A ​stetl lánya 15 csillagozás

Lilian Nattel: A stetl lánya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​parányi lengyel faluban, Blaszkában minden szét van választva – a zsidók a nem zsidóktól, a nők a férfiaktól, a varázslat a valóságtól!
1894-et írunk az orosz elnyomás alatt élő Lengyelországban. A környék zsidói aránylag biztonságban érzik magukat – évek óta nem volt pogrom. De így is érezni a változás szelét. A régi szokások változni kezdenek.
Blaszkában egy nő tűnik ki a többiek közül, Misa, a bába. Elvált és gyermektelen, egyes férfiak szerint túlságosan független. És most viselős – ki tudja, ki a gyermek apja? Misa kilenc hónapig hordja gyermekét, és a többi nő éli a maga életét. Amikor a rabbi imádkozni kezd az Engesztelés Napján, Misánál megindul a szülés. Az asszonyoknak dönteniük kell: a zsinagógában maradjanak-e a férfiakkal, vagy siessenek a bába segítségére. Nem könnyű döntés. Mert Blaszkában minden nőnek megvan a maga titka, és Misa ismeri ezek legtöbbjét. De Blaszkában minden nőnek megvan a maga varázslata is.
Egy lengyelországi stetl a… (tovább)

Eredeti cím: The River Midnight

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2004
468 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639602744 · Fordította: Gálvölgyi Judit

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 3

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

A magyar cím félrement, a fülszöveg részint a könyvnek legalább a feléig ér, részint alig van köze a könyvhöz, a címlapot hagyjuk, a szövegben maradtak kissé zavaró fordítási hibák… több bajom a kiadvánnyal nincs.

Bonyolult szövésű lélektani regény ez, no meg korrajz, szelíd humorral, jó emberismerettel és pontos logikával összerakva. Nyomokban mágikus realizmust is tartalmazhat. Nem kifejezetten emiatt tetszett, bár Chagallt szeretem, és tagadhatatlanul szeretek amolyan „sárosan” mitikus lényekkel spoiler találkozni a regényekben. (Élőben még sajnos nem jött össze.)
Azért tetszett, mert hozzátesz valamit az emberhez. Türelmet. Irgalmat. Csak egy kicsit, de beosztással az is elég.

Továbbiak a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/24/lilian_nat…

Paulinusz_Tünde P>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Aki egy csodálatosan szép, eredetien megírt, költői szépségű, de nem szirupos alkotásra vágyik a zsidók életéről, annak nyugodt szívvel ajánlom ezt a csodálatos könyvet!
Saját választásom volt, végre nem kihívás miatt olvastam, és a jutalmam nem maradt el. A szépség nem jó szó, a lágyság, kedvesség, az érzelmek széles szivárvány színei ejtenek rabul. Más és más szempontokból kerül elő a történet újra és újra, és csak nézünk, hogy egyetlen történetet hányféleképpen lehet a legszebben elmesélni, leírni.
Rendkívül pozitív csalódás! Egy őszinte irodalmi remekmű.

7 hozzászólás
Galambdúc>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Ez egy hihetetlenül jól strukturált regény, baromi sok munka lehet benne. Misztikus, mágikus, de mégis emberi. Asszonyok és férfiak sorsa a stetlben, Blaszkában a kis lengyel faluban, ahol a hagyományok teljesen átszövik a zártnak tűnő közösség életét. Mennyi ismeret a zsidó kultúráról egy ilyen egyszerű, ám szépen kibontakozó, olvasmányos regényben! Hosszú és mégis élvezetes. Lelkek megnyomorítottsága közben is felemelő pillanatok, esendő cselekedetek burkába vont szerelem és szeretetlenség, erőszak. Valamelyik pszichológus honlapján olvastam, ez a kedvenc regénye. Megértem. Szuper leírása mindennemű lelki beállítottságnak, nyavalyának, négy férfi és négy nő szemszögéből, no meg a megesett, férfigyűlölő Misáéból, aki a fülszöveg ellenére sem a főszereplő, ugyanis mindenki az.

