Lugosi Lugo László fényképész és bölcsész. A 19. századi fényképészet szellemében ugyanabban látja a fotográfia elsődleges szerepét, mint annak első mesterei: megörökíteni, dokumentálni és megőrizni a jelent, kimerevíteni a pillanatot, más szóval: felvenni a versenyt az idővel. 1839-es feltalálása óta a fényképezés az elmúlt másfél évszázadban sokat változott, számtalan összefüggésben számtalan jelentést kapott és rendkívül szerteágazó, önálló nyelvtannal rendelkező nyelvvé vált, amelyet mindannyian beszélünk és értünk. Lugo a fotós kíváncsiságával és a bölcsész összefüggésekre való érzékenységével fordul a fényképezés legkülönfélébb területei és irányzatai felé. Nem műveli mindegyiket, de tudósít róluk. 1980 óta rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban, napi- és hetilapokban. Írásai egy fényképekkel túlzsúfolt világban segítenek látni és megérteni ezen látszólag egyszerű nyelv természetét. Könyv- és kiállítás kritikákon, fotósokkal készült interjúkon, fotótörténeti… (tovább)
Fényképíró 7 csillagozás
Enciklopédia 3
Kedvencelte 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Az egyik legjobb és legolvasmányosabb kiadvány, amit a témában olvastam. Nem zagyva, nem nehezen emészthető, mégis tartalmas.
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Kimondottan jól összeválogatott, tartalmas írások. Lugosi Lugo László szerény, bölcs, sokat tapasztalt, a témát alázattal kezeli. Cikkeiből sugárzik az a szeretet, amely nélkül a tanítás csupán öncélú beteljesülés. Szombaton a Civil Rádióban azt nyilatkozta, hogy nem lesz már több könyve.
Népszerű idézetek
Most már rájönnek erre. Itt ami most megy, ez egy semmi sem, ez egy marhaság. Az amerikaiak például. Az első, aki csinálta a mesterkedést a fotóval, az a Man Ray volt. Abban az időben Párizsban ketten voltunk: Man Ray és én, nem volt senki más. Én voltam a realista, ő volt a poetikus. Szóval most kevernek és mesterkednek és mind artificial, ez nem igaz, ez mind nem igaz, érti? Montázs és amit akar, minden a világon. Ez nem fotó. Nekik kell? Csinálják. Engem nem érdekel.
André Kertész: 1894 – 1985 – 1994, Magyar Fotográfiai Múzeum – Pelikán Kiadó, 1994
51. oldal
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
A technikai hátrányok ellenére (nehézkesebb gépek, érzéketlenebb nyersanyagok) a két Capa képei sokkal tökéletesebben voltak, mint a mai szupertechnikával gyártott World Press-képek, ami abban mutatkozott meg legegyértelműbben, hogy Robert és Cornell Capa (és Fejes László is) képes volt sorozatok helyett egyetlen képbe sűríteni a „sztorit”, és nem hagyatkozott arra, hogy a képaláírások segítségével a képek szemlélője majd úgyis megtudja, mit lát a felvételeken. Más viszony volt akkor a valós és a fotográfiai idő között.
Lugosi Lugo László: Word Press Photo – Sajtófotó Kiállítás, Néprajzi Múzeum, 1999. március 12. – április 15. – Élet és Irodalom, 1999. március 26.
