Idézetek

+
>!
Belle_Maundrell

– A büszkeség a legfőbb rossz, minden bűnnek gyökere.
– Nekem másom sincs, mint a büszkeség.

272. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

– (…) Ki lennék, ha lemondanék mindama rosszról, ami formált?
– Boldog lehetnél.

272. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

A legnagyobb hazugságokat magunknak tartogatjuk.

276. oldal

++
>!
Belle_Maundrell

– A világ már úgyis meg van mérgezve, Sir Makin.

243. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

Belekémleltem önnön sötétembe. Tudtam, mit jelent csapdába esni, onnan nézni a pusztítást.

237. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

Az emlékek minden nappal nehezebbek lesznek. Mindennap lejjebb húznak egy kicsit. Magad köré tekered őket, egyszerre csak egy szálat, és a saját szemfedődet szövöd meg velük, saját magadnak készítesz gubót, és szép lassan megbolondulsz benne.

237. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

Azt mondják, a félelem szárnyakat ad az embernek. Egyik testvér se repült fel ugyan a lépcsőn, de ahogyan fölfelé tülekedtek azon a csúszós sziklagaraton, abból egy gyík is leckét vehetett volna.

226. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

– (…) Álmodhatsz dicsőbb álmokat is.

179. oldal

+
>!
Belle_Maundrell

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A fájdalom lett az ellenségem. Sokkal inkább, mint Renar gróf, vagy mint az, hogy atyám fizetséget fogadott el az életekért, amelyeket többre kellett volna tartania koronánál, dicsőségnél, még magánál Jézusnál is a keresztfán. S mivel lényem legkeményebb mélyén, az önző ellenszegüés valamely makacs árkában még tízévesen sem voltam képes behódolni semminek és senkinek, szembeszálltam ezzel a fájdalommal. Kielemeztem offenzíváját, ráleltem támadási útvonalaira. Elgennyedt, mint valami gyógyulni nem akaró seb, és kiszívta belőlem az erőt. De tudtam, mi a gyógyír rá. Forró vas kell a fertőzésnek, égesse ki, tisztítsa meg. Kivágtam magamból a ragaszkodás gyengéjét. Félretoltam a halottaim iránti szeretetet, eldugtam egy kosárba, nézegetnivalónak, kiszáradt bűnjelnek: már nem vérzik, ki van metszve, el van távolítva. Gyökerestül kiperzseltem az új szeretetre való képességet. Savval öntöztem, míg végül ott hevert a terméketen földön, ahol semmi sem csírázik ki többé, semmilyen virág nem ereszt gyökeret.

88-89. oldal