24 hozzászólás
padmee>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Képzeletbeli falucska Lengyelországban az orosz megszállás idején, kis zsidó közösséggel. Nem vagyok otthon a zsidó ünnepekben, de úgy érzékeltem, hogy a könyv nagyjából egy év története, amiben nem az események fontosak, hanem az emberek. Az egyes fejezetek újrajátsszák ezt az évet, de a külvilág történései csak háttérként szolgálnak, hangsúly azon van, hogy az egyes emberek ezt hogyan élik át. Mindenki másként, így nem zavaró, hogy ugyanazon a csapáson járunk körbe-körbe. Az elejét nem szerettem, mert töredezett, szilánkos volt, de a stetl lakóinak szemén át figyelve a mozaik összeállt. Kifejezetten érdekes volt a könyv, bár a stetl ábrázolását kicsit idillinek érzem, úgy sejtem, ez írói szándék, hiszen itt-ott feltűnik egy kis varázslat, káprázat, beszédes álom is finom fűszerként, a mesék ködébe burkolva a falucskát.

HA86>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Ahogyan más is írta, ez valóban egy nagyon jól strukturált és átgondolt regény, én szívem szerint mégis csak négy csillagot adnék rá… Főképp a regény közepe táján csökkent a lelkesedésem. Úgy éreztem, a precízen kivitelezett strukturáltság (több szálon futó eseménysor; sok főszereplő; „homályos” szereplők – mint az Utazó és az Igazgató –, akiknek a jelenléte, gondolom, a történet misztikus és kissé zavaros vonalát erősítette; ugyanazon események több nézőpontból való bemutatása) kis híján épp a lényeg, vagyis a kellemes olvashatóság rovására ment.
Szerintem akkor tökéletes egy regény, amikor amellett, hogy átgondolt maga a történet és kidolgozottak a karakterek, nem a regény szerkezete kerül előtérbe, hanem a szerkezet olyan módon adja a cselekmény/esemény vázát, hogy láthatatlanná válik a rápakolt történet alatt.
Ennél a regénynél egyfolytában érződött, hogy az író görcsösen figyel a felépítésre, arra viszont (szerintem) kevésbé, hogy a történet végig azonos színvonalú legyen.
… Ettől függetlenül négy és fél csillag, mert le a kalappal minden olyan író előtt, aki a hitelesség érdekében lázas kutatómunkát folytat regényírás előtt és a maga nemében egyedit alkot… Egyedinek ugyanis egyedi volt, úgyhogy mindenképpen örülök, hogy elolvastam. :)

Hannah>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Biztos vagyok benne, hogy kilencévesen fiatal voltam ehhez a könyvhöz, de egy elég hosszú nyaraláson voltunk, anyukám ezt olvasta, és nekem meg már nem volt mit. És valahogy annyira tetszett a maga egyszerű történetével.

1 hozzászólás
pavot P>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Egy nagyon kedves és szeretnivaló könyv. Tetszett a hangulata, olvasmányos, érdekes, egy másik világ. Misa volt a kedvenc szereplőm, örülök, hogy úgy alakult a sorsa, ahogy.

anni_olvas>!
Lilian Nattel: A stetl lánya

Fantasztikus könyv, sosem olvastam még hasonlót. Igazi különlegesség.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

Menjünk végre imádkozni. Amíg fecsegünk, Isten elalszik.

420. oldal

Timár_Krisztina I>!

– Tu-tudjátok, é-én mi-mit ne-nem é-értek? – kérdezte Hajim. A gyerekek a fejüket rázták. – Mi-miért ke-keményítette meg I-isten a Fáraó szí-szívét?
– Tessék – mondta Emma. – Látod. Miért akarsz ilyen Istenben hinni?
– Ho-hogy kérdéseket te-tehessek f-fel – felelte Hajim.

174. oldal

2 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Ruti is segít, és hallom, hogy a lányok reggeltől estig fecsegnek. Az idejük felét az erdőben töltik, és én mondom nektek, nem vezet ez semmi jóra. Az én időmben a korukbéli lány már férjes, gyerekes asszony volt, és egy szót sem mert szólni, vagy az anyósától akkora zeccet kapott, hogy elszállt. A te idődben, miről beszélsz? A te anyósod inkább megsüketült, csak hogy ne hallja az állandó locsogásodat.

