A Magyar honvédség és a Magyar Néphadsereg tábornokai a második világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc között
Az első olyan feldolgozást ismerheti meg az olvasó, amely hiteles levéltári források alapján mutatja be a honvédség és a néphadsereg tábornoki karát az 1945 és 1956 közötti időszakban.
A második világháború befejezése és az 1956-os forradalom és szabadságharc között csupán tizenegy esztendő telt el. A történelem időkerekében ez elenyésző, a magyarság történetéhez mérten sem számít nagy időintervallumnak, mégis akkora változások mentek végbe ez alatt, amely több évtizedre meghatározta Magyarország, valamint a magyarság sorsát és szerepét. A haderőben is jelentős átalakulások történtek, megszűnt a nagy múltú Magyar Királyi Honvédség s előbb „demokratikus honvédség” jött létre, majd szovjet minta alapján létrehozták a Magyar Néphadsereget. A korszak jellegzetességéből fakadóan az 1945 és 1956 között szolgáló tábornokok között jelentős különbségek figyelhetőek meg. Az első években még többségben voltak a Ludovika Akadémiát végzett komoly katonai tudású „régi” tisztek, majd a… (tovább)
Az első olyan feldolgozást ismerheti meg az olvasó, amely hiteles levéltári források alapján mutatja be a honvédség és a néphadsereg tábornoki karát az 1945 és 1956 közötti időszakban.
A második világháború befejezése és az 1956-os forradalom és szabadságharc között csupán tizenegy esztendő telt el. A történelem időkerekében ez elenyésző, a magyarság történetéhez mérten sem számít nagy időintervallumnak, mégis akkora változások mentek végbe ez alatt, amely több évtizedre meghatározta Magyarország, valamint a magyarság sorsát és szerepét. A haderőben is jelentős átalakulások történtek, megszűnt a nagy múltú Magyar Királyi Honvédség s előbb „demokratikus honvédség” jött létre, majd szovjet minta alapján létrehozták a Magyar Néphadsereget. A korszak jellegzetességéből fakadóan az 1945 és 1956 között szolgáló tábornokok között jelentős különbségek figyelhetőek meg. Az első években még többségben voltak a Ludovika Akadémiát végzett komoly katonai tudású „régi” tisztek, majd a kommunista hatalomátvételt követően a szakmai tudás háttérbe szorult és csak az elvhűség számított. Így fordulhatott elő, hogy a pártvezetés péksegédből, szabóból, vasmunkásból vagy villamoskalauzból kreált tábornokokat…
