A 17. századi Erdélyben játszódó történelmi regény Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus testvérszerelméről szól. A korabeli kritika erkölcstelenséggel vádolta a testvérszerelem leírása miatt. Pedig a regénynek nem is ez a motívum a központi témája. A két testvér kapcsolata és annak krízise Báthory Annának tragikus életútjának egyik fontos állomásaként jelenik meg. Makkai Sándor – mint a regényhez írott utószavából is kiderül – a magyar boszorkányperek hírhedt alakjának életútját írta meg ebben a regényben. Gyermekkortól kíséri végig hőse útját, mely szorosan kapcsolódik testvére, a szintén tragikus véget ért Báthory Gábor fejedelem sorsához. A szülők nélkül felnövő gyerekek életének leírásával indul a cselekmény, aztán megismerkedhet az olvasó Báthory Gábor fejedelemségének történetével, s ezzel párhuzamosan Anna szerelmeinek, házasságának mozzanataival. Makkai történelmi hitelességgel és rendkívül érdekfeszítő leírásban mutatja meg a korabeli Erdély közéletét, főurakat és egyszerű embereket, a fejedelmi udvarba is elvezet. A jól ismert történelmi személyiségek (Báthory István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor stb.) jellemének, környezetének bemutatásán keresztül rajzolódik ki Anna tragédiája, egy olyan asszonnyé, akinek fonák módon adatott meg a szerelem, s akinek a boszorkányperek áldozataként kellett elvesznie. Érdekfeszítő cselekmény jellemzi elsősorban ezt a regényt is, mint Makkai minden szépprózai írását, de itt a fordulatos cselekmény alapos, pszichológiailag hiteles lélekrajzzal is párosul. Igényesen megírt, történelmi forrásokra támaszkodó, olvasmányos próza.
Címkék
Top értékelések
Ez a könyv mutatta meg nekem, hogy a történelem tulajdonképpen érdekes is lehet.
Top idézetek
Kik ez írást olvassátok, gondoljatok csak arra a szép kék virágra, amely a tavaszi napfényen száz meg száz kis csillagával büszkén kacag az égre, de ha jő az ősz, elszáradt kórója leszakad, összegombolyodik, s a szél hajtja, görgeti az utakon föl-alá, míg valami árokba nem hull. Mivel kóró korában mindig erre a sorsra jut, úgy hívják ezt a szép virágot: ördögszekere.
A művészet tiszta boszorkányság! – ébredezett Anna. – Mert a szíve nem lehet ott az embernek a dologban. Nem sajnálhat, nem szerethet, nem gyűlölhet, csak nézhet és ábrázolhat. Ez a művészet, ugye? S nem ilyen-e a boszorkányság is, hogy kicsaljam a szerelmet, s csak nézzem, míg elemészti a lelkit neki, de én ne szeressem? A boszorkány, ha mindent ábrázolni is tudna, a legnagyobb művész lenne!
Szép… piros vér… folyásában… gyönyörködni… s fehér, behunyt szemű arcok fölé hajolni… kacagva… ez a tündérség!
Külső linkek
Nincsenek linkek.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Umberto Eco: A rózsa neve
- Jiang Rong: Farkastotem
- Ken Follett: Az idők végezetéig
- Mika Waltari: Szinuhe
- Spiró György: Fogság
- Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
- Bernard Cornwell: Stonehenge
- Steven Saylor: Róma
- Colleen McCullough: Róma első embere I-II.
- Colleen McCullough: Fűkoszorú I-II.
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
- Wass Albert: A funtineli boszorkány
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Szabó Magda: Abigél
- Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- Charlotte Brontë: Jane Eyre
- Anthony Burgess: Egy tenyér ha csattan
- Douglas Coupland: A rágógumitolvaj
- Paulo Coelho: Veronika meg akar halni























