Fordulópont 23 vélemény
Fordulópont – ez az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend, vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket.
De vajon mitől van éppen ott egy-egy fordulópont, ahol van: mitől válik egy jelenség éppen az adott ponton tömegmozgalommá, miért éppen azon a ponton lesz egy viselkedésformából trend vagy egy viseletből mindenkire átragadó divatőrület? Hogyan vehetjük észre, hogy ilyen fordulat készül, vagy talán a még érdekesebb kérdés: hogyan lehet fordulópontot létrehozni?
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
| HVG Kiadói Rt, 2007 | 9789639686007 | 308 | Ugrás |
Most olvassa 2
Várólistán 11
Kívánságlistán 4
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Ez a könyv a tudományos-ismeretterjesztő kategóriába esik, azon belül is a szórakoztatóbb fajtájúak közé.
Malcolm Gladwell szeretné átprogramozni a bennünk élő „lineáris gondolkozást” miszerint kis változtatások kis változáshoz, nagy változtatások nagy változáshoz vezetnek, mert a világunk ezzel az elgondolással ellentétesen viselkedik. Hogy ez az átnevelés mennyire sikeres, azt sajnos nem tudom megmondani, mert én már egy ideje töprengek ezen, úgyhogy a gondolat csíráját nem ő ültette el bennem. Sajnos nem tudjuk meg, hogy kis dolgok, apróságok miért okozhatnak hatalmas változást, mitől áll be a dolgok menetébe fordulópont, a mindezek mögött meghúzódó tudományos feltevésekre nem tér ki a szerző (védelmében hozzátenném, hogy ennek az elméletnek még nem teljesen kiforrott a tudományos háttere – vagyis inkább egyáltalán nem az), ugyanakkor rengeteg példával illusztrálja a jelenséget – igaz, többel már találkozhattunk Barabási könyveiben (Behálózva, Villanások).
Ezt a könyvet leginkább egy nagy, színes újságként jellemezném, amiben rengeteg érdekes cikket olvashatunk, de igazán a témában nem mélyedhetünk el – bár ez egy ilyen jellegű könyvnél nem is elvárható, ugyanakkor a szerző jó stílusban ír, és ugyan érezhető rajta hogy amerikai, nem az a tipikus szájbarágós szerencsére. Épp ezért részemről megérdemli a 4,5 csillagot.
Úgy írom ezt az értékelést, ahogy egy 13 éves lány élete első szerelmes levelét: megírom, kidobom, megírom, kidobom. Elég. Szóval címszavakban:
– sok
– tele „AHA!”- és „Hmmmm…”-reakciót kiváltó gondolatokkal
– jól felépített
– néha unalmas, túl amerikai szájbarágós
– nem én vagyok a célközönsége, de nem bánom, hogy elolvastam, mert kicsit enyhíti a „szeretném érteni az embereket”-betegségemet
– ja, úgy összességében király volt, igazán bárkinek ajánlható könyv
Valami megérzésből kifolyólag egyszerre megrendeltem Gladwell három könyvét a HVG-től. És két héten belül mind a hármat kiolvastam….
Izgalmas, érdekes tudományos ismeretterjesztő könyv. Nagyon bírtam a rengeteg bemutatott kísérletet, esettanulmányt.
Mindenkinek ajánlom!!
Sokat ismétli önmagát, a felénél úgy éreztem, hogy ha még egyszer leírja, hogy mit csinált Revere Bostonban és ez miért fontos, akkor a falhoz vágom.
Szóval nagyon szájbarágós. A hálózatok témában szerintem sokkal jobb a Nexus, vagy a Behálózva.
Eléggé amerikai (nagyon-nagyon könnyen befogadható), viszont érdekes és eredeti.
Lehet hogy az a gond, hogy mire ezt olvastam, már rég túl voltam néhány jóval újabb Gladwell cikken, meg a Lökonómián. Az utóbbi sokkal jobban bejött. Ettől függetlenül a téma és a kifejtése kimondottan érdekes.
Szintén egy olyan könyv, amit biztos el fogok még olvasni párszor. Könnyen olvasható, nagyon érdekesJófajta ismeretterjesztés. Olyasmi, amiről szívesen beszélgetsz a barátaiddal.
Népszerű idézetek
Barabási Albert-László a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásában elmondja, hogy 1929-ben megjelent Karinthy Minden másképpen van című elbeszéléskötete, s benne egy történet, a Láncszemek. Barabási a következőket idézi belőle: „Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt: próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen – ismeretség – alapon.” …Az előadó az idézet nyomán megállapította: „Karinthy 1929-es ösztönös megérzése, hogy az emberek legfeljebb öt kapcsolaton keresztül összekapcsolhatók, az első nyomtatásban megjelent változata annak a fogalomnak, amit ma six degrees of separation, azaz hatlépésnyi távolság néven ismerünk. Ma már tudjuk, hogy a kisvilágok fogalma nemcsak a társadalom sajátja, hanem a legtöbb bonyolult hálóban felbukkan, a világhálótól a sejtekig.” –A ford.
A kis számok törvénye - Összekötők, Sokattudók és Ügynökök [A fordító lábjegyzete]
A „betört ablak” James Q. Wilson és George Kelling kriminológusok elmélete. Wilson és Kelling szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség elkerülhetetlen következménye. Ha betörnek egy ablakot és kijavítatlanul marad, az arra járók azt gondolják, hogy senki sem törődik a házzal és senki sem felelős. Hamarosan egyre több ablakot törnek be, és az anarchia szelleme az épületről az utcára terjed; jelzést adva arra, hogy mindent szabad. Egy városban viszonylag kis problémák – graffiti, köztéri rendetlenség, zűrzavar, agresszív koldulás – azonosíthatók a betört ablakkal; ezek mind felhívásnak számítanak komolyabb bűncselekmények elkövetésére. (…) Ez a bűnözési járvány elmélete. Kimondja, hogy a bűnözés ragályos – ahogy a divattrendek is ragályosak –, hogy egy betört ablakkal kezdődhet, és elterjedhet egy egész közösségre.
143-144. o.
Külső linkek
Nincsenek linkek.
