Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye – és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet – miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ. Közben pedig csak gőzfürdőbe látogatunk, csöndben borozgatunk egy étteremben, tokaszalonna és főtt tányérhús fölött emlékezünk valami kimondhatatlanul szépre. Kinek ajánlja Márai ezt a művét? „Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt.”

Borítók (4)

Fülszövegek (1)

Most olvassa

Várólistán

Kívánságlistán

Elcserélné vagy eladná

Top értékelések

laszlojeno több mint 1 éve
korábbi olvasás

Nem ismertem ez előtt a könyv előtt Krúdyt. De ez után olyan, mintha együtt söröztem volna vele egy budai vendéglőben. Teljesen átjön az az életérzés. Persze mindez Márai felemelő stílusában tálalva.
Márai-fogyasztóknak jó kis előétel ez a regény.

Rea P S 9 hónapja
→ 2009. július 4., 14:59

Még sosem hallottam írót, egy másik íróról ilyen szépen fogalmazni egy egész könyvön át. Márai úgy ír Krúdyról,hogy egészen megszerettem.
És a könyv hangulata… az valami csodálatos!

HAri P 7 hónapja
→ 2009. augusztus 24., 13:02

Szebben ír Krúdyról, mint ahogy Krúdy ír. Pedig… Hommage a Krúdy. Márai módra.

Külső linkek

Nincsenek linkek.

Hasonló könyvek címkék alapján

Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik