A ​világ nyitott könyv (Bestseller 1.) 22 csillagozás

Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

"… ​(Lévai) kíváncsisága inkább egy olvasóé, mint egy újságíróé, olykor még az a civil öröm is látszik, amilyent az az olvasó érez, aki egyszer csak váratlanul, mint a mesében összetalálkozik valamilyen ősidők óta kedves írójával, lehetne ebben a lehetetlenségben ez akár Balzac is, de most épp, mondjuk, Updike.
… Olyan mintha „minket” képviselne. És mi szívesen elfogadjuk ezt a képviseletet."Részlet Esterházy Péter előszavából
Lévai Balázs nagy sikerű televíziós beszélgetéseit tartalmazza a könyv, a kiváló magyar író, Esterházy Péter előszavával. Külön érdekessége a kötetnek, hogy míg a televízióban csupán a beszélgetések vágott változata volt látható, ezúttal az interjúk teljes szövege is megismerhetõvé válik az olvasók számára.
Ne feledjék, a világ nyitott könyv, csak le kell venni a polcról.

„Lévai műsora nem egyszerűen érdekes portrét rajzol egy íróról, hanem kedvet is csinál a műveihez.”
Podhorányi Zsolt (Népszava)

„… egyszerűen… (tovább)

Róluk szól: José Saramago, Helen Fielding, John Updike, Mario Vargas Llosa, Harold Pinter, Michael Cunningham, Paul Auster, Orhan Pamuk, Ljudmila Ulickaja, Paulo Coelho, Alessandro Baricco, Martin Walser

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2008
488 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630784856
>!
Európa, Budapest, 2004
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630776642

Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Izolda P>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Egyrészt Lévai Balázs pukkadjon meg! Micsoda szemétség végiglátogatni ennyi és ilyen írót! Ez egyszerűen igazságtalan!
Másrészt tök jók az interjúk, mindenkivel képes volt úgy beszélni, ahogy egy igazi irodalomrajongó beszélgetne (szeretne): tisztelettel, érdeklődve, lelkesen.
Mindegyik interjú érdekes volt és remekül kiegészítették az útinaplók.
A fél csillag minusz az utolsó interjúnak szól, számomra borzasztóan érdektelen volt Walser, majd elaludtam rajta, többször is. Kicsit átgondolva, ez azért volt, mert dunsztom sincs, ki ő, és az irodalmi botrányairól sem hallottam korábban. Viszont kb. végig ezek bizonyos aspektusait elemzik, de maguk a botrányok csak elejtett félmondatokból derülnek ki a tudatlan olvasó (én) felé. Legalább ne az utolsó lett volna… Annyit rontott az összeképen, hiába idézem vissza az Auster vagy Cunningham beszélgetést.
Na, de tényleg jó a könyv (a műsor anno kimaradt teljesen), és LB fogadja őszinte, szívből jövő irigységemet!

3 hozzászólás
borbolya3>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Olvastam a könyvet, felolvasták nekem, felolvastam másnak, néztem vagy csak hallgattam a tv-műsort – és ezek alapján megállapíthatom, Lévai minden formában élvezhető. Persze irigység van itten nálam is, meg minden, de ilyen beszélgetéseket kanyarítani, úgy, hogy egyáltalán nem egy a kaptafa, hát le a kalappal! Habár minden beszélgetés egy helyről, azonos kérdéssel indul, mégis minden esetben más alakul ki belőle, azaz Lévainak sikerül minden íróból megmutatnia azt, ami vagy aki, és mindegyik olvasásához kedvet csinálnia (ha eleddig ne lett volna elég).
Egyetlen fájdalmamat a könyv szerkesztője okozta, vizuális fájdalmakat okozott a szöveg s a képek elrendezése. Újrakiadásnál önként s dalolva jelentkeznék a munkára!

balagesh I>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Nagyon jó interjúk találhatók a könyvben. Minden szerző megnyílik Lévai Balázs előtt, és az olvasó egész koherens képet alakíthat ki róluk. Martin Walsert egyenesen az eredeti tévériportnak köszönhetem.
A gondolatmenetek közül nem egy gyöngyszem kicsippenthető. Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a siker magabiztossá tesz, vagyis a bestsellerszerzők nem véletlenül határozottak mind az írás, mind a közélet területét érintő kérdésekben.
Nagyon jó megtapasztalni, hogy a világban nem kevés olyan ember van, aki az írói életműve miatt számít sztárnak. Még ha az is kiderül, hogy írónak lenni munkás dolog: a többség szilárd napirendet követ, és sokat ír – de persze élvezi. Hát jó nekik – és jó nekünk!

