A ​művészet a lelkiismeret fényénél 1 csillagozás

Marina Cvetajeva: A művészet a lelkiismeret fényénél

„Állandóan, ​de nem egyenlő mértékben engedelmeskedem valaminek, ami bennem hangzik, ami hol utat mutat, hol parancsol. Amikor utat mutat, vitatkozom, amikor parancsol, engedelmeskedem.
Ami parancsol, az a mindent megelőző, megváltoztathatatlan és helyettesíthetetlen verssor, amely a leendő vers lényege. (Ez leggyakrabban az utolsó két sor, melyhez később hozzánő a többi.) Ami utat mutat, az a hallás vershez vezető útja: dallamot hallok, a szavakat nem hallom. A szavakat keresem.”
„Minden költő lényegében emigráns, még Oroszországban is. A Mennyek Országának és a természet földi paradicsomának emigránsa. A költőn, minden művészen, de leginkább a költőn, az otthontalanságnak sajátos bélyege van, amelyről a költő a saját házában is felismerhető. Emigráns, aki a Halhatatlanságból érkezett az időbe és aki nem tért vissza a saját égi (ott)honába.”
„Minden tanulságot, melyet a művészetből szűrűnk le, mi visszük be oda. Válaszok sora, melyeket nem előzött meg kérdés.… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához Tinta

>!
Tinta, Budapest, 2008
210 oldal · ISBN: 9789637094989 · Fordította: Jorgosz Baia, Balogh István

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Arasse: Művész a műben
Alekszandr Szolzsenyicin: Az „orosz kérdés” a XX. század végén
Joszif Brodszkij: Gyűjtőknek való
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Tanulmányok, levelek, vallomások
Széplaky Gerda: Sem Isten, sem állat
Mihail Romm: Jegyzetek a filmről
Kenedi János (szerk.): Írók a moziban
Alexander Schmemann: Liturgia és élet
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni
Zoé Oldenbourg: Nagy Katalin