Margit Patrícia Eszter regényében nemcsak Dallos Saci, e későn serdülő pesti lány spirituális fejlődését ismerhetjük meg, hanem egy olyan rejtett világba láthatunk be, ahol az identitás keresése még felnőtt korban is szunnyadást nem bíró folyamat. Saci az út végére ér, és a hagyományokhoz visszatérve, valódi szerelmét és gyökereit megtalálva választ ad a zsidó öntudat dilemmájára, míg baráti körének és családjának minden egyes tagja más-más utat jár be, és ugyanazon kérdésekre más-más választ ad.
A zsidó menyasszony 31 csillagozás

Kedvencnek jelölte 4
Most olvassa 2
Várólistán 22
Kívánságlistán 8
Kölcsönkérné 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Na, ez pontosan az a stílus, amit olvasni szeretek. A főszereplő csaj tényleg kissé gázos, de hát nem vagyunk mi is azok néha (avagy állandóan)? Meseszövésből ötös, a vallási részek ugyan untattak néhol és nekem személy szerint kicsit kevesebb elég lett volna belőlük, de az, ahogy a párkeresés rögös útját és zsidó gyökereinek keresését leírja, egyedülálló a kortárs magyar irodalomban. És nem elvont, hanem igazi történet színes karakterekkel, eseményekkel! Izrael mindennapjaiba is betekinthettem, és ilyen szempontból unikum ennek az újlipótvárosi pszichológus hallgatónak az útkeresése. A borítón a nyakék is szemet gyönyörködtető. Ez most kellett.
a budapesti fejezeteket imádtam, aztán kezdett eléggé elszállni az egész, mármint a főhős csaj, furcsa, hogy szinte egyik pillanatról a másikra mennyire fanatikus lett, áradt a szeretet, már csak kozsót hiányoltam…
ennek ellenére élvezet volt olvasni, belepillantani abba a kívülről olyan nagyon zárt kultúrába.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nagyon tetszett a könyv! Már hetek óta szerettem volna valami lányosat olvasni, valami igazán jót! Ezért vettem ki a könyvtárból az Egy lányról c könyvet – amiről aztán hamar kiderült, hogy bár nagyon érdekes az írónő életútja, de nem pont erre gondoltam… A könyvtárban is hiába keringtem a polcok között, nem találtam semmi igazán a hangulatomhoz valót. A zsidó menyasszonyt, mint vallási identitás-kereső regényt választottam. És kaptam egy igazán jó lányregényt!
Jó volt az ismerős budapesti környezetről olvasni, amiben Saci éli mindennapjait története első felében. Jó volt kicsit beleszeretni Belgába – aztán persze gyorsan megutáltam és már nem értettem Saci rajongását. Fárasztó volt a srác folytonos elégedetlenkedése, pökhendisége, az hogy fiatal kora ellenére azt gondolja, ő már mindent tud, amit a világról érdemes és mindenkit lenéz, aki másképpen gondolkodik, mint ő. Egy tipikus, buborékban felnőtt gyerek. Aztán később jött Baruch… Na van hozzá hasonló haverom – aki jó barátnak a legjobb a világon, mert hatalmas szíve van, de ostoba az a nő, aki beleszeret, mert nem tud lecövekelni egy valaki mellett, mert ő minden nőt imád, ő a NŐ-t imádja minden nőben. Azt a módot mégis sajnáltam, ahogyan az írónő kiírja őt a regényből. Végül pedig megérkezik valaki, aki már fel-feltünedezett a lapokon korábban, és meglett a címben említett menyasszony is :) A családi viszonyok is rendeződtek valamelyest. Ami nem derült ki, hogy mi is van Sárika édesapjával.
