Senki előtt sem titok, hogy bizony én nagyon is szerettem az első kötetet. Imádtam a világ lerombolásának folyamatát, ahogy az írónő elképzelte és megálmodta, szerettem a kialakuló csoportok, a kamaszok és az aggok leírását, a történetet, a beépített kis csavarokat, a váratlan fordulatokat. Nagyon szerettem a karaktereket, Blake-et, az Öreget, Callie-t. Különböző elméleteket szőttem annak kidolgozására, hogy vajon kit is rejt az Öreg, mi miért történik.
Nagyon nagy dolgokat vártam a második résztől…és talán éppen itt hibáztam.
Mert nem rossz ez a második kötet, egyáltalán nem rossz. De lehetett volna még jobb!!! Ezernyi ötlet és lehetőség volt benne, és egy picit most úgy érzem, ennek csak egy töredékét aknázta ki az írónő.
A történet lassan indul, egészen kb. a közepéig inkább csak egyfajta bevezető, ám innentől kezdve a sztori lendülete innentől kezdve új irányt vesz, pergőssé, akciódússá, az első részben már megszokott tempójúvá válik, szép sorjában következnek egymás után az események.
A szerelmi szál itt csupán egy villanásnyi, a korábbi háromszög szinte teljesen ellaposodik – legalábbis nagyon minimálisan érzékelhetőek a csúcsai, mintha eltűntek volna a korábbi szereplői.
A regény végén lévő csattanó – maga a bemutató – igen megrázónak és kegyetlennek sikerült, óriási mértékben korbácsolja fel az Olvasó indulatait és felháborodását, legszívesebben üvöltöttem volna, hogy : „Abbahagyni!!!! ” A könyvben végigvonuló látszólagos érzéketlenség és hidegség itt egy csapásra összesűrűsödik és bámulatos erővel tör felszínre, hogy igazi katarzist okozzon.
Még egyetlen észrevétel, ami a regény stílusára vonatkozik: nem tudom ugyan, hogy az eredeti szöveg milyen minőségben, milyen szlenget használva íródott, de magyarul mindenképpen szörnyen hangzik és borzalmasan nehéz volt hozzászokni ehhez a látszólagos lazasághoz, haverezéshez, rendkívül stílustalannak és modortalannak hatott. Nem tetszett.
Összességéban azt mondanám, hogy a Leszámolás – főként a második fele – egy érdekes, izgalmas ifjúsági regény, amelyben a sci-fi és a fantasy szálai szépen keverednek és egy egészen sokrétű történetet rajzolnak meg. Ám mégis kicsit úgy érzem, hogy az első rész nyújtotta lehetőségek közül többet ki lehetett volna aknázni és -csakúgy, mint ott – sokszor megcsavarni az események fonalát. Ez elmaradt…sajnálom..