102. oldal
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Mondom, örülök, hogy használja a distortiont, mert csak három-négy éve csináltam ezt, egy distortiont csináltam ’917-ben, a víz alatt úszó. Párizs nagyszerűen elfogadta. Kezd már Németországban meg Cental Europe-ban is terjedni. Mondom, remélem, hogy Amerika is szeretni fogja. Mondja, „igen, akarom ezt használni, de akarok kérni valamit. Lehetséges, hogy levágja a szexet? A vaginát? Mert ez így pornográfia. Ha levágja, akkor az art.” Ez volt Amerika. Hát mondom neki: Tetszene az magának, ha a feje tetejéről levágnának egy kicsit és a lábait levágnák? Maga úgy perfekt, ahogy van. Az én képem úgy perfekt, ahogy a kezében van. Ahhoz nem kell hozzányúlni." Meg voltam zavarodva. Mi ez? Pár hete voltunk kinn, mondom, ez Amerika? Nem tudtam, mit csináljak. All right: vágja le. És ki volt állítva vagina nélkül. Megvan a kép. Megvan. Őrzöm. Egymillióért eladom a story-val, a históriával együtt. Ez történt. És minden így történt.
André Kertész: 1894 – 1985 – 1994, Magyar Fotográfiai Múzeum – Pelikán Kiadó, 1994
53. oldal
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Illetve nem tudom, megfigyelték-e, hogy a digitális fényképezőgépet az emberek már nem is illesztik a szemük elé, hanem egy bizonyos távolságból a képet a kis monitoron szemlélik, mintha ettől a végeredmény majd jobb volna. De itt talán sokkal inkább arról van szó, hogy a régi gépek keresőjében megjelenő kép helyett, amely nemcsak hogy pici volt, de nem is emlékeztetett a végeredményre, az otthon nézegethető papírképre, hanem sokkal inkább az absztrakciók világába tartozott, ezek a monitoron megjelenő digitális kisképek látszólag sokkal inkább begyűjthetővé teszik a világot, és úgy érezhetjük, sokkal inkább birtokba vettük a valóságot.
Z: Városom, K.A.S. Galéria, 2004. július 28 – augusztus 10.
Élet és Irodalom, 2004. szeptember 10.
183.184.o.
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Lugo: Engem ebben az egész megrendezettségben az riaszt egy kicsit, hogy ma már mindent meg lehet csinálni számítógéppel vagy a virtuális valóságban. És közben kezd eltűnni a világból a közvetlen érzékelés, és minden áttevődik egy minimum másodlagos, de inkább többszintű rendszerbe. Ha a csillagokat ma meg akarom ismerni, akkor nem távcsövet veszek a boltban, hanem televíziót, ahol majd megnézem, hogy mit kell tudnom róluk.
Krasznai Korcz János – Zsigmond Gábor: Magyarok ’94, Más-Kép-Más Kiadó, 1994
Fotó, 1994/7.
41. oldal
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Eltűnődtem azon, felháborodjak-e, vagy írjam mindezt a digitális képátalakítás számlájára. Én ez utóbbi megoldás mellett voksoltam, még akkor is, ha tudtam, hogy a National Geographic egyik számának címlapja, ahol digitálisan összetoltak két egyiptomi piramist, pusztán annak érdekében, hogy a címlapkép jobban nézzen ki, óriási felháborodást váltott ki azoknak az olvasóknak a körében, akik mindaddig azért vásárolták a folyóiratot, mert elhitték, hogy az majd a hamisítatlan valóságról tudósítja őket.
Lugosi Lugo László – kézirat
35. oldal
Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig
Hasonló könyvek címkék alapján
- Orosz István: Könyv a tükörben ·
Összehasonlítás - Németh Lajos: A művészet sorsfordulója ·
Összehasonlítás - Zalán Vince: Gaál István krónikája ·
Összehasonlítás - Gyenge Zoltán: Kép és mítosz ·
Összehasonlítás - Radnóti Sándor: Hamisítás ·
Összehasonlítás - Moholy-Nagy László: Látás mozgásban ·
Összehasonlítás - Radnóti Sándor: Jöjj és láss! – A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények ·
Összehasonlítás - Kucsera Tamás Gergely: Túl művészeten, túl emberen ·
Összehasonlítás - Horváth Márk – Lovász Ádám: Az eltűnés intenzitásai ·
Összehasonlítás - Szerdahelyi István: Az esztétikai érték ·
Összehasonlítás