A ​szolgai akarat (De servo arbitrio) 1 csillagozás

Luther Márton: A szolgai akarat (De servo arbitrio)

Erasmus és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának 480 évvel ezelőtti vitája mindmáig érdeklődést kelt. Bizonyítja ezt a tény, hogy a vitázó felek iratai a közelmúltban már magyarul is megjelentek. Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írásának (1524) első teljes fordítását 2004-ben vehette kézbe az olvasóközönség. Luther 1525-ben elkészült válasza, A szolgai akarat (De servo arbitrio) korábban, 1996-ban jelent meg magyarul. Ennek az ezerötszáz példányban megjelent első teljes fordításnak a második és javított kiadását tartjuk most kezünkben.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Luther könyvek Magyarországi Luther Szövetség

>!
270 oldal · ISBN: 9638434163 · Fordította: Jakabné Csizmazia Eszter, Weltler Ödön, Weltler Sándor

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

vilmos>!

Ami a szeretetet illeti, azt jelenti, hogy mindenről a legjobbat tartja, nem gyanakvó, és a felebarátról mindig jót feltételez, minden megkereszteltet, megelőzve neki a bizalmat, szentnek tart, és nem meglepő, has olykor téved, hiszen a szeretetre éppen az a jellemző, hogy becsaphatják, mivel egyaránt szolgálóleánya jóknak és gonoszoknak, igazaknak és mindazoknak, akik megtévesztésre törekednek.

vilmos>!

Kétértelmű és bizonytalan törvénnyel egyetlen vitás kérdés sem intézhető el, de még fennálló erkölcsiség sem tartható meg vele, holott a törvények arra valók, hogy az erkölcsiségnek medret teremtsenek, illetve a vitás kérdéseket elrendezzék. Szükséges, hogy ami törvényként szab irányvonalat, messzemenően legbiztosabb és legvilágosabb legyen.

vilmos>!

… akik tagadják a Szentírás világosságát és meggyőző erejét, sötétségnél egyebet nem hagyhatnak maguk után.

vilmos>!

Isten szava és munkája az, ami örök üdvösséghez vezet, melyet az emberi akarat elé tár, hogy azokhoz odaforduljon, vagy azoktól elforduljon. Istennek ezt a szavát nevezem törvénynek és evangéliumnak. A törvény cselekedetet követel, az evangélium hitet vár.

vilmos>!

Az örök élet titkát egyetlenegy ember sem tudhatja, hiheti és kívánhatja, hacsak nem Szentlélekkel teljes, noha erről is sokan sokfélét írnak és fecsegnek.

vilmos>!

Az emberi természet vak, ezért saját erejét vagy betegségét felismerni nem képes, és gőgjében azt képzeli magáról, hogy ő mindent ismer, és mindent tud. Ezen a gőgön és tudatlanságon Isten más hatékony gyógyszerrel nem segíthet, mint hogy törvényét tárja az ember elé.

vilmos>!

Pál azt tanítja, hogy a bűn felismerése a törvény által történik (Róm 3,20). Nem azt állítja, hogy a törvény megszünteti, elkerülhetővé teszi a bűnt. A törvény minden ereje és értelme ebben a bűnfelismerésben rejlik, és nem abban, hogy valamiféle erőt nyilvánvalóvá tegyen és igazoljon. A felismerés azonban nem erő, és nem is ruház fel semmilyen erővel, hanem csupán arra tanít meg, hogy valójában milyen nagy az ember erőtlensége. Hiszen mi más lehetne a bűn felismerése és megismerése, mint önmagunk gyengeségének és nyomorúságának nyilvánvalóvá tétele?! […] a törvény lényege, hogy felismerhetővé teszi a bűnt.

vilmos>!

Az ige ugyanis nem így szól: látta az ember, hogy amit Isten teremtett, igen jó. Sokkal inkább Isten látja azokat jónak, míg ha mi nézzük, nagyon is rútság, tévelygés és pokol, sőt még Isten legjobb cselekedetei is e világ szemében igencsak rosszak és kárhoztatottak.

vilmos>!

… az ember Isten kegyelmén kívül is az ő mindenütt jelenvaló hatalma alatt marad, aki mindent cselekszik, nagy erejével vonz, mozgásban tart, mégpedig egy szükségszerű és tévedhetetlen folyamatban.

vilmos>!

… van élet ezen földi élet után, amelyben mindaz, amit itt nem büntetnek vagy nem jutalmaznak meg, megkapja végső büntetését, illetve jutalmát, mivel ez az élet nem egyéb, mint előjátéka vagy inkább bevezetője az eljövendőnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ittzés Gábor: Christum treyben
Margot Kässmann – Ralph Ludwig: Reformációi ábécé
Apológia, az Ágostai hitvallás védőirata
Kék Emerencia: Luther erkölcsi tanítása
Szabó Lajos (szerk.): Teológia és reformáció
Peter Neuner: Luther Márton reformációja
Wolfgang Huber: Hitkérdések protestáns szemmel
Dietrich Bonhoeffer: Börtönlevelek
Ursinus Zakariás – Olevianus Gáspár: Heidelbergi Káté
Eric Metaxas: Bonhoeffer