Az Oroszlán leánya (Úri csirkefogók 1.) 83% 21 csillagozás

Mit kapunk, ha kezünkbe vesszük az Oroszlán leányát?

1818-ban játszódó történetet, változatos helyszíneket: Albánia, Korfu, Olaszország, London. Egy intrikákkal, korrupcióval, lázadással, ármánykodással, cselszövéssel, összesküvéssel teli letehetetlen könyvet. Sok sok bonyodalmat egy sakk bábú, a sötét vezér körül, szerethető karaktereket és egy kiváló fordítást.

Loretta Chase remélem nagyon népszerű lesz nálunk, nálam megelőzte a többi kedvenc írómat: Garwoodot, Quinnt és Lindseyt is. Imádom Chase sorozatát, ezért mindenkinek ajánlom.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2012/08/01/loretta-chase-az-oroszlan-leanya-uri-csirkefogok-1/

Sokszor gondolom úgy,hogy a történelmi romantiak újat már nem fog tudni mutatni nekem, egyszerűen csak szeretem, de mindegyik könyv kb ugyanarról szól. Alapvetően ez igaz is, ez a könyv mégis üdítően más volt. A helyszín, a történet, a szereplők. Variant nagyon kedveltem, és nagyon sokat nevettem rajta, szerettem,hogy még a történet végén sem lett az a nyálas hősszerelmes, aki minden humorát elveszíti és csak a főhősnő után sóhajtozik. Sokszor mosolyogtam azon, hogy miket gondol,amikor ideges. És elég sokszor volt ideges Esme miatt :) Azon külön jól elnevetgéltem, hogy szinte rosszul volt és sokkot kapott,amikor rájött,hogy a vetélytársa milyen jól néz ki :)
Esme-vel sem volt gondom, örültem,hogy nem a szokásos hősnőt kaptam. Bár a könyvnek mindenképpen jót tett,hogy Varian szemszögéből kb ugyanannyit láttunk mint Esme szemszögéből,ha nem többet.
Néha kicsit túlzásnak éreztem a sakk figura körülötti bonyodalmat,de jár az öt csillag, mert nagyon újszerű volt, nagyon szórakoztató és nagyon jó könyv.

Nekem nagyon tetszett a könyv. Izgalmas volt Albániáról olvasni, olyan szokásokról, amikről még nem hallottam. Hisz minden történelmi romantikás könyv többségében Angliában, ritkábban Észak-Amerikában játszódik. A történet végig izgalmas volt. Amikor már azt hittem, hogy megoldódott a bonyodalom, és már kérdeztem volt magamtól, hogy akkor miről fog még szólni a könyv maradék egyharmada, jött egy másik bonyodalom, jött az újabb izgalom. Sokkal komolyabb volt a történetvezetés, mint Julia Quinn könyveinél. Az írás ugyanolyan szórakoztató, de még sincs annyira poénra véve az egész. Kíváncsi vagyok, hogy Chase minden könyve ilyen jó-e, vagy csak Esme karaktere tette meg a hatását. Én mindkét verzióban kiegyeznék, de feltétlenül el fogom olvasni a többi könyvét is, hogy kiderítsem.

Mielőtt elkezdtem, sok rossz véleményt olvastam róla, nekem mégis tetszett. S már itt felfigyeltem Ismalra:)

Nagyon tetszett a könyv, főleg azért, mert a történet főleg Albániában játszódik. Főhősünk, Lord Varian hitelezői elöl menekülve ismerkedik meg Itáliában Lady Dianával és annak fiával, Percivallal, majd a hölgy halála után a fiút kíséri el Albániába. Itt kezdődnek a bajok, Varian Esmével való találkozása alapjaiban megrengeti a Lord világát, és miatta szeretne jobb emberré válni. A fordulatos kalandok mellett jókat szórakozhatunk Esme és Varian vitáin és a könyvben szereplő „rosszfiú” Ismal is kedvelhető figurává válik.

Új írónő, jó fülszöveg, történelmi romantika – ez kell nekem, mégis sokszor éreztem egy kicsit lassúnak a történetet. De aztán mindig történt valami, ami olvasásra ösztönzött.
Varian-t megszerettem a történetben, a végére felnőtt a felelősségre, viszont Esme-t végig nem sikerült megkedvelnem.

Jobb volt, mint vártam, de tényleg…. Kidolgozott karakterek (ha nem is mind) kalandok Albánia szerte és Londonban. A könyv olvastatja magát bár az talán jelent valamit, hogy a kedvenc szereplőm a 12 éves és nem Esme vagy Varian. A két főszereplő közül egyik sem tudott igazán megnyerni, Esme karaktere egy kicsit hirtelen változott (gondolom ahogy a történet megkívánta), pedig az alapok nagyon jók voltak, de nekem sajnos Esme nem lett igazán élő. Varian egy fokkal jobban kidolgozott őt már jobban el tudtam képzelni.
Az egész világ felépítése viszont érdekes, kíváncsian várom a folytatást, hogy ott kik fognak felbukkanni.

Nem hittem volna, hogy valaha ezt mondom egy igazán vékony könyvre: nagyon hosszú volt. Rengetegszer unalmas is, az időhúzás sokszor az idegeimre ment. Esme számomra nem volt egy szerethető karakter, a többiekkel kapcsolatban is eléggé vegyesek az érzéseim.

Teljesen véletlenül akadtam rá a könyvtárban, és nem csalódtam benne. Az írónő nemcsak különleges helyszíneket (Albánia, Korfu, Olaszország, az Adria) mutat be az olvasónak, hanem kidolgozott karaktereket, fordulatos kalandokat és romantikus jeleneteket. A két főhős kapcsolata is fokozatosan alakul ki. Esme karaktere sem a megszokott volt: kedves és gyengéd, de ugyanakkor erős, lázadó és bátor. Varian sem a tipikus hősszerelmes figura volt. Talán az ő jellemfejlődését könnyebben nyomon tudtam követni. Jó volt az ő szemszögéből is belepillantani a történetbe. Érdekesek voltak a reakciói Esme tetteire, illetve a vetélytárs személyére. Nagyszerűen felépített történet, bár néhány helyen elnyújtott volt. Amikor egy bonyodalmat megoldottak és úgy tűnt minden rendben, akkor jött egy újabb, érdekesebb nehézség. A mellékszereplők jellemét is részletesen bemutatta. A könyv nagyon szórakoztató volt, humoros és izgalmas.

Igazán tetszett, hogy képes volt az írónő nem átlagos helyszínre helyezni a szereplőket. És hát mit ne mondjak, Albánia nem éppen gyakori helyszín.
Az viszont nem tetszett, hogy Esme néha annyira gyerek volt, hogy legszívesebben felpofoztam volna. de az el kell ismernem, hogy ő és Varian nagyszerű párt alkotnak.
Azt is el kell ismernem, hogy az írónő mesterien fűzte a különböző szálakat, és ugrott át időnként az egyikről a másikra.