájjunk, mint azt valaha is képzeltük, akkor megtesszük, mert meg kell.
Maradéktalanul megélni a boldog pillanatokat, ez a legfontosabb, és ez az árnyékokkal együtt is lehetséges. Mert sötétség mindig lesz. És ha a végére csak ez marad, akkor a fény emléke kell, hogy életben tartson minket, és a tudat, hogy mi is megkaptuk a részünket. De mivel sosem tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, hogy már nem állhatunk sorba egy újabb adag boldogságért, mindegyiket úgy kell „elfogyasztanunk”, mintha az utolsó adag lenne.
Fáj. Persze, hogy fáj. De nemcsak a szív, hanem az élet mechanikája is kiszámíthatatlan. Minden nap újra és újra fel kell húznunk, hogy működjön, bármennyire is nehezünkre esik. A reményünkkel, hogy újra beállhatunk a sorba. Mert csodák igenis léteznek. Mert csak így van értelme. Mert csak így érdemes élni. Mert egyszer mind leállunk. Akkor meg? Miért ne próbálnánk meg? Szomorúságszörnyként is azt mondom, miért ne?

12 hozzászólás
RandomSky>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

A kiadóból ketten is azt mondták, furcsa egy könyv ez, és sokáig én is csak ezt tudtam volna mondani róla, aztán ahogy olvastam, jöttek részek, amiket nagyon szerettem, és lelkesítettek, de a végén megint visszatért az, hogy hát, ez egy furcsa könyv. Édes-bús, gyönyörű, kegyetlen, elvégre a szerelemről szól. Egy elvarázsolt, kissé steampunk (vagy clockpunk) hangulatú mese, amely néha olyan fura-elvont-szabad, mint Baricco könyvei, néha olyan játékos és kipirultan lelkes, mint az Amélie csodálatos élete, és biztos sok minden máshoz is hasonlítgathatnám, de minek?
Azt hiszem, azért akarják egyesek ifjúsági irodalomként feltüntetni, mert a maga kócos, bájos, hazudós és nyíltszemű és -szívű igazmondó módján úgy mesél ez a kis könyv a szerelemről, az életről, ahogy a Twilight és hasonlók képtelenek lennének, és jó lenne megmutatni a fiataloknak, azoknak, akik most kezdik útjukat a szerelem útvesztőiben, hogy ilyen is van, sőt, hogy valójában ilyen ez. Hogy élni kell, lobogni, azt szeretni, aki megérdemli, meg hasonlók, akkor is, ha eltörünk bele, és így tovább.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-07…

brena>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Lassan kell olvasni,apránként,mert szinte minden mondatban mondanivaló van. Mese ez?Nem is tudom…a végét másnak vártam…szomorkás gyönyörű könyv ez. Megéri elolvasni!
Az biztos,ha egyszer műlábam lesz ,beleégetett harisnyakötő mintám lesz rajta és hogy ha felnézek a Holdra, akkor az egy nagy foszforeszkáló palacsinta lesz ezentúl nekem:)
@Roni_olvas köszönöm,hogy olvashattam:)
Ja és a fordítás valami fergetegesen gyönyörű lett:)

4 hozzászólás
kratas P>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Nem, nem tartott ilyen sokáig az olvasása, csak levettem a polcról, aztán kerülgettem két hónapig… ma pedig pár óra alatt befaltam.
Különleges megközelítése egy jól ismert témának, kicsit elvontan, árnyaltan, de végig nagy érzéssel, aminek köszönhetően igen egyedi élményt kaptam.

Jean>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Vannak olyan könyvek, amik olyankor találják meg az embert, amikor (a szívének) igazán szüksége van rá. Nem sokszor fordult ez velem elő, de most igen, és nagyon fáj. Persze ez nem feltétlen rossz fájdalom. Ez inkább olyan, ami kigyógyítja a szívfájdalmat.
Köszönöm. ♥

1 hozzászólás
NikoLetti>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Beleszeretős mese , tele érzelmekkel, különös szavakkal :) , szerethető szereplőkkel, letehetetlen olvasmány.
Szárnyakat kap a szíved olvasáskor és megmelengeti a belsőd! Szóval szívgyakorlat is ;)

1 hozzászólás
Belle_Maundrell>!
Mathias Malzieu: A szív mechanikája

A nem-kakukkoló szívem meséktől ragyogó sarkában és a könyvespolcomon is különleges helyet fog elfoglalni ez a bűbájosan szomorú könyvecske. :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

Ma éjjel felmászok a holdba, befészkelem magam a sarlójába, mint egy függőágyba, és nem is kell elaludnom ahhoz, hogy álmodjak.

92. oldal, 7. fejezet (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Jack
11 hozzászólás
Futtetenne I>!

Ha egész életedben csak arra vigyázol, hogy ne essék semmi bajod, rettenetesen unatkozni fogsz, tudod? Nincs szórakoztatóbb dolog az óvatlanságnál.

63. oldal, 5. fejezet (Európa, 2012)

2 hozzászólás
Futtetenne I>!

A szerelmi bánat olykor szomorúságszörnyekké változtatja az embereket.

42. oldal, 3. fejezet (Európa, 2012)

4 hozzászólás
Midoriko>!

Először: ne piszkáld a mutatóid! Másodszor: a haragod mindig fékezd! Harmadszor: soha, de soha ne legyél szerelmes, mert akkor a szíved nagymutatója a bőröd hasítva kiugrik pörögve, szétroppan a csont, és a szív mechanikája eltörik örökre.

32. oldal, 3. fejezet (Európa, 2012)

2 hozzászólás
Dün P>!

Halk nevetése könnyed, mint egy xilofonon táncoló gyöngyzuhatag.

84. oldal, 7. fejezet (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Miss Acacia · nevetés
2 hozzászólás
Futtetenne I>!

Amikor a felnőttek bekavarnak, az ocsmányság mindig hatványozódik.

41. oldal, 3. fejezet (Európa, 2012)

5 hozzászólás
Droci>!

Egyszer minden elmúlik az életben, tudod? Mindig meggyógyulunk, még ha időbe telik is.

19. oldal, 2. fejezet (Európa, 2012)

Futtetenne I>!

Már nem pikáns szósz a történetünk, hanem sünleves.

109. oldal, 9. fejezet (Európa, 2012)

2 hozzászólás
Nikkincs>!

Arra gondolok, hogy szerelembe esni nem lehet ijesztőbb, mint az, hogyha egyedül marad az ember egy kísértetvonaton Hasfelmetsző Jackkel.

57. oldal, 5. fejezet (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Hasfelmetsző Jack · szerelem
4 hozzászólás
Futtetenne I>!

A hódítás csúcsa az, ha azt gondolhatja, hogy nem próbálod meghódítani.

75. oldal, 6. fejezet (Európa, 2012)

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gail Carriger: Szívtelen
V. E. Schwab: A Fényigéző
Hercz Júlia: Acél és Lazurit
Alyona Crower: Bárcsak igaz volnál
Neil Gaiman: Csillagpor
Mary Robinette Kowal: Sosemvolt nyár
Kathleen A. Flynn: A Jane Austen-küldetés
Bridget Collins: A könyvkötő
Ruby Saw: Angyalom
A. O. Esther: Megbocsátás