„Az Ördögszekér történeti regény, de abban az értelemben, hogy egy elmúlt kor keretében és jól ismert vezérszemélyiségeivel kapcsolatban egyetlen emberi lélek tragédiáját kívánja fölmutatni, egy asszony lelkét, aki nem korának gyermeke, s akire nézve ezért a kor amelyben élt, útvesztővé lett. Ezt a lelket nem lehet a történelem gyér adataiból megérteni, meg kellett álmodni őt, hogy életre keljen ismeretlen sírjából.
A lélek el van rejtve az események között, s hiányzik a kulcs, amely titkait megnyitná. Engem éppen a nagynak és rendkívülinek megsejtett lélek szomorú kibontakozásának valószínű emberi okai izgattak arra, hogy ez a regény létrejöjjön, s az intuíció ereje megszője azt a képet, amely benső menetében tegye szomorúan természetessé a tragikus fejleményt, amely a történelmi adatokban talán csak egy ellentmondásokkal kevert könnyelmű asszonyélet érdekes, de nem jelentős vonalának látszik. De akinek megvan hozzá az érzéke, rögtön látja, hogy Báthori Anna nem… (tovább)
Ördögszekér 62 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1925
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Történelmi regények Kriterion
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Most olvassa 2
Várólistára tette 46
Kívánságlistára tette 24
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Kitűnő és szórakoztató történelmi regény a XVII. századból, ahogy korabeli sok kiadása és a külországbéli érdeklődés is mutatja. Regényként kitűnő, de hitelesnek nem feltétlenül nevezhetném, legfeljebb nagy vonalakban lehet az. A történelmi kereteket és a dokumentált, tényleges történéseket Makkai írói fantáziája, a közismert hiedelmek és szóbeszéd alapján tölti ki.
Főszereplői a két korán árván maradt Báthory gyermek, Anna és Gábor, valamint Bethlen Gábor. Hogy pontosan mik történtek az ecsedi lápon, ma már nem megállapítható. Az ténynek tűnik, hogy a szomorú sorsú Anna szelleme, lelki habitusa valószínűleg nem korába, az akkori erdélyi középkorba illő volt, s ez sok ellenséget szerezhetett neki, kik valószínűleg főként a Báthoryak vagyonára ácsingóztak. Regényként kitűnő – nagyon tetszett a kort idéző ízes kifejezések alkalmazása!
Ez a kötet kedvenc történelmi regényemmé lett avatva. Miért? Mert olyan varázslatosan, gyönyörűen fogalmaz az író, hogy már-már azt hittem, ő maga (is) boszorkány, hiszen nagyon nehezen és fájó szívvel tudtam csak lerakni néha a könyvet. Noha nem mondhatnék minden egyes dolgot hitelesnek, azért a szerző törekedett rá. Anna és az összes Báthory személyisége lenyűgöz egyébként, szóval ebben a témában elfogult vagyok. Anna a könyv alapján hasonló személyiség volt, mint én. Lehet, hogy én voltam egy előző életemben? Egy biztos: ne érdekeljen, mit gondol a világ rólunk, csak maradjunk önmagunk inkább…
Makkai Sándor meséje a sárkányfogas címerpajzsú, gőgös Báthoryakról: a világszép Annáról és testvérbátyáról, a nagyravágyó Gáborról, valamint az előrelátó és számító, törökbarát Bethlen Gáborról.
A regénybe szőtt mese végigköveti az ecsedi boszorkánynak mondott Báthory Anna életútját, az ecsedi várban töltött gyerekkorától kezdve meghurcoltatásáig. A történelmi homályt Makkai a nagyon kevés fennmaradt adat kibővítésével, továbbszövésével próbálja eloszlatni, nem túl meggyőzően. Végig az volt az érzésem, hogy mindent alárendel Anna boszorkányságának alátámasztására, úgy, hogy az egyébként soha nem bizonyított testvérszerelem bűnét szajkózza.
Annában egyesül a Báthory nemzetség minden jelessége, de árnyéka is. Elragadó szépsége és eszessége mellett makacs és könnyelmű, gőgös és állhatatlan. Hatalmas vagyon örököse, aki nem fél kihasználni asszonyi bájait. Pénze, előkelősége, gyönyörűsége bőven kiszolgáltatja őt irigyeinek, akik boszorkányságot sejtenek magabiztos csábereje mögött. A regényben tragédiája abban rejlik, hogy nem tud meghasonulni, nem éri be kevéssel, hajszolja az álmait, és mint ilyen, esélye sincs abban a férfiak uralta világban, amelybe beleszületett. Nem tisztelik, félik őt. Tehet bármit, bukásra ítéltetett.
Érdekes a két Gábor viszonyának a valósághoz inkább közelítő bemutatása. A szoknyabolond Báthory makacssága, nagyravágyása és zsarnoksága szembekerül a békét szerető, az országért látszólag mindent alárendelő Bethlen alakjával. Báthory nem fogadja meg Bethlen tanácsát, nem békül ki a szászokkal, székelyekkel, felesleges hadba bocsátkozik Havasalfölddel, Moldovával, szemet vet a lengyel trónra és nem fizeti meg a török adót. Azért, mert halála lenne ez az álmos és vértelen politika. Ő a tragikus véget ért, mindig vitéz, szép termetű sárkányfi, az ő Erdélye az utált ganéjdomb, kin egy oroszlán rühesedett el.
A korábban kinótázott Bethlen török segítséggel lesz fejedelem, s beteljesíti szándékát, miszerint Erdélyből erős s virágzó kis fellegvára lehet Európának, jólétnek, békének, keresztyén türelemnek s míveltségnek csodaföldje, s világ példája, hogy a kicsiny ország s nép lélekben mily nagy lehet.