Darkshade>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Mindegyik író aki szerepel benne /Legalábbis legtöbbjük/ hivatkozik mint irodalmi előzményként Proust-ra. Ennyire meghatározná a mai irodalmat az Eltűnt idő nyomában? Persze Borges és Calvino, Faulkner szerepel még többször mint előzmény, saját nemzeti írokon kívűl.

mister>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Nagyon tetszett: vetekszik a TV-műsorral. Jól szerkesztett kötet, a fontos tudnivalókra szorítkozik, az interjúk érdekesek. Az elfoglalt olvasó (vagy nem-olvasó) fontos kézikönyve.

Dün P>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Különleges élmény volt, nagyon jók a kérdések, talán pont olyanok, amiket én is megkérdeznék egy-egy írótól.

katalins>!
Lévai Balázs: Bestseller – A világ nyitott könyv

Szerettem a műsort, és szerettem a könyvváltozatot is. Nem mellesleg Lévai Balázs riportja miatt olvastam el az első Auster könyvet, ami alapján rögtön nagy kedvencem lett az író.


Népszerű idézetek

balagesh I>!

Virginia Woolf legalább olyan profin kezeli a nyelvet, ahogy Jimi Hendrix a gitárját.

Michael Cunnungham, 217.o.

nemleh>!

„Olvasson, hogy éljen!”
    (Gustave Flaubert)

17. oldal (Európa, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
1 hozzászólás
balagesh I>!

Emlékszem, egészen kicsi koromban, amikor megtudtam, hogy vannak olyan falvak, sőt egész városok, amelyek nem vízparton találhatók, mély szánalmat kezdtem érezni az ottani emberek iránt, egyszerűen nem fért a fejembe, hogyan lehet víz nélkül élni.

Martin Walser, 468–469. oldal

nemleh>!

Számomra a jó könyv időhatározó, hosszú évek elteltével is emlékszem, mikor olvastam, és az élmény felidézése az idők múltával is az adott életkor hangulatait hozza vissza a legerősebben. A szerző közvetítette hatás az emlékezésben segít leginkább. Az emlékben persze maga a könyv is megvan, bár a részletek és a szereplők gyakran elmosódnak, csak a teljesség furcsa érzése állandó. Mint egy fekete-fehér fotóm az érettségi tájáról: lehetetlen ábrázattal állok akkori nagy szerelmem mellett a Balaton partján, hónom alatt egy vízilabda, kezemben törülköző és a Száz év magány, az övében pedig egy Salinger-kötet. Hát erre való az irodalom. Hogy megéljük a saját és a mások által megírt történeteinket.

12. oldal, Bevezetés egy medencével (Európa, 2014)

balagesh I>!

A diktátorok nem természeti katasztrófák. Hatalmukat mindig a társadalom együttműködésének köszönhetik.

Mario Vargas Llosa, 147. oldal

1 hozzászólás
balagesh I>!

azt hiszem, ha a szülők rettegni kezdenek attól, hogy a gyermekeik nem lesznek olyan sikeresek az életben, mint amennyire azt remélték tőlük, akkor rettenetes szülők lesznek. Gyötörni kezdik a gyerekeiket… Amikor nekem matematikát kellett tanulnom a gyermekeimmel, és aztán rossz jegyeket kaptak, úgy éreztem, hogy felelős vagyok a helyzetért, be kellett bizonyítanom, hogy én még ettől jó vagyok.

Martin Walser, 481. oldal

Izolda P>!

