Ki is ez a Franz Horn, aki egyetlen éjszakán, egyetlen végtelen sok utóirattal ellátott levélben írja ki elfuserált élete minden keserűségét? Jó ismerősünk, legalábbis azoknak jó ismerőse ő, akik figyelemmel kísérik a mai nyugat-német irodalom egyik legjelentékenyebb írójának, Martin Walsernek a műveit, amelyek közül a legfontosabbak mind megjelentek már magyarul is. Ez a Franz Horn azonos a kiadónknál 1979-ben megjelent Túl a szerelmen Franz Hornjával. A Levél Lord Liszthez című könyvében Walser az ő életét folytatja, életének egy másik válságos szakaszát ábrázolja. A Lord Liszt Hornja azonban sokat változott fiatalabb korához képest, akkor a kudarcot annyira nem tudta elviselni, hogy öngyilkossági kísérletet követett el, most, ez az idősebb Horn voltaképpen már nem lázad, nem tör ki végzetesen, amikor újra ráébred középszerűségére, munkája és élete értelmetlenségére. Most, a kissé alkoholos éjszakán fogant, némileg hosszúra sikerült levélben, melyet riválisához és ellenfeléhez… (tovább)
Levél Lord Liszthez 4 csillagozás
Eredeti cím: Brief an Lord Liszt
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 1
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
„Végtére is nem akarom, hogy olyannak lásson, mint egy szegény 19. századi kislányt.” (163) – írja a levélsorozatában Franz Horn az ő Lord Lisztjének. De hát milyennek is lehetne látni őt? Elvégre van itt egy szép műfaj az irodalmi szentimentalizmus, kora romantika időszakából, melyet a kortárs (és meglehetősen cinikussá = érzéketlenné nevelődött) olvasó komoly fenntartásokkal tud csak megközelíteni.
Hiszen nekünk (és akkor egyéb lehetőség híján azonosultam kortársaimmal) mit is jelent egy levélregény: szenvelgést, önsajnálatot, a megváltoztathatatlannak való kiszolgáltatottságot. Ja, és a leglényegibb: szerelmet – szépen megvalósíthatatlant. Lehetetlent.
Ehhez képest egy középkorú (vagy tán pontosabb: késő középkorú) férfinak a másik középkorú férfihoz írott, a fenti jellemzéssel tökéletesen leírható levélsorozata milyen hatást képes kiváltani belőlünk?
Ja, hát azt: na ne! És még egyszer: na neeee! (mély, öblös, szinte már öklendező hangon)
Merthogy azonnal meglátunk egészében egy fazont, aki a középszerűség netovábbja, akinek az élete a kiugrásmentesség netovábbja, akit minden oldalról a sikertelenség ölel körbe: sikertelen: öngyilkossági kísérlet, ~ válás, akkor már ~ házasság, ~ anya-gyermek kapcsolat (az apáról nem is beszélve: eredeti ismeretlen, a mostoha meg bizonytalan hatáskörű), ~ pozícióharcok a cégnél. Szóval hogy ezt gondolja magáról, miközben azt is elmondhatná, hogy régóta megbecsült tagja (középvezetője vagy mi) egy cégnek, rendezett, bogarasságait eltűrő családban él, anyagi biztonságban tölti mindennapjait, usw.
Kit érdekelnek egy középkorú férfi sirámai?!
Ha már mindenkit lebeszéltem, akkor végre kezdődhet az ajánlás:
a 20. század utolsó harmadától egyre erősebb a nagy társadalmi kiegyenlítés, amelyre valóban nagy szükség van, ugyanakkor meg a férfiembert a „kussolva játszódj” pozíciójába száműzi. Hogy akkor most a panaszolkodásban meg a nekem se egyszerű az életemben most nem az ő sora van. (Szalay könyvénél már utaltam erre az egészre.)
Walser életműve ezekről az átlagférfiakról szól. S bár itt a groteszkig menő ábrázolás, a kiváló stílusbravúr (stílusparódia) mintha mérhető távolságot teremtene (és tényleg van egy erős ingerencia, hogy az értelmezést Cservjakov tüsszentése felé tereljük, tehát a lesajnálás, a nem azonosulás, sőt a nem életszerűnek, a különlegesnek tekintés felé), valójában mégiscsak az történik, hogy az átlagférfi (tehát aki egy közülünk, így egy velünk) kap figyelmet legalább egy kisregény erejéig.
Irodalmi bravúr, pszichológiai esettanulmány, a pénz világának karikatúrája, az átlagember összetettségének bizonyítása – bárhogy forgatom, minden szögből megcsillant valamit,
A regény egyetlen levél sok-sok utóirattal. A levél írója Franz Horn a Chemnitzer Zähne cég alkalmazottja, aki ellenfeléhez és munkatársához, Horst Liszthez intézett levelében foglalja össze elhibázott élete sérelmeit, a társadalmi fizika tételeit, melyek leleplezik világa ridegségét, embertelenségét. Maga a történet az üzleti élet világát tárja elénk a maga hierarchiájával, viszonyrendszerével, szabályaival, viszályaival, versengéseivel és elembertelenítő hatásaival. A levél stílusa azonban a 18-19. századi szerelmes levélregényeket idézi, választékos, udvariaskodó, távolságtartó, ugyanakkor duzzogó, féltékenykedő, vádoló és magyarázkodó. És ha figyelmesebben nézzük, az öngyilkossági kísérletekkel és sikeresen véghezvitt öngyilkosságokkal, árulásokkal, megcsalásokkal, féltékenységgel, elfojtott érzelmekkel, fondorlatokkal tele levélregények világa tényleg nem áll messze az üzleti világ viszonyrendszerétől. (Ugyanakkor nem véletlen az utalás Lisztre, Bayreuthra – ergo: Wagnerre, Nietzsche-re sem, mert mindaz, ami utánuk következett, szoros kapcsolatban van világukkal). A kivénült, elavult, belefásult régi munkatársakat fiatalabb, új ötletekkel előálló, teherbíróbb munkatársakra cserélik, cégek cégekkel versengenek, egymást tönkreteszik, megveszik, elárulják – és mindezt a lehető legtökéletesebb színjátszás, képmutatás, mimikri keretei közt. Horn belefáradt szerepébe: színlelni, soha nem őszintének lenni, teljesítményorientált robotéletet élni – ez volt a feladata, ez vezette spoiler Horn e levélben számot ad önmagának életének alakulásáról, önvizsgálatot tart, következtetéseket von le, és keserűen állapítja meg: „Minden pillanatban megbüntethetik az embert azért az eltérésért, amely saját elképzelése és a valóság között mutatkozik. A valóság számít. Valóság pedig az, amit a többiek mondanak.” (160. o.) Ezért a mimikri, ezért játsszuk önmagunkat, aki valójában nem is önmagunk.
Népszerű idézetek
Igen, lordom: ezen a vidéken hajlamosak az emberek a szerénységre. És semmivel sem vágunk fel olyan szívesen, mint a szerénységünkkel.
91. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti 95% ·
Összehasonlítás - Anonyma: Egy nő Berlinben 94% ·
Összehasonlítás - Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 93% ·
Összehasonlítás - Cserhalmi Dániel: Szibériai csapda 93% ·
Összehasonlítás - Bihary Péter: A falka 95% ·
Összehasonlítás - Robert Graves: Én, Claudius 93% ·
Összehasonlítás - Tom Rob Smith: A 44. gyermek 92% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok 92% ·
Összehasonlítás - Cserhalmi Dániel: Csengőfrász 92% ·
Összehasonlítás - Kodolányi János: A vas fiai 94% ·
Összehasonlítás