423. oldal

1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

A lányok a fatörzsnek dőltek, fejük a napfoltos, falevélárnyékos könyv fölé hajolt. Ruti egy lógó gyökerű fekete nadályt tartott a kezében, előbb a növény részeit mutogatta végig, aztán a rajzot a könyvben.
– Látod, Emma? Közönséges növény, egyike az elsőknek, amelyekről Misa beszélt nekem. Nedves talajon terem, például folyók közelében. Nagyon jó dunsztkötésnek sebekre és csípésekre, aki pedig vért köp, annak teát főzünk belőle.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fekete nadálytő
6 hozzászólás
MariannaMJ>!

Öreg vagyok, de nem sietek még elmenni. Mondd csak, ha olyan jó ott a másvilágon, miért nem jön vissza senki, hogy meséljen nekünk róla?

15. oldal

MariannaMJ>!

És nem volt igaz, hogy az asszonyok a változás után elveszítették az érdeklődésüket. Nem, mondták, tudjátok, mit mond az írás a házastársi ágyról: az asszony joga és a férj kötelessége.

21. oldal

anni_olvas>!

Az évszázad végén összesűrűsödik az idő, mint a téli napokon, amikor túlságosan korán száll le az este.

(első mondat)

MariannaMJ>!

Mert az asszony nem azt teszi, amit akar, hanem amit tennie kell.

39. oldal

anni_olvas>!

De valami elvonta a figyelmemet. Talán csak a gyertya lobbant egyet, vagy valami olyan neszt hallottam, ami nem illett bele a szélben nyikorgó ház zajaiba. Kinéztem az ablakon, és egy árny éppen akkor vált el a kocsma ajtajától, és osonni kezdett a téren át a bába háza felé. Először azt hittem, csak az erős szél eredménye, felkavarodott hó, az éjszaka különös alakzata. De elmondok neked valamit, amit nem mondanék el senki másnak. Olyan hangokat is hallottam, amilyeneket nem hall az ember éjszaka a falu tere felől. Mintha kővel vertek volna egy fakallantyút. Mintha ajtó hasadt volna szét. Aztán levert edények csörömpöltek. És mintha egy női hang sikoltott volna, mintha belehasított volna a levegőbe a tér fölött valami nevet kiáltva, rémületes hangon híva a könyörületes Istent.

349. oldal

1 hozzászólás
ggarche>!

– Minden ember tud vezekelni – mondja.
– Az ilyen hogy tudna? A múltat nem lehet megváltoztatni. Az ilyen ember, ha egész életében vezekel is, nem tud kitörölni egyetlen pillanatnyi kínt, vagy szenvedést sem.
– Milyen igaz – helyesel az Igazgató. – Milyen bölcsek, milyen éles eszűek is a Monsieur szavai. Az egyszer elkövetett tettet nem lehet visszaszívni.
Az Utazó látja, hogy Berekh feszült, vállizmai behúzva, arcizma ráng.
– Isten az Égben – csattan fel az Utazó. – Az ember vezekel egész életében, és maga azt állítja, hogy mindez hasztalan?
– Igen – feleli Berekh. Dörzsöli a homlokát, mint akinek fáj a feje.
– Akkor is, ha az ilyen ember egész életében aztán figyel és cselekszik?
– A múltat nem törölheti el – makacskodik Berekh.
– Jól van – hagyja rá az Utazó. Berekh komor elégedettséggel bólint. – De – folytatja az Utazó – az ilyen ember nem csak az Engesztelés Napján hallja a sófár éles hangját, hanem mindennap. Éber, mindig kész azzal adni elégtételt, hogy a mások érdekében cselekszik. Mindig készenlétben van, nehogy ismét elaludjon.
– Talán – ismeri el vonakodva Berekh.
– Milyen szerencsések az ilyen ember barátai – mondja az Utazó. – Milyen szerencsések, akik ismerik. Nekik van kihez fordulniuk, ha szükségük van erre, olyan ember, aki nem nézi le őket a bűneikért, mert ismeri a sajátját.

364. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Thomas Keneally: Schindler listája
Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Diane Ackerman: Menedék
Tóth Gábor Ákos: Balatoni futár
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Kristin Hannah: Fülemüle
David Benioff: Tolvajok tele
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
B. Czakó Andrea: A csend árnyéka
Spiró György: Fogság