Szegény Báthory Anna! Oly keveset tudunk róla! Alakját legendák, babonás hiedelmek szőtték, tényszerű adatot alig ismer róla a történelem. Korának politikája bánt el vele, vagy saját zavart személyiségének áldozata lett? Ki lehetett ez a rendkívüli asszony? Mert rendkívüli volt az bizonyos, hiszen személye különösképpen foglalkoztatta a közvéleményt. Török Kata és Imreffyné is Annához hasonló sorsra jutott, mégsem szólnak róluk legendák, nevüket csak a történészek ismerik.
A kevés valós történelmi tény, mint jó szüzsé, tág teret enged az írói képzeletnek. Történetét hárman is feldolgozták más-más tartalommal, jellemmel, vággyal és szerelemmel „felöltöztetve” Anna alakját. Ugron Zsolna Annája áll legtávolabb Makai Annájától. Érdemes elolvasni a kortárs írónő könyvét is. Ő végleg leszámol a legendával. Móricz trilógiáját régen olvastam, de most erős a késztetés az újraolvasásra.
Makai nőalakjában a „boszorkánnyá válás” lélektani hátterét ábrázolja hol jobb, hol kevésbé sikeres módon. Számomra a második résztől vált izgalmassá, pergővé a történet. A magára hagyott, szerelmében megcsúfolt, ám rendkívül tehetséges, többre hivatott nőnek egyetlen lehetősége maradt a kegyetlen férfivilágban: szépségét, csáberejét felhasználva talpon maradni, így őrizni függetlenségét.
Elgondolom mi vált volna Annából a mi korunkban: botrányhősnő, magánéletében megnyugvást soha nem találó celeb? Kapna-e ma esélyt, hogy lobogó vágyait társadalmilag hasznos tevékenységbe konvertálja, rendkívüli képességeivel valami nagyot alkosson? Divatos szóval: megvalósíthatná-e önmagát? Nem tudom a választ, talán nem is fontos. Mégis kíváncsi lennék, egy pszichológus hogyan elemezné Makai Annájának ellentmondásos, korlátokat nem ismerő személyiségét. Lehet, hogy néhol elnagyolt, de szerintem hiteles a jellemábrázolás. Anna tündöklő, mások csodálatát kiváltó lénye gyakran – látszólag ok nélkül – alakul át ijesztő, pusztító, bosszúálló fúriává. Közben gyötrelmes, bűnbánó, önmagát emésztő depressziós epizódok fékezik, lassítják az „ördögszekér robogását.” Lehet, hogy ezt nevezik ma Borderline személyiségzavarnak?
A történelem bizony nagyon érdekes is tud lenni, ez Makkai könyvéből ki is derül!Végig kísérhetjük Báthory Anna az ecsedi boszorkány életútját. Nekem kifejezetten a szolgálójával kapcsolatos részek tetszettek aki igazi tanítómestere is volt Annának. „Ő volt a félelmetes kinézetű, mindent és mindenkit szemmel tartó, szeszélyes banya, Rebi néne. Az öregasszony eszelős, csúnya és kegyetlen. Folytonosan magában motyog, a legváratlanabb helyeken tűnik fel, a teste szőrös, arca barázdált, ujjai hüllőkarmokban végződnek.” :) Szerintem az író mesterien ötvözi a babonát, a hiedelemvilágot és a történelmet, ami néha igen homályosnak látszik ennyi év távlatából!
Beleszerettem ebbe a könyvbe. Bár nem mai darab, de teljesen elvarázsolt a történet, a nyelvezete, az olvasmányossága. Sosem olvastam még Makkai könyvet, de azt hiszem keresek még tőle ezt-azt!
Par eve olvastam, nekem nagyon tetszett. A testverszerelem hivta fel a konyvre a figyelmem, de a tortenelem es cselekmeny is magavalragado.
Nagyon nehezen haladtam ezzel a regénnyel, nem tudott lekötni. Sem a történet, sem a leíró részek, sem a lelki fejtegetések. Kár, mert ezt a kort annyira nem ismerem, hogy ne kelljen róla olvasnom. Talán majd Móricz segít.
Egy picit régies, emiatt nehézkes volt a nyelvezete. Sajnálom, hogy nincs több emlék Báthory Annáról, az adott korhoz képest nagyon érdekes élete volt. Szívesen olvastam volna róla többet, és a történelemről kevesebbet.
Népszerű idézetek
Csak a konyhából tudom, a vénasszonyok mesélték borsóhajaláskor, hogy a Báthori nemzetségből sok halott sétálgat éjjelente a kertben, holdvilágnál a bástyákon, zivatarkor pedig a pincében meg a padláson táncolnak. Rebi nénő, aki maga is boszorkány, és sokan látták fekete kecskebakon repülni a lápokba éjfélkor, mondja, hogy van egy ifjú kísértet, aki a levágott fejét a hóna alatt viszi, és egy szép kisasszonyt kerget a padláson, pincéken, bástyákon végig. Egy Báthori kisasszonyt, aki tán a szeretője volt, de mikor kitudódott, az apjaura lefejeztette az ifjút, a leányt pedig kútba dobatta…
43. oldal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző 81% ·
Összehasonlítás - Bányai D. Ilona: Erdély lángjai 88% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: Shirzan bosszúja 91% ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsébet: A fejedelemasszony 83% ·
Összehasonlítás - Kós Károly: Varjunemzetség 83% ·
Összehasonlítás - Ugron Zsolna: Hollóasszony 74% ·
Összehasonlítás - Gál Vilmos: A korona ára 97% ·
Összehasonlítás - Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm 92% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet! 93% ·
Összehasonlítás - Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján 93% ·
Összehasonlítás