Felnőtt ​gyerekirodalom 10 csillagozás

Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Lovász Andrea válogatása a 2000–2015 évek csaknem minden fontos képeskönyvét, gyerekversét, gyerek- és ifjúsági regényét szemlézi. Az elméleti bevezetők mellett közel ötven kritika segít eligazodni a korszak gyerekkönyveinek világában. A kötetet a sok szövegrészlet, a gazdag könyvcímlista, az ajánlók és a színes könyvborítók teszik lexikonszerűvé.

Minden gyerekirodalom iránt érdeklődő felnőttnek, szülőnek, pedagógusnak ajánljuk.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Cerkabella, Szentendre, 2015
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639820609 · Illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csucsorka IP>!
Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Lovász Andrea az első Navigátor óta sorvezetőm abban, hogy képben tartsam magam a gyermek-és ifjúsági irodalom szinte bevehetetlen tengerén.

Az értékelések alapján már sejtettem, mire számítsak, itt most tényleg igazi szakkönyvről van szó; engem mégsem rémisztett meg, hogy tudásban van még hova felzárkóznom.

Nagyon élveztem a kézikönyv-jellegét. Nyilván nem elég egyszer végigolvasni. Mindenképp szeretném polcon tudni ezt a könyvet, hogy az említett köteteknél újra meg újra elő tudjam venni, megnézni, hogy mit is kéne értenem belőle pontosan, amire hétköznapi olvasóként véletlenül sem gondolnék.
Jó pár könyvvel gazdagodott a gyerekkönyvtáras várólistám.

Az olvasás végére érve pedig azon is eltűnődtem, mennyi fantasztikus gyerekkönyv jelent meg 2015 óta, mennyi minden történt a kötet megjelenése óta eltelt, mindjárt tíz év alatt. Lett Malac és Libánk link, ontja magából a jobbnál jobb könyveket az Abszolút könyvek kiadói sorozat link ; és a Most én olvasok! link is figyelemre méltó kezdeményezés – hogy csak a három kedvencemet hozzam ide hirtelen.

Számomra kimondhatatlanul megnyugtató a gyerekirodalommal kapcsolatban, hogy milyen fantasztikus művekhez nyúlhatunk vissza akár évtizedekkel korábbról merítve; közben meg látni azt, hogy nem hígul, hanem minden igényt, változást – és persze elsősorban a gyermekeket – szem előtt tartó marad a műfaj, és képes folyamatosan fejlődni, újat mutatni. És persze büszke vagyok rá, hogy mesterien űzzük mindezt hazai szinten.

Mariann_Czenema P>!
Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Kicsit hitetlenkedve olvastam a többi értékelést, mert vagy én vagyok túltanult, vagy csak jobban hozzá vagyok szokva a szakkönyvek olvasásához: összesen 3 latin eredetű kifejezés után kellett néznem.
De igen, ez egy SZAKKÖNYV, tehát SZAKNYELVEN íródott, és nem óhajt különösebben meg/elítélni sem műveket – már az, hogy bekerült egy könyv a felsorolásba, azt jelenti, hogy érdemes kézbe venni.
(KSH szerint 2000–2015 között nagyjából 14 ezer gyerekirodalmi cím jelent meg, ebből válogatott Lovász Andrea.)

Lexikonok egyébiránt ilyenek, betűrendbe sorolt, objektív ismerettárak, NEM óhajtanak értékítéletet mondani, csak eligazítani egy-egy tudományterületen.

Sicc>!
Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Nem egy egyszerű olvasmány…értem én, hogy azt szerette volna bemutatni, hogy lehet a gyerekirodalomról is tudományosan írni, elemezni, de úgy érzem ez így kicsit túlzás. Elkél hozzá egy idegenszavak szótára.
Másrészt nagyon jó. Mert ha sikerült kisilabizálnom, mit is gondol a könyvről, általában tetszett. Meg volt egy-két olyan elemzés is, amiben totál közérthetően fogalmazott, és csak bólogatni tudtam.
Átfogó képet nyújt a 2000 utáni gyerekirodalomról (persze csak 2015 elejéig) három csoportra osztva azt. (mesék, versek, ifjúsági) A Bevezető a bevezetőhöz egy kis esszé a modern gyerekirodalomról, majd mindegyik rész előtt is van egy kis ráhangoló összefoglalás. Aztán a műveket 2-3 oldalon keresztül elemzi. Nagyon tetszett, hogy az oldalak szélén egy sávban berakták a könyvismertetőket és egy-egy részletet a könyvből.
Sokszor meghozta a kedvemet bizonyos könyvekhez, vagy új dimenziót nyitott a már ismertekhez.
Nem egy egyszerű olvasmány, de megéri forgatni.

loz>!
Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Szeretek gyerekkönyveket olvasni. Felnőttként nyilván nem csak maga a történet érdekel. Mivel kíváncsi vagyok arra is, hogy hogyan működnek az általam olvasott könyvek a saját közegükben, nagy várakozásokkal vettem kezembe ezt a kötetet, de sajnos csalódtam.

Kifejezetten fárasztó volt olvasni, mintha idegen nyelvű lenne. Nem hiszem, hogy attól lesz valami tudományos vagy értékes, hogy teleírjuk idegen szavakkal. Szó sincs róla, hogy ne értettem volna, egyszerűen fárasztó és indokolatlan volt. A végén pedig úgy éreztem, mintha el sem olvastam volna. Szinte semennyire nem volt informatív.

