Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
HammerWorld No. 157 / 2003. szeptember
Azt hiszem, igazán, teljes mélységében csak a kellő élettapasztalattal rendelkező, sokat megélt emberek tudják megérteni Márai műveit. Minél idősebb vagy, annál többet mond. A gyertyák csonkig égnek Márai főműve, két barátról és egy olyan nőről szól, akit mindketten szerettek. Egyiküknek felesége, másikuknak szeretője volt. A két ember élete alkonyán találkozik újra, hogy számot vessen a múlttal. A háttérben (1942-ben jelent meg a könyv) csupán felsejlik a kor, a történelem, de érzi az ember, hogy az is okozója mindannak, amin e három ember keresztülment.
Érdekes megfigyelni, hogy a kortárs írók (pl. Szerb Antal, vagy akár Hesse is) hasonló stílusban írnak: az még egy nyugodtabb tempójú, higgadtabb életvitelű, nemesebb, emberközelibb kor volt. Semmivel sem könnyebb, mint a mostani, de sokkal inkább volt tartása az embereknek, bizonyos fogalmaknak még igazi és mély tartalma volt, és így tovább. Nem tudom, ha elolvassa az ember, visszahozhat-e valamit abból az időszakból, de nem vagyok túl optimista. De mindenképpen javaslom mindenkinek, hogy olvassa el (nem hosszú), mert biztosan meg fogja érinteni, és talán ez is elég. S nem mellékesen, az ember megtapasztalja, milyen is egy világirodalmi szinten is elismert, gyönyörű nyelvezetű, magyar szépirodalmi remekmű.
A lány, aki tetszett, azt mondta, ez a kedvenc könyve. Legalább a könyv összejött…
Jó lett volna Konrád szempontjából is megismerni a történteket.
Szeretem Márai léleklátását. Ezt a könyvét a barátság és a szerelem időtállóságáról sokszor olvasta, sokszor felütöttem az éppen szükséges pár sornál.
Meghatározó élmény volt a Pesti Magyar Színház (Régi Nemzeti) előadása is, egy olyan feldolgozást láttam, ami hozzáadott az élményhez, és nem elvett abból. Egyetlen dolgot sajnálok csak, hogy azt a barátságot, amiről Márai ír, a mai kor embere már talán nem is ismeri. Én mindenesetre még nem találkoztam vele. Bár lehet, csak azért, mert nőnek születtem.
Borzalmas könyv arról, mennyire nagyszerűek a férfibarátságok, és mennyivel értékesebbek, mint a női barátságok.
Szexista.
Nagyon mélyen elgondolkodtató könyv az alapvető emberi értékekről, őszinteségről, barátságról … és az emberi gyarlóságokról is … Nagyon szeretem ezt a könyvet.
Egy alkalommal pár hónapra letettem, talán mert töménynek(?) találtam. Aztán viszonylag hamar befejeztem és azóta az egyik kedvenc. Számos értékes, mély és elgondolkodtató idézetet találtam benne, melyek közül sok ma is igaz. Máraitól azóta még nem olvastam mást, ezt viszont bátran ajánlanám mindenkinek, aki komolyabb hangvételre vágyik! ^^
Mindenkitől azt hallottam, hogy ez egy unalmas könyv. Nem igaz, én nem bírtam letenni.
Egyestés gyorsolvasás, letehetetlen a lehető legjobbkor olvastam
Mesél, tanít, kérdez, válaszol – gyertyányi idő alatt. Jó, hogy nem mécsfénynél beszélgettek. Ez az ideális hossz. Se több, se kevesebb – így teljes. Elngolkoztató, az ember önmaga is akarva-akaratlan keresi a választ a feltett kérdésekre.
Top idézetek
S mindent elérhetsz az életben, mindent legyőzhetsz magad körül és a világban mindent neked adhat az élet, s te mindent elvehetsz az élettől: csak egy ember ízlését, hajlamát, életütemét nem tudod megváltoztatni, azt a másféleséget, mely teljesen jellemez egy embert, aki fontos számodra, akihez közöd van.
Az ember nem azzal vétkezik amit csinál, hanem a szándékkal, amellyel elköveti azt.
El kell viselnünk, hogy vágyainknak nincs teljes visszhangja a világban.
El kell viselni, hogy akiket szeretünk, nem szeretnek bennünket, vagy nem úgy szeretnek, ahogy mi reméljük.
80.oldal
Volt egy világ, amelyért érdemes volt élni és meghalni. Ez a világ meghalt. Az újhoz nincs közöm.
Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít, mit mond közben, milyen szavakkal és érvekkel védekezik. A végén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacson intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: ki vagy?… Mit akartál igazán?… Mit tudtál igazán?… Mihez voltál hűséges és hűtlen?… Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva?… Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, őszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel.
Ez a legnagyobb csapás, mellyel a végzet embert sújthat. Vágy, másnak lenni, mint aki és ami vagyunk: ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben. Mert az életet nem lehet másként elviselni, csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba, amit magunknak és a világnak jelentünk. Bele kell nyugodni, hogy ilyenek vagy olyanok vagyunk, s tudni, mikor ebbe belenyugszunk, hogy nem kapunk e bölcsességért az élettől dicséretet, nem tűznek mellünkre érdemrendet, mikor tudjuk és elviseljük, hogy hiúk, vagy önzők, vagy kopaszok és hasasok vagyunk – nem, tudni kell, hogy semmiért nem kapunk jutalmat vagy dicséretet. El kell viselni, ennyi a titok.
80. oldal
A világ csak azoknak bocsát meg ideig-óráig, akik szívükben szerények és alázatosak.
Olvasni akarsz, de az eső valahogy beleesik a könyvbe; nem szó szerint, s mégis valóságosan, nem tudod követni a betűk értelmét, az esőt hallgatod. Zongorázni akarsz, de az eső ott ül melletted és veled zongorázik.
12 (57.o - Helikon)
… vágyódás, ugyanaz a kereső reménykedés, ugyanaz a tehetetlen és szomorú akarat. Mert mindig a “másfélét” szeretjük, őt keressük, az élet minden helyzetében és változatában… tudod-e már? Az élet legnagyobb titka és ajándéka, ha két “egyféle” ember találkozik. Oly ritka ez, mintha a természet erővel és fortéllyal akadályozná meg ezt az összhangot – talán, mert a világ teremtéséhez, az élet megújulásához szükség van feszültségre, mely az örökké egymást kereső, ellentétes szándékú és ütemű emberek között keletkezik. …
Nagyon ritka az ember, akinél a szavak teljesen fedik az élet valóságát.
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
- Fekete István: A koppányi aga testamentuma
- Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája
- Ian McEwan: Vágy és vezeklés
- Cserna-Szabó András: Puszibolt
- Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja
- Móricz Zsigmond: A boldog ember
- Gárdonyi Géza: Isten rabjai
- Bartis Attila: A nyugalom
- Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- Szabó Magda: Az ajtó
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
- Wass Albert: A funtineli boszorkány
- Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Szabó Magda: Für Elise
- Ken Follett: A katedrális
- Emily Brontë: Üvöltő szelek
