A ​stetl lánya 93% 15 csillagozás

A magyar cím félrement, a fülszöveg részint a könyvnek legalább a feléig ér, részint alig van köze a könyvhöz, a címlapot hagyjuk, a szövegben maradtak kissé zavaró fordítási hibák… több bajom a kiadvánnyal nincs.

Bonyolult szövésű lélektani regény ez, no meg korrajz, szelíd humorral, jó emberismerettel és pontos logikával összerakva. Nyomokban mágikus realizmust is tartalmazhat. Nem kifejezetten emiatt tetszett, bár Chagallt szeretem, és tagadhatatlanul szeretek amolyan „sárosan” mitikus lényekkel spoiler találkozni a regényekben. (Élőben még sajnos nem jött össze.)
Azért tetszett, mert hozzátesz valamit az emberhez. Türelmet. Irgalmat. Csak egy kicsit, de beosztással az is elég.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/24/lilian_nat…

Aki egy csodálatosan szép, eredetien megírt, költői szépségű, de nem szirupos alkotásra vágyik a zsidók életéről, annak nyugodt szívvel ajánlom ezt a csodálatos könyvet!
Saját választásom volt, végre nem kihívás miatt olvastam, és a jutalmam nem maradt el. A szépség nem jó szó, a lágyság, kedvesség, az érzelmek széles szivárvány színei ejtenek rabul. Más és más szempontokból kerül elő a történet újra és újra, és csak nézünk, hogy egyetlen történetet hányféleképpen lehet a legszebben elmesélni, leírni.
Rendkívül pozitív csalódás! Egy őszinte irodalmi remekmű.

Ez egy hihetetlenül jól strukturált regény, baromi sok munka lehet benne. Misztikus, mágikus, de mégis emberi. Asszonyok és férfiak sorsa a stetlben, Blaszkában a kis lengyel faluban, ahol a hagyományok teljesen átszövik a zártnak tűnő közösség életét. Mennyi ismeret a zsidó kultúráról egy ilyen egyszerű, ám szépen kibontakozó, olvasmányos regényben! Hosszú és mégis élvezetes. Lelkek megnyomorítottsága közben is felemelő pillanatok, esendő cselekedetek burkába vont szerelem és szeretetlenség, erőszak. Valamelyik pszichológus honlapján olvastam, ez a kedvenc regénye. Megértem. Szuper leírása mindennemű lelki beállítottságnak, nyavalyának, négy férfi és négy nő szemszögéből, no meg a megesett, férfigyűlölő Misáéból, aki a fülszöveg ellenére sem a főszereplő, ugyanis mindenki az.

Képzeletbeli falucska Lengyelországban az orosz megszállás idején, kis zsidó közösséggel. Nem vagyok otthon a zsidó ünnepekben, de úgy érzékeltem, hogy a könyv nagyjából egy év története, amiben nem az események fontosak, hanem az emberek. Az egyes fejezetek újrajátsszák ezt az évet, de a külvilág történései csak háttérként szolgálnak, hangsúly azon van, hogy az egyes emberek ezt hogyan élik át. Mindenki másként, így nem zavaró, hogy ugyanazon a csapáson járunk körbe-körbe. Az elejét nem szerettem, mert töredezett, szilánkos volt, de a stetl lakóinak szemén át figyelve a mozaik összeállt. Kifejezetten érdekes volt a könyv, bár a stetl ábrázolását kicsit idillinek érzem, úgy sejtem, ez írói szándék, hiszen itt-ott feltűnik egy kis varázslat, káprázat, beszédes álom is finom fűszerként, a mesék ködébe burkolva a falucskát.

Ahogyan más is írta, ez valóban egy nagyon jól strukturált és átgondolt regény, én szívem szerint mégis csak négy csillagot adnék rá… Főképp a regény közepe táján csökkent a lelkesedésem. Úgy éreztem, a precízen kivitelezett strukturáltság (több szálon futó eseménysor; sok főszereplő; „homályos” szereplők – mint az Utazó és az Igazgató –, akiknek a jelenléte, gondolom, a történet misztikus és kissé zavaros vonalát erősítette; ugyanazon események több nézőpontból való bemutatása) kis híján épp a lényeg, vagyis a kellemes olvashatóság rovására ment.
Szerintem akkor tökéletes egy regény, amikor amellett, hogy átgondolt maga a történet és kidolgozottak a karakterek, nem a regény szerkezete kerül előtérbe, hanem a szerkezet olyan módon adja a cselekmény/esemény vázát, hogy láthatatlanná válik a rápakolt történet alatt.
Ennél a regénynél egyfolytában érződött, hogy az író görcsösen figyel a felépítésre, arra viszont (szerintem) kevésbé, hogy a történet végig azonos színvonalú legyen.
… Ettől függetlenül négy és fél csillag, mert le a kalappal minden olyan író előtt, aki a hitelesség érdekében lázas kutatómunkát folytat regényírás előtt és a maga nemében egyedit alkot… Egyedinek ugyanis egyedi volt, úgyhogy mindenképpen örülök, hogy elolvastam. :)

Biztos vagyok benne, hogy kilencévesen fiatal voltam ehhez a könyvhöz, de egy elég hosszú nyaraláson voltunk, anyukám ezt olvasta, és nekem meg már nem volt mit. És valahogy annyira tetszett a maga egyszerű történetével.

Egy nagyon kedves és szeretnivaló könyv. Tetszett a hangulata, olvasmányos, érdekes, egy másik világ. Misa volt a kedvenc szereplőm, örülök, hogy úgy alakult a sorsa, ahogy.

Fantasztikus könyv, sosem olvastam még hasonlót. Igazi különlegesség.