Bennem még sok kérdés maradt és befejezetlen gondolat (egyelőre). Hogy is van az, hogy a vallásos hithez hozzátartozik a drog? „Mindenki mindenkivel táncolt, jointokat adott körbe…” Vagy az, hogy férfi nélkül is meg kell állni a helyét egy nőnek, aztán Sára mégsem töltött egy napot sem anélkül, hogy legalább gondolatban ne lett volna férfival? Az sem világos, hogy akkor belefér-e vagy sem a zsidóság hitbéli felfogásába az, hogy bármely vallású legyen is az ember, mivel Isten Egy, ezért végső soron mindenki ugyanahhoz az Istenhez szól, ugyanő vele próbál kapcsolatot fenntartani? Nekem ez nagyon szimpatikus gondolat, de eddig azt tapasztaltam, hogy pont ettől veri ki a víz általában az egyistenhitű embereket.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Én leginkább azért haragszom erre a könyvre, mert ha egy olyan ember olvassa, aki semmit sem tud a zsidóságról, azt igencsak tévútra vezeti. (Ezt most nem azért írom, mert én hű de sok mindent tudok… De egy ilyen könyv minden vallás szempontjából idegesítene, mert nem valós.) Dallos Saci engem szörnyen idegesített, valamint számomra teljesen következetlen volt az útkeresése. Szerintem nem volt jól levezetve, ahogy a semmiből eljut az ortodox zsidóságig. A könyv végén kissé meglepő, hogy az addig szabadon élő lány hirtelen egy ortodox zsidó felesége akar lenni. (Ez persze előfordulhat, de akkor írják le a lelki folyamatokat, amelyek hozzá vezetnek, mert így hiteltelen.)
Persze nem értettem, hogy hogy jön a valláshoz a drog használata, és sok volt benne a túlmagyarázott spirituális rész. Meglátott egy pasit, akit azelőtt nem ismert és rögtön tudta, hogy ő a lelki társa, na neee…
Lényeg, hogy nem kapunk hiteles képet a zsidóságról szerintem… (Csajos könyvnek amúgy szuper.)
Egyértelműen 5 csillagos. Érdekes volt betekinteni ebbe a zárt közösségbe és a történetvezetés is megnyerte a szívemet. Örülök, hogy Sára rájött ki is valójában. (A kóser dolgok nekem elég furák, néhol viccesek, de hát ők tudják mit miért. )
Nem vagyok túlzottan képben a zsidó kultúrával és szabályokkal, így nekem sok újdonságot tartogatott a könyv. Sokszor meglepett és elgondolkodtatott, hogy tudnék-e olyan szigorú szabályok között élni, ahogy néhányan teszik. Nekem tetszett ez a könyv.
Népszerű idézetek
– Az egész család egyetért abban, hogy azoknál, akik beleszületnek egy ilyen családba, még érthető a vallás. De az tuti, hogy azokkal, akik újonnan lesznek vallásosok, valami abszolút nincs rendben. Azok menekülnek a vallásba, akik bizonytalanok önmagukban, és nem találják a helyüket az életben.
281. oldal
Csak egy kórosan önbizalomhiányos ember gondolja azt, hogy őmaga kevesebb lesz attól, ha cikis emberekkel lóg.
238. oldal
A Tóra édesebbé tette az embereket, mert arra törekedtek, hogy jót tegyenek másokkal. Ha valamit mégis elrontottak, megpróbálták jóvátenni. Aznap megértettem, hogyan működik a Tóra.
328. oldal
– A zsidóság szerint is jobb, ha vega az ember. Noé előtt az emberek nem ettek húst, és a Messiás idejében se fognak. Ha jobb emberek akarunk lenni, egyáltalán nem kellene állatokat ennünk – mondta Nurit.
298. oldal
A nevetősátorban csak ültek és kacagtak az emberek. […]
– Ez aztán bizarr – mondtam.
– Csak egy magyarnak! Soha sehol nem láttam még annyi orrlógató embert, mint nálatok.
– Talán a keep smiling jobb? Olyan őszintétlen az állandó amerikai bájvigyor – vágtam vissza.
– A nevetés rendkívül gyógyító. Minél többet mosolyogsz, annál vidámabbá válsz.
367. oldal
…Mintha az Isten megsimogatott volna…
Minden lélegzetvételnél friss élet áramlott a testembe, ami végtelen elégedettséggel töltött el. Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy az én világomban minden a helyére került. Végre felemelkedett a szívemről az a nehéz kő, amely mostanáig nyomta. Azt kértem, hogy megőrizhessem magamban ezt a jelenlétet, és kiterjeszthessem másokra is.











































