Háború ​a világ végén 23 csillagozás

Mario Vargas Llosa: Háború a világ végén Mario Vargas Llosa: Háború a világ végén

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az észak brazil pusztákon a XIX. század végén feltűnik egy vándorpróféta, afféle szent ember. A vidék lakói Prédikátornak nevezik el. „Magas volt, és olyan sovány, mintha mindig oldalról látszana – így kezdődik a regény. – Napbarnította bőre mindig a csontjaira feszült, szemeiben lankadatlan tűz égett. Senki sem tudta, hány éves, honnan származik, mit csinált korábban de nyugodt arckifejezése, önként vállalt szegénysége és rendíthetetlen komolysága már kezdetektől fogva bűvkörébe vonta az embereket.”
A világhírű és nálunk is jól ismert perui író regénye valóságos történelmi tényeken alapul, de természetesen az írói képzelet is tág teret kap benne. A múlt századi Brazíliában lejátszódott események elbeszélése alkalmat ad egyetemes érvényű és ma is időszerű problémák megfogalmazására de Mario Vargas Llosa – a tőle megszokott olvasmányos módon – csupán ábrázol; nem magyaráz, hanem felkínálja a lehetőséget, hogy az olvasó maga tegyen fel kérdéseket, és jusson el a végkövetkeztetésig.

Eredeti megjelenés éve: 1981

>!
Európa, Budapest, 2005
902 oldal · keménytáblás · ISBN: 963077884X · Fordította: Latorre Ágnes
>!
Etűd, Budapest, 1996
560 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638527080 · Fordította: Lattore Ágnes

Enciklopédia 2


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Mario Vargas Llosa: Háború a világ végén

Tavalyi olvasás, retrospektíve írok.

Nagy terjedelmű könyv, de nem igazán nagy könyv: sommás ítélet, talán kicsit igazságtalan is…

Ez részben azért van, mert egy nagy írótól többet várunk, mint egy kicsitől. Llosa pedig nagy író, aki tud, ha akar… Itt is korrektül elmond egy eseménysort, a saját optikáján át szemlélve, színesen, plasztikusan, ahogy tőle megszoktuk, mégis hiányérzetem van.

A brazil ’Vendée’ története, egy félkegyelmű vándorprédikátor katolikus kommunája a bahiai bozótpusztában: izgalmas téma. Ki lehet bontani sokféle értelmezést, példázatot. Llosa dilemmája a francia forradalom és a Vendée analógiájára: mit tehet egy demokratikus társadalom a vele szembeszegülő konzervatívokkal? Akik se a törvényeket, se a magántulajdont nem tisztelik? Értelmezhető-e az ellenük indított háború külháborúként: a gyökeresen más felfogású enklávé vajon ’állam az államban’, idegen test, amit a Köztársaság immunrendszere – vagyis a hadsereg – majd közömbösít? Vagy polgárháború a kommuna elleni harc, esetleg rendőri intézkedés?

És mit lehet tenni az ellenféllel? Meggyőzni? Mennyi idő lehet az agymosottakból kiöblíteni a rögeszmét? Lehetséges egyáltalán? Vagy egyszerűbb kiirtani őket?

Egy csomó súlyos kérdés, amire nincs – mert nem lehet – válasz. Ugyanakkor ha a fontos kérdések feloldódnak a mese áradatában, az sajnálatos.

Itt ugyanis Llosa mesélőkedve és fantáziája elszabadult, és többé nem tudta megzabolázni. Az én terjedelem/tartalom (T/T) mutatóm jóval az 1 fölé lendült, ráadásul úgy, hogy a katonai manőverek részletes leírása közben már alig kapunk morális vagy lélektani pluszt. A kötet első felében még érteni véltem, hogy ki mit miért tesz, ez a cselekmény sodrában azután háttérbe szorult.

Röviden: a Mester ezt a könyvét bizony felvizezte! Persze az igazi Szürkebarát fröccsnek is jobb, mint valami asztali bor, no de nem tisztán lenne az igazi?

Maradok ’A város és a kutyák’-nál, meg ’A Zöld Palotá’-nál…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Rawalpindi>!

A hazafias érzelmekkel nem lehet játszani.

196. oldal, Három, II., Etűd Könyvkiadó

Rawalpindi>!

…az igazak a bűnösök vérében mossák meg kezüket.

211. oldal, Három, III., Etűd Könyvkiadó

1 hozzászólás
Rawalpindi>!

…arra kell törekedni, hogy a forradalom ne csak az ember ember általi kizsákmányolását, de a nő férfi általi kizsákmányolását is eltörölje, hogy az osztályok egyenlősége mellett a nemek egyenlősége is megvalósulhasson.

90. oldal, Egy, V., Etűd Könyvkiadó

anesz P>!

A skót orvos, amióta a fia az eszét tudta, azt az alapigazságot sulykolta belé, hogy a forradalom a társadalmat szabadítja fel, a tudomány pedig az egyént.

28. oldal

anesz P>!

Halálra ítélték, de a spanyol törvények szerint egy sebesültet nem lehet aljas módon kivégezni, ezért kórházba vitték, hogy mielőtt megölnék, meggyógyítsák.

29. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Gabriel García Márquez: Száz év magány
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
J. M. Coetzee: Elizabeth Costello
J. M. Coetzee: Szégyen
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
Gabriel García Márquez: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
J. M. Coetzee: Michael K élete és kora
J. M. Coetzee: Alkonyvidék
Graham Greene: A tiszteletbeli konzul