…néhány éve olvastam egy újságcikket, amelyben azt írták, hogy New Yorkban leginkább az én könyveimet lopják.

          Ez szerintem nagy megtiszteltetés, nem?

De mit jelenthet? El sem tudom képzelni. Lehet, hogy a könyveim a bűnözők között a legnépszerűbbek? Sőt, már az is előfordult, hogy néhány nagyobb könyvesboltban levették a könyveimet a polcokról, és az AU-nál, ahol az én műveimnek kellene lenniük, egy felirat olvasható: „Auster könyveit kérje a pultnál.”

270. oldal, Paul Auster

Kapcsolódó szócikkek: könyv · Paul Auster
Izolda P>!

– Miért? Úgy érzi, az igazi kihívás a mindennapi élet sötét dolgainak leírásában rejlik?
– Úgy érzem, az irodalom egyik feladata az, hogy átsegítsen bennünket az élet nehézségein. Nagyon szeretem a vidám, napsütéses vasárnap délutánokat, amikor minden rendben van. Ilyenkor például jó zenét kell hallgatni, de könyvekre nincs szükségünk. Könyvekre a nehezebb időszakokban van szükség. Anyám két éve halt meg. Otthon feküdt Kaliforniában, egy ápolónő vigyázott rá. Azon az éjszakán, amikor meghalt, valahogy volt egy olyan érzésem, hogy meg fog halni. Nehéz ezt szavakba önteni: valahogy megéreztem, hogy ez lesz az az éjszaka. Apám és a nővérem nagyon fáradt volt, mindketten lefeküdtek aludni, de én fenn maradtam, és virrasztottam vele meg az ápolónővel. Egész éjjel virrasztottam, és keresni akartam magamnak valami olvasnivalót. Átlapoztam azokat a könyveket, amiket magammal vittem, meg amiket a szüleimnél találtam, nem sok nekem való könyvük volt. Végül aztán találtam egyet: Alice Munro kanadai író novelláskötete volt. Még tőlem kapták a szüleim, valószínűleg sosem olvasták. Rögtön éreztem, azon az éjszakán arra a könyvre van szükségem. Anyám éjfél körül halt meg. Én mellette ülve olvastam. Mikor meghalt, Alice Munro könyve ott volt a kezemben. Nos, én is ilyen könyveket szeretnék írni. Csak azok az írók érdekelnek, akik olyan műveket alkotnak, amelyeket ilyen fontos pillanatokban olvashat az ember.
– … Nem nyomasztó az a felelősség, hogy ugyanúgy az ön regénye is megváltoztathatja valakinek az életét?
– Dehogynem. Ez óriási teher és felelősség.

214-215. oldal, Michael Cunningham

2 hozzászólás
Izolda P>!

Nézze, az ember akár az egész életét is leélheti úgy, hogy mindenért a szüleit hibáztatja. Elég sokszor látni ilyesmit. Az én korosztályomból – ötvenhat éves vagyok – sokan mondják, hogy a szüleim így, meg úgy, hogy mit követtek el velem szemben, amikor gyerek voltam, közben pedig már ötven-hatvan esztendősek. Szóval, ahelyett, hogy vállalják a felelősséget az életükért, folyton valami olyasmit emlegetnek, ami még a gyerekkorukban történt. Nem, nem hiszem, hogy a szüleimet bármilyen negatív szándék vezette volna, éppen ezért nincs is mit megbocsátanom. Nem rosszindulatból cselekedtek, hanem mert azt gondolták, ez lesz a legjobb számomra.

384. oldal, Paolo Coelho


A sorozat következő kötete

Bestseller sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Hámori Tibor: Piszkos Fred és a többiek…
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Bécsy Ágnes: Virginia Woolf világa
Marton Mária: Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal
Mihancsik Zsófia: Nincs mennyezet, nincs födém
Bíró Szabolcs – Szénégető Richárd: Az akadályzabáló
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Mikszáth Kálmánné: Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései
Bohumil Hrabal – Szigeti László: Zsebcselek
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása