A gazdag sókereskedő temetésén az özvegy nem gyászol, nem sír, megszegve ezzel a több száz éves hagyományt. Az özvegy fiatal és szép, neve Peónia, szemében az élet tüze lobog. Peónia nem csak gyönyörű – okos, intelligens és lázadó. Nem hajlandó beletörődni a régi kínai szokásrendbe, miszerint a megözvegyült asszony soha többé nem mehet férjhez, az elhunyt férj családjánál kell tengetnie élete hátralevő részét.
Peónia teljes életet akar, szerelmet, szenvedélyt, boldogságot. Maga mögött hagyja férje családjának házát, s először a Jangce folyón kel útra, hogy viszontlássa ifjúkori szerelmét, aki szülei akaratának engedelmeskedve más lányt vett el feleségül, azután Pekingbe költözik, amivel újfent felrúgja a kor társadalmi és erkölcsi szabályait.
Lin Yutang magyarul először megjelenő regénye a múlt század eleji Kínában játszódik. A szerző, miközben elbeszéli egy rendkívüli fiatal nő nem hétköznapi életét, színes képet fest a korabeli… (tovább)
Peónia 8 csillagozás
Most olvassa 2
Várólistán 14
Kívánságlistán 2
Kölcsönkérné 1
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
A közepén tartva:
Még sose éreztem késztetést, h akkor írjak egy könyvről, amikor még be se fejeztem, de egyszerűen nem bírom magamban tartani, annyira felidegesít ez a regény:
Ez egyszerűen elképesztően borzalmasan rossz… pff. Nem térek magamhoz.
Hatalmas Lin Yutang-rajongónak tartottam eddig magam, egy regényének (Egy múló pillanat) és egy kis kínai életbölcsességének (Az élet sója) ismeretében. Imádtam az életfilozófiáját a pasasnak, a kínaiságát, és azt a határtalan életszeretet, ami mindenből áradt, amit papírra vetett.
Na ezek után a regény után (közben) képtelen vagyok elhinni, h én szerettem ettől az embertől bármit, sőt rajongtam írásaiért. És képtelen vagyok elhinni, h ugyanaz a személy írta ezt a förmedvényt, mint a többit… És ez idegesít a legjobban, h én eddig pont a gondolkodásmódját imádtam az öregben, amilyen alázattal az életet szemléli, na de ebben a könyvben pont az ellenkezője szerepel mindennek, amit eddig állítottam róla.
Ha elolvasom a fülszöveget, és nem ismerem a szerzőt, sose venném a kezembe, mert tudom, h nem tartoznak az érdeklődési körömbe a romantikus regények.
De most komolyan, minden romantikus regényben ennyire idegesítő önző hülye picsa a főszereplő és ennyire dögunalom a történet???
Csak azért fog sikerülni a végigkínszenvedése a könyvnek, mert cselesen csak ezt viszem magammal a földalattira, és ott annyira unatkozom, h legalább haladok vele. Hogy mért olvasom végig: 1)mert Lin Yutang 2) mert nem akarok a félbehagyom gombra nyomni, az olyan ijesztő 3) csak lesz benne vmi értékelhető, nem? :)
(Előrebocsátom, h amennyiben a végén Peóniát nyilvánosan megkövezik, vagy mély depresszióba zuhanva öngyilkosságot kísérelne meg, akkor megkövetem magam és legalább 2csillagot kaphatna ez a könyv a frappáns végéért.)
A végén:
Véleményem lásd fentebb. (nyilvános kövezés elmaradt – de gondolatban azért majd minden oldalon megvolt :), talán kicsit felpontoztam…)
Ez a könyv Petúniáról, akarom mondani Peóniáról szól.
Ez a hosszú könyv akár lehetett volna mindössze 2 oldal is, aminek első lapján összegyűjti az író azokat a kínai hagyományokról szóló információkat, amiket nagyon gyéren elszórt ugyan ebben a terjengős sztoriban, de nem vitte túlzásba. Majd a másik oldalon egy mondatban lerendezi az értelmesebb szereplők bemutatását, sok nincs belőle és sajnos a terjengős változatban sem tudunk meg róluk többet. A maradék rész pedig Petúniának szentelhető, bár nagyon röviden mondhatná róla azt is, hogy : „A kínai nő, aki az első szembejövővel elmegy, és ezt olyan hisztik közepette teszi, hogy önmaga is elhiszi, hogy ezt hívják szerelemnek.”
Sokkal több esemény, fordulat nincs a történetben, az egyetlen csillag, amit adtam az a szedésnek és a borítónak szól. A szedés nagyon gyorsan olvashatóvá teszi ezt a mérhetetlen ostoba lánykáról szóló unalmas könyvet, a borítóról meg nagyon szép legyezők köszönnek vissza.
Elnézést, ha a fanokat sértette az értékelésem, nem állt szándékomba, de nem ajánlom senkinek.
Az 1800-as évek végi Kínája,egy özvegy huszonéves nő boldogság keresése-tömören erről szól ez a történet.Ling Yutang férfi létére hihetetlen jól ismeri a női lelket.Érzékeny,vibráló!!
1976-ban halt meg de mondanivalója a mai napig aktuális.Regényeit angol nyelven írta,és Ő tette legtöbbet azért,hogy a nyugati világ megismerje Kínát.
Igazi kínai romantika, egy útját kereső nőről, aki bizonyos szempontból magamra emlékeztetett, ezért bár az elején kissé vontatottnak éreztem a regényt, később már kíváncsian vártam, mi alakul ki a történetből. Lin Yutang nagyon érzékletesen ábrázolja a női lélek rejtelmeit.
Népszerű idézetek
Annyira vágyom a szerelemre. Azt mondod, a puszta ürességben úszom? Remélem, hogy soha többé nem leszek házasemberbe szerelmes. Van valahol egyszerű szerelem, tiszta életöröm, csapdák és tragédiák nélkül?
