A 17. századi Erdélyben játszódó történelmi regény Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus testvérszerelméről szól. A korabeli kritika erkölcstelenséggel vádolta a testvérszerelem leírása miatt. Pedig a regénynek nem is ez a motívum a központi témája. A két testvér kapcsolata és annak krízise Báthory Annának tragikus életútjának egyik fontos állomásaként jelenik meg. Makkai Sándor – mint a regényhez írott utószavából is kiderül – a magyar boszorkányperek hírhedt alakjának életútját írta meg ebben a regényben. Gyermekkortól kíséri végig hőse útját, mely szorosan kapcsolódik testvére, a szintén tragikus véget ért Báthory Gábor fejedelem sorsához. A szülők nélkül felnövő gyerekek életének leírásával indul a cselekmény, aztán megismerkedhet az olvasó Báthory Gábor fejedelemségének történetével, s ezzel párhuzamosan Anna szerelmeinek, házasságának mozzanataival. Makkai történelmi hitelességgel és rendkívül érdekfeszítő leírásban mutatja meg a korabeli Erdély közéletét, főurakat és egyszerű embereket, a fejedelmi udvarba is elvezet. A jól ismert történelmi személyiségek (Báthory István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor stb.) jellemének, környezetének bemutatásán keresztül rajzolódik ki Anna tragédiája, egy olyan asszonnyé, akinek fonák módon adatott meg a szerelem, s akinek a boszorkányperek áldozataként kellett elvesznie. Érdekfeszítő cselekmény jellemzi elsősorban ezt a regényt is, mint Makkai minden szépprózai írását, de itt a fordulatos cselekmény alapos, pszichológiailag hiteles lélekrajzzal is párosul. Igényesen megírt, történelmi forrásokra támaszkodó, olvasmányos próza.
Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Ez a könyv mutatta meg nekem, hogy a történelem tulajdonképpen érdekes is lehet.
Két árváról szól, de inkább Anna a főszereplője a könyvnek. Aki csapódik ide oda, leginkább a szeretetet hajszolja, nem törődik vele senki, nő mint a vadvirág a lápon. Ennek meg is lesz az eredménye, rávetíti a szerelmét az első férfira, aki meghallgatja és próbálja megérteni, vele érezni. Mivel viszonzatlan a szerelem, mindenkitől elfordul, és fúriaként éli világát, szívét megkeményíti. Minden útjába kerülő férfin bosszút áll. Kislánykorától súgtogták a fülébe: boszorkány végül el is hitte, ez lett a veszte.
Top idézetek
– Tanuld meg tőlünk a tündérséget! – nevetett az egyik. – Csalogatni és elveszejteni! Ez a tündérség! Lángot gyújtani, s hidegen maradni! Ez a tündérség! Szép piros vér folyásában gyönyörködni, s fehér, behunyt szemű arcok felé hajolni kacagva! Ez a tündérség! Repülni, ölni, véle lezuhanni, ez a tündérség! Mint ahogy a sólyom repül, öl, zuhan! Ez a tündérség!
– Nem érzed-e, hogy szívedben milyen üresség van? Nem érzed-e, hogy messze vágyol, s akarod, amit nem tudsz? Csak egy lehet, mi szívedet elaltatja: aki szeret, azt kínozzad s kacagd ki! Kit te szeretsz, azt el nem érheted soha, ez a tündérség!
93 o
– Ne ülj e padra… Mondok valamit, gyöngyöcském! Aki Báthori leány e padon üldögél, Báthori fiú lesz annak bűnös szeretője… egy testvér… kivel először ül e padra…súgja, hogy ne szeresd, ki szeret, s szeresd, ki nem szerethet! Azt súgja, hogy repülj a világ fölött, mint a boszorkányok, és csalogass minden legényt magad után, de azt, akit szeretnél, sohase fogod elérni!…
76 o
Kik ez írást olvassátok, gondoljatok csak arra a szép kék virágra, amely a tavaszi napfényen száz meg száz kis csillagával büszkén kacag az égre, de ha jő az ősz, elszáradt kórója leszakad, összegombolyodik, s a szél hajtja, görgeti az utakon föl-alá, míg valami árokba nem hull. Mivel kóró korában mindig erre a sorsra jut, úgy hívják ezt a szép virágot: ördögszekere.
A művészet tiszta boszorkányság! – ébredezett Anna. – Mert a szíve nem lehet ott az embernek a dologban. Nem sajnálhat, nem szerethet, nem gyűlölhet, csak nézhet és ábrázolhat. Ez a művészet, ugye? S nem ilyen-e a boszorkányság is, hogy kicsaljam a szerelmet, s csak nézzem, míg elemészti a lelkit neki, de én ne szeressem? A boszorkány, ha mindent ábrázolni is tudna, a legnagyobb művész lenne!
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Umberto Eco: A rózsa neve
- Wass Albert: Elvásik a veres csillag
- Henryk Sienkiewicz: Quo vadis? (lengyel)
- Jiang Rong: Farkastotem
- Ken Follett: Az idők végezetéig
- Mika Waltari: Szinuhe
- Spiró György: Fogság
- Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
- Bernard Cornwell: Stonehenge
- Steven Saylor: Róma
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Márai Sándor: Füves könyv
- Wass Albert: A funtineli boszorkány
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Szabó Magda: Abigél
- Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék
- Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- Joyce Carol Oates: Állatok
