Facebook Twitter RSS

A 17. századi Erdélyben játszódó történelmi regény Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus testvérszerelméről szól. A korabeli kritika erkölcstelenséggel vádolta a testvérszerelem leírása miatt. Pedig a regénynek nem is ez a motívum a központi témája. A két testvér kapcsolata és annak krízise Báthory Annának tragikus életútjának egyik fontos állomásaként jelenik meg. Makkai Sándor – mint a regényhez írott utószavából is kiderül – a magyar boszorkányperek hírhedt alakjának életútját írta meg ebben a regényben. Gyermekkortól kíséri végig hőse útját, mely szorosan kapcsolódik testvére, a szintén tragikus véget ért Báthory Gábor fejedelem sorsához. A szülők nélkül felnövő gyerekek életének leírásával indul a cselekmény, aztán megismerkedhet az olvasó Báthory Gábor fejedelemségének történetével, s ezzel párhuzamosan Anna szerelmeinek, házasságának mozzanataival. Makkai történelmi hitelességgel és rendkívül érdekfeszítő leírásban mutatja meg a korabeli Erdély közéletét, főurakat és egyszerű embereket, a fejedelmi udvarba is elvezet. A jól ismert történelmi személyiségek (Báthory István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor stb.) jellemének, környezetének bemutatásán keresztül rajzolódik ki Anna tragédiája, egy olyan asszonnyé, akinek fonák módon adatott meg a szerelem, s akinek a boszorkányperek áldozataként kellett elvesznie. Érdekfeszítő cselekmény jellemzi elsősorban ezt a regényt is, mint Makkai minden szépprózai írását, de itt a fordulatos cselekmény alapos, pszichológiailag hiteles lélekrajzzal is párosul. Igényesen megírt, történelmi forrásokra támaszkodó, olvasmányos próza.

Borítók (3)

Fülszövegek (1)

Hirdetés

Címkék


Most olvassa

Várólistán

Kívánságlistán

Elcserélné vagy eladná

Top értékelések

zsofigirl több mint 1 éve 1× kedvenc
→ 2009. május 3., 14:24

Ez a könyv mutatta meg nekem, hogy a történelem tulajdonképpen érdekes is lehet.

Tüske 3 napja
→ 2010. augusztus 31., 17:39

Két árváról szól, de inkább Anna a főszereplője a könyvnek. Aki csapódik ide oda, leginkább a szeretetet hajszolja, nem törődik vele senki, nő mint a vadvirág a lápon. Ennek meg is lesz az eredménye, rávetíti a szerelmét az első férfira, aki meghallgatja és próbálja megérteni, vele érezni. Mivel viszonzatlan a szerelem, mindenkitől elfordul, és fúriaként éli világát, szívét megkeményíti. Minden útjába kerülő férfin bosszút áll. Kislánykorától súgtogták a fülébe: boszorkány végül el is hitte, ez lett a veszte.

Top idézetek

miestas P 4 hónapja 7 komment 1× kedvenc

– Tanuld meg tőlünk a tündérséget! – nevetett az egyik. – Csalogatni és elveszejteni! Ez a tündérség! Lángot gyújtani, s hidegen maradni! Ez a tündérség! Szép piros vér folyásában gyönyörködni, s fehér, behunyt szemű arcok felé hajolni kacagva! Ez a tündérség! Repülni, ölni, véle lezuhanni, ez a tündérség! Mint ahogy a sólyom repül, öl, zuhan! Ez a tündérség!
– Nem érzed-e, hogy szívedben milyen üresség van? Nem érzed-e, hogy messze vágyol, s akarod, amit nem tudsz? Csak egy lehet, mi szívedet elaltatja: aki szeret, azt kínozzad s kacagd ki! Kit te szeretsz, azt el nem érheted soha, ez a tündérség!

93 o

miestas P 4 hónapja

– Ne ülj e padra… Mondok valamit, gyöngyöcském! Aki Báthori leány e padon üldögél, Báthori fiú lesz annak bűnös szeretője… egy testvér… kivel először ül e padra…súgja, hogy ne szeresd, ki szeret, s szeresd, ki nem szerethet! Azt súgja, hogy repülj a világ fölött, mint a boszorkányok, és csalogass minden legényt magad után, de azt, akit szeretnél, sohase fogod elérni!…

76 o

zsofigirl 8 hónapja

Kik ez írást olvassátok, gondoljatok csak arra a szép kék virágra, amely a tavaszi napfényen száz meg száz kis csillagával büszkén kacag az égre, de ha jő az ősz, elszáradt kórója leszakad, összegombolyodik, s a szél hajtja, görgeti az utakon föl-alá, míg valami árokba nem hull. Mivel kóró korában mindig erre a sorsra jut, úgy hívják ezt a szép virágot: ördögszekere.

zsofigirl 8 hónapja

A művészet tiszta boszorkányság! – ébredezett Anna. – Mert a szíve nem lehet ott az embernek a dologban. Nem sajnálhat, nem szerethet, nem gyűlölhet, csak nézhet és ábrázolhat. Ez a művészet, ugye? S nem ilyen-e a boszorkányság is, hogy kicsaljam a szerelmet, s csak nézzem, míg elemészti a lelkit neki, de én ne szeressem? A boszorkány, ha mindent ábrázolni is tudna, a legnagyobb művész lenne!

zsofigirl 8 hónapja

Szép… piros vér… folyásában… gyönyörködni… s fehér, behunyt szemű arcok fölé hajolni… kacagva… ez a tündérség!

Külső linkek

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el

Hasonló könyvek címkék alapján

Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik