House ​– A sebzett gyógyító a televízióban 5 csillagozás

Luke Hockley – Leslie Gardner: House – A sebzett gyógyító a televízióban

A ​Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus perspektívából elemzi a sorozat és névadója, Dr. Gregory House, pszichológiai felépítését.

A könyv szerzői utánajárnak annak is, hogy a Dr. House sorozat töretlen népszerűsége összefüggésbe hozható-e azokkal a mélyen a kultúrába ágyazott kérdések megfogalmazásával. A könyv három részből áll – Dr. House diagnózisa – Dr. House kezelése- és Dr. House boncolása – és a fejezetekben megvitatott kérdések között a következők szerepelnek:
• A sorozatban visszatérő, részletek, témák, motívumok, szóképek
• Narratíva, karakter és vizuális struktúra
• Az orvos és csapata tetteinek, a szövegnek és képeknek az összefüggései
• A hős, a sebzett gyógyító és az Örök Gyermek archetípusának tettei

Az orvosok, akadémikusok, és terapeuták hozzájárulása lehetővé teszi, hogy teljesen új perspektívából szemléljük a Dr. House sorozatot, és a jungi… (tovább)

>!
Oriold és Társai, Budapest, 2011
294 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639771543 · Fordította: Moukhtar Lucia

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Frank_Waters I>!
Luke Hockley – Leslie Gardner: House – A sebzett gyógyító a televízióban

Komoly, jó tanulmányok. A magyar kiadásban viszont sok a hiba, néhol csak elírás, néhol érezhetően fordítási. (Ordító fordítási hibák.)

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

A „sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a kiválasztottak” szavak különösen helyénvalóak itt, mert a személyiség fejlődése a csíra állapotából a teljes tudatosságig egyszerre karizma és átok, mivel az egyedülálló individuumnak a differenciálatlan és tudattalan hordától való tudatos és elkerülhetetlen elkülönülésének első gyümölcse. Ez elszigeteltséggel jár, és erre nincsen vigasztalóbb szó. Sem a család, sem a társadalom, sem a pozíció nem kímélheti meg a sorsát, sem pedig a környezetéhez való legsikeresebb alkalmazkodás, bármilyen simulékony legyen is a beilleszkedése. A személyiség fejlődése olyan jutalom, amelyért nagyon nagy árat fizet az ember.

[Jung, 1934., 294. bek.]

26. oldal (Individuáció az orvoslásban)

Frank_Waters I>!

Időnként érdemes letérnünk az Információs Autópályáról az Információs Parkolóházba; érdemes felhagynunk azzal, hogy még több adatra és még jobb megoldásokra vadászunk, és pihennünk egyet… időnként okosabban tesszük, ha lazítunk egy kicsit… vannak olyan mentális helyzetek, ahová akkor juthatunk el, ha lófrálunk, mert a megfontolt, céltudatos gondolkodás számára elérhetetlenek.

(1997, 14. old. [Guy Claxton])

Claxton szavait visszhangozva, House maga mondja a szabad képzetáramlás kreatív lehetőségeiről: „Ez a gondolkodás egy másik fajtája. Hanyag, fegyelmezetlen, nem lineáris, de kiegészíti az enyémet, (és) olyan utakra terel, ahol egyébként nem járnék” (Nem rák, 5. évad, 2. rész). Claxton fenntartja, hogy a legeredetibb ötleteink gyakran nem a hibátlan következtetés eredményeként keletkeznek. Egyszerűen „megesnek velünk”, „Beugranak a fejünkbe”, „A derült égből érkeznek”…

117. oldal

Frank_Waters I>!

A kontraszexuálitás fogalma azt az elképzelést veti fel, hogy bármely embernek az emberi nemi és szexuális minták jóval szélesebb skálájához van hozzáférése, mint amit a kultúra általában engedélyez.

28. oldal

Frank_Waters I>!

Szinte minden detektív egy megérzését követi, amikor megpróbál megoldani egy bűntényt, miközben logikai ugrásokat hajt végre, és az intuíciójára hagyatkozik. Ezt azért tudják megtenni, mert lélekben közel állnak a bűnözőhöz, és a tudattalannak ugyanabban a lélektani terében tartózkodnak.

35. oldal

Frank_Waters I>!

Az embernek szüksége van a nehézségekre, hogy egészséges maradjon. Nekünk csak azzal kell foglalkoznunk, ha túlzott mértékben jelentkeznek.

(Jung, 1916/1958, 143. bek.)

41. oldal

Khimaira>!

House egyetemes tabut dönt meg hétről hétre, lehetővé téve a közönség számára, hogy olyan dolgokon nevessen, amelyek mindnyájunkat megrémítenek. Ha kinevetjük a halált és a betegséget, amely elveszíti az ereje egy részét, legalábbis absztrakt szinten.
Egy barátom arról mesélt, hogy a latin-amerikai szokások szerint a karácsonyi és újévi szabadság idején meglátogatta családját és barátait. Ilyenkor egész családok látogatnak el ismerőseikhez, és felidézik, hogy mi történt az előző évben. Mindenki izgatott, és egyszerre beszélnek azokról a családtagokról és szeretteikről, akik nincsenek jelen. Egyszer, amikor egy olyan családot látogattak meg, akiknek a fia, José az előző évben halt meg, egy szerencsétlen látogató éppen végigsorolta az összes gyerekekkel kapcsolatos kérdését, végül megkérdezte: „És hogy van José?” Majd rájött a rettenetes baklövésére, és hozzátette, „Még mindig halott?” A megrökönyödött hallgatóság halotti csendbe merült, és próbálták leküzdeni ellenállhatatlan vágyukat, hogy hisztérikus nevetésben törjenek ki.

178. oldal

Frank_Waters I>!

Az inkubációs periódus aktív időszak a tudattalan számára, mivel áttekinti azokat az elképzeléseket, amelyek az első szakaszban, az irányított gondolkodás időszakában keletkeztek.

120-121. oldal

Frank_Waters I>!

Ilyen például a psziché fejletlen része, amelyet Jung „árnyéknak” nevezett el. Egyszerre vonz minket ez a részünk, és tartunk tőle, főleg, ha nem ismerjük igazán, vagy pszichológiai nyelven leírva nem integrálódott a személyiségünk tudatos részébe. Az árnyék pontos alakja emberről emberre változik, de jellemzően kelt egyszerre vonzalmat, illetve nyugtalanságot és félelmet. A vámpír és a bűnöző jellegzetes képei ennek az archetípusnak. Ezek a figurák megmagyarázhatatlanul vonzanak minket és ugyanakkor félelmet keltenek bennünk.

28-29. oldal

Frank_Waters I>!

Homérosz Hermészhez írt himnusza (i. e. 510), úgy írja le Zeusz és Maja nimfa gyermekét, mint aki „ravasz, nyájasszavu, csalfa, nyájhajtó tolvaj, rabló, álmok vezetője, éjszaka is figyelő, kapukon beleső, kicsodákat volt hivatott gyorsan cselekedni az égilakók közt” (Hésziodosz, 1950, 365. old.).

92. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lukács Liza: Ne cipeld tovább!
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Máté Gábor: A test lázadása
Tisza Kata: Most.
Herman Judit (szerk.): Miért marad???
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?
Horváth Balázs: A beteg bolygó
Elliot Aronson: A társas lény
Máté Gábor: Szétszórt elmék