A „kritikák” pedig gyakorlatilag tartalomleírások. Alig fedeztem fel hozzáadott értéket. Az általános vagy semmitmondó (cserébe hosszan ecsetelt) megjegyzések, a szereplők felsorolása vagy a kedvességfaktor megállapítása nem az, amit itt vártam. Pedig jó néhány könyv szerepelt ebben a részben, amit magam is olvastam (és különösen érdekelt a „kritika”), de még ezekről sem tudtam meg semmi újat. Talán ötletadónak jó. Ha valaki egyáltalán nem ismeri a magyar, kortárs gyerekirodalmat, az itt megtalál sok művet egyben. Bár ha a könyvesboltban beállunk a gyerekkönyves polc elé, leemelünk pár kötetet találomra és beleolvasunk, hát az nagyjából ugyanez az élmény…

pulse>!
Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom

Minden egyes kritikát persze nem olvastam el, de jó áttekintést kaptam a 21. századi magyar gyermekirodalomról.


Népszerű idézetek

csucsorka IP>!

A gyerekirodalomban medvének lenni már önmagában brand-értékű.
Vackor óta tudjuk, hogy a medveség foglalkozás: nem holmi dögönyözős, pihe-puha mackóság, hanem komoly létforma.

135. oldal, Bátky András: Pipogya, a budapesti medve. Városi Eső Sanyarú Tél

Mariann_Czenema P>!

…ha a versben csillagánizs van, akkor végre a képen is az látható (és nem például bazsalikom – az illusztrátor alkotói szabadságára hivatkozva).

112. oldal, Szabó T. Anna: Tükörcicák

Sicc>!

Nem a leereszkedő, tanító bácsis költészeti hagyomány, vagy a költészet (mint olyan) emelkedettsége hiányzik, de az egyensúly nagyon kényes a jópofaság meg a valóban izgalmas, intellektuális humor között. Néhány, a jó ízlés határát éppen csak súroló kifejezéssel mintegy cinkossá avanzsál a gyerekolvasó, hiszen itt egy felnőtt kacsintott össze vele, úgy, hogy őt is felnőttként kezeli.
Emiatt egy gyerekolvasónak tökéletesen működnek a szövegek, ez a fajta játék – a nyelvi tabutörés.

102. oldal - Lackfi János: A részeg elefánt (Cerkabella, 2015)

Mariann_Czenema P>!

Ami (gyerek)irodalmi műben megjelenik, az sohasem egy gyerek szövege, hanem egy felnőtt író/költő szelídített, követhető nyelvtani és fogalmi szerkezetbe rendezett imitációja. A valódi gyereknyelv ugyanis a felnőttek számára gyakran dekódolhatatlan, nemcsak (esetenként) fonetikailag, hanem narrativikusan/linearitásában és merész asszociációs ugrásai miatt, fogalmi strukturáltságában is.

40-41. oldal, Bevezető

1 hozzászólás
Sicc>!

Nézd, Tóth Krisztina könyve
kitárul a játszi örömre,
nézd, ha csak átlapozod ma –
föléled, akárha mozogna.
Olvass hát bele, kedvvel nyílik
eléd, ne feledd el –
bárhova nyílna is, egyre kinyí-
lik a gyermeki kedvre,
kerge szavakra, virágra, ha
rímel a tarka világra…
Csendül a versben a lényeg –
az íze, a méze a fénynek,
s csurran a percben a ritka,
kölyökkori nyelv csuda titka!
Látsz csupa szót, kicsiny ábrát,
látsz, ahogy égi zsiráf lát
sürgeni nappali Marcit, amíg
majd este elalszik –
s múlik a tegnapi aznap, a
mackók messze utaznak…
Álmuk akár repülőgép –
verseken áthevülő szép
ívben szállnak a nagy szók,
szállnak a londoni mackók!
(Kovács András Ferenc)

106. oldal - Tóth Krisztina: A londoni mackók (Cerkabella, 2015)

Mariann_Czenema P>!

Magány és halál éppen úgy mesei téma, ahogyan a véletlen egymásra találás vagy egymásra nem találás – arról szól, hogy kiszámíthatatlan az egész, a mesei kellék, díszletek, funkciók sem biztosítják a mesei boldog befejezést. Rideg egzisztencializmus és determinizmus: mélygörög tragédiák sora ez a könyv – semmi kis emberkék, férfiak, nők, óriások, sárkányok téblábolnak saját mesei végzetük ellenében vagy sodrában.

71. oldal, Dóka Péter: Lila királylány

csucsorka IP>!

A partneri viszony, illetve annak feltételezése azonban a gyerekkorú- és tudású olvasók helyett egyre érettebb irodalmi, nyelvi, kommunikációs eszközökkel felvértezett olvasót preferál, így állhat elő az a helyzet, hogy annál jobbnak minősül egy gyerekirodalmi mű, minél inkább nem gyerekeknek szól.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyermekirodalom
Mariann_Czenema P>!

A gyerekirodalom mint olyan létrejöttétől kezdve a „jóra tanítás” bűvkörében él, ami az aktuális domináns pedagógiai, gyereklélektani, illetve irodalomelméleti irányzatok függvényében kerül előtérbe, vagy szorul éppen háttérbe.

9. oldal, Kortárs klasszikusok

Mariann_Czenema P>!

A kert: egy gyereknek (is) menedék, rendezett, így domesztikált vadon, különben egész és külön világ.

64. oldal - Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert. Nagyapa és Lassú Báró

Sicc>!

…ha van Pálcikának apukája és anyukája, akkor ők azok, Kicsibácsi és Kicsinéni.

81. oldal - Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) (Cerkabella, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Darvasi László

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Papp Dezső: Délutáni csevegések
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Kemendy Júlia Csenge: Az Anyacsalogató Hadművelet
Kiss Judit Ágnes: A Csodabogár
Paulik Móni – Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom
Berg Judit: A Nádtenger télen
Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék