A ​lélek tagadása 2 csillagozás

Az eutanázia kérdésköre igen összetett. Még a szó általánosan elfogadott definíciójával sem rendelkezünk. Vajon eutanázia a valaki – orvos vagy családtag – által a beteg vagy haldokló emberért végrehajtott cselekedetet értjük? Vagy alkalmazható arra a betegre vagy haldoklóra is, aki segítség nélkül önmaga vet véget életének? Szükséges-e az eutanáziához a beteg beleegyezése? Vagy a család beleegyezése? Elhatárolható-e az öngyilkosság és a gyilkosság más formáitól? Mennyiben tér el attól, amikor egyszerűen lekapcsolják a gépeket? Ha az eutanázia egyik típusa az élet meghosszabbítását célzó hősies erőfeszítésektől való tartózkodást jelenti, hogyan lehet különbséget tenni a hősies erőfeszítések és a megfelelő kezelés között? Milyen kapcsolatban áll egymással az eutanázia és a fájdalom? El lehet-e választani egymástól a testi és a lelki szenvedést? Hogyan lehet megállapítani szenvedés mértékét? Végül, de nem utolsósorban, miért merülnek fel etikai kérdések, s melyek lehetnek ezek?

Bevezető

Nem állítom, hogy a világiak a többieknél hajlamosabbak a képmutatásra, sőt talán épp a vallásosak követik el a legnagyobb bűnt, amikor mézes-mázos szavak mögé rejtik vallástalanságukat. Az is gyakorta előfordul, hogy frissen pappá szentelt fiatalok kezdenek el kételkedni Isten létében.[ …] … az adott szinten álló emberek mind hajlamosak azt gondolni, már révbe értek, birtokában vannak az igazságnak. Ez alól csak a IV. szint képviselői kivételek, akik egész életüket zarándokútnak tekintik, amelyen még hosszú spirituális fejlődés áll előttük.

102. oldal

E könyv első része a fájdalom és a halál alapvető orvosi jellegű kérdéseit veti fel. Ezek ugyan néha összetettek, de a laikus számára is könnyen érthetők. A kérdések taglalása során közölt ismeretek nem csak a közvélemény tájékoztatása szempontjából hasznosak, de nélkülük nem alkotható meg az eutanázia századunk utolsó éveiben s az azt követő évtizedekben érvényes definíciója.

A második rész elsősorban a szekularizáció természetének spirituális vonatkozásaival, a lélekkel, élet és halál értelmével foglalkozik. Alapvetően az emberi lélek létéről vagy nemlétéről vallott eltérő nézeteink teszik az eutanáziát szenvedélyes etikai és morális viták tárgyává.

A harmadik részben az eutanázia elsődlegesen jogi és társadalmi vonatkozásairól esik majd szó. Igyekszem rámutatni, hogy a megfelelő mederbe terelt eutanáziavita hosszabb távon miként szolgálhatja az egész társadalom javát.

Bevezető