Dél-Korea 27 csillagozás

Lengyel Miklós: Dél-Korea

Szöuli olimpia, foci vébé, Samsung, Kia, Hyundai, Psy Gangnam Style-ja. És ezen túl? Mit tudunk még Koreáról? Hány koreai filmet vagy regényt tudnánk felsorolni? Hogyan élnek, mitől lettek sikeresek, mik a szokásaik? Megannyi érdekes, de többnyire megválaszolatlan kérdés. Lengyel Miklós tíz évet élt és dolgozott Dél-Koreában. Személyes hangú, hiánypótló könyve végigkalauzol bennünket az ország történelmén és tájain, megismertet hagyományaival és villámgyors fejlődésével, hogy mi is kedvet kapjunk kultúrájának felfedezéséhez, és kicsit részesei lehessünk a koreai csodának.

>!
Libri, Budapest, 2014
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633103432

Enciklopédia 27


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Stone>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Nagyon színes. Szó szerint is, meg átvitt értelemben. Megkapjuk ugyanazt a történelem mesét, amit pl. a Mózes könyvben, csak itt szinte bejárjuk Dél-Korea vidékét, meg fővárosát. Én beléptem a guglitérképre és követtem, h hol is vagyok éppen. Amióta nézem a koreai filmeket, sorozatokat, egyre inkább úgy érzem, h teljesen hasonló a koreai meg a magyar nép, már csak a csináljuk! filozófiát kellene ellesni tőlük, nem az á, ez úgysemegy folyton ágáló hozzáállást gyakorolnunk. Egyszóval egy útikönyv, de nem cipelős, mert nagy és nehéz, de aki vonzódik az országhoz, annak megéri a csuklónyomorgatást.

pannik>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Először is egy csodaszép, kemény táblás, rengeteg fotóval illusztrált, minőségi papírra nyomtatott könyvről van szó.
Másodszor van benne egy jó kis történelmi áttekintés és ezen túl részletes útikönyvnek is használható. Kötelező látnivalók, hol fordulj jobbra ha erre meg erre vagy kíváncsi, hová látogass el, mit nézz meg stb.

Amit hiányoltam, amiből többet el tudtam volna viselni (erre vártam igazán) az maga a kultúra, a szokások, a hagyományok, azok a különbözőségek melyek annyira mássá teszik Koreát bármely Európai országtól. Hát ebből nagyon kevés van benne.
Ennek ellenére ajánlom, mert összességében tartalmas, többnyire olvasmányos, jól összerakott könyv. Útikönyvnek sem lenne rossz csak ahhoz túl nagy és nehéz.
A képek mellé el tudtam volna viselni némi infót, hogy helyenként mit látok, hol járunk. Van ahol ott van, de nagyon sok helyen hiányzik.

kormix P>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Látogatója lehettem Dél-Koreának egy hosszú, nem mindennapi utazás keretein belül, ahol Lengyel Miklós fantasztikus idegenvezetőként kalauzolt végig egyrészt az ország történelmén, másrészt pedig szinte minden olyan helyen, amelyek megismerésével magát Dél-Koreát, illetve a dél-koreai embereket is jobban megismerhettem.
Az ott eltöltött tíz év alatt a szerző alaposan feltérképezte az ország területét és megismerkedett a nyelvvel, a kultúrával, lényegében mindennel, ami Dél-Koreát Dél-Koreává teszi. Ismereteit jó stílusban adta át; szakszerűen, de nem szárazon írt és mesélt, ráadásul rengetegszer fűzte hozzá a tényekhez saját gondolatait, érzéseit és tanácsait, amelyeknek köszönhetően még inkább lekötött az olvasás, csak ritkán kalandozott el a figyelmem.
Egyedül a kötet szerkesztésével kapcsolatban akadtak problémáim, örültem volna, ha a képek azon az oldalon szerepelnek, ahol szó volt róluk, illetve ha minden fotó mellé jár egy pár szavas leírás, hogy mit is látok pontosan. Egy ekkora könyvnél kicsit nehézkes, sőt, egy idő után kifejezetten idegesítő volt előre-hátra lapozni, hogy lássam is, amiről olvasok. Ettől eltekintve viszont elejétől a végéig élveztem és csak remélni merem, hogy egyszer lehetőségem lesz a saját szemeimmel is látni azt, amit most csak a rengeteg színes képen keresztül láthattam.

Aliko>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Egy útikönyv, ami egyáltalán nem utazás barát. Ez bizony otthoni olvasásra, lapozgatásra van. Egy színes- szagos koreai road tripet kapunk benne, ahol egy kicsit jobban megismerkedhetünk egy ketté szakadt nemzet történelmével és bebarangolhatjuk a látnivalóit. Érdekes és informatív!
Bevallom mivel Dél-Koreát én a dorámák és manhwak világából ismerem leginkább így nekem elég furcsa volt a magyarul fonetizált neveket látni.

A kiadónak egy pacsi a keménytáblás strapa kiadásért és a gyönyörű borítóért!

zyzmut>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

A koreai igen kíváncsi népség. A külföldi látogatótól leginkább azt igyekszik például megtudakolni, hogyan tetszik az ország, ízlenek-e a koreai ételek és italok, mire emlékszik vissza legszívesebben az itt látottak közül.

Nagyon informatív és érdekes. Fura, hogy Miklós azért tanult az egyetemen koreaiul – és így megszülethetett a könyv –, mert magassága alapján alkalmasabbnak találták ennek a nyelvnek a tanulására. off
Rengeteg új ismerettel bővítettem a koreai tudásomat. Egy igen alapos könyv, mely túlmutat egy átlagos útikönyvön. A térképeket és a képek aláírását hiányoltam, ezért kap csak négy csillagot.

m6tika>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Turistakalauznak remek könyv. Leír minden sok fontos tudnivalót, amit egy Korába látogatónak tudnia kell, azonban ennél nem sokkal több. Egy idegen látogató nézőpontjából látjuk az országot. A koreai nép életébe, tapasztalataiba, világlátásába nem kapunk betekintést, pedig én inkább arra lettem volna kíváncsi.

Petra99>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Nagyon szuper, érdekes könyv!
Örülök , hogy végre Magyarországra is kezd „beszivárogni" a koreai kultúra.
Rengetek szép kép, és érdekességek vannak ebben a könyvben!
Mindenkinek ajánlom! :))))) <3

1 hozzászólás
FZolee>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Egészen intenzív élményt nyújtott ez a könyv, megdolgoztatta az agyamat a sok földrajzi elnevezés és helyszín. Lengyel Miklós jó áttekintést adott Dél-Koreáról, az ország történelméről, illetve a látnivalóiról. Az útleírást szépen kiegészítették a gyönyörű, néhol teljes oldalas fényképek, kár, hogy magyarázat ritkán tartozott hozzájuk, így sokszor csak következtetni lehetett arra, hogy mit is láthatunk rajtuk. A követhetőséget segíthette volna, ha néhol-néhol egy mini-térképet mellékelnek, hogy éppen az ország mely részén járunk, mert így kicsit egybefolytak a helyszínek.
Örültem volna, ha egy kicsivel több szó esik a koreaiak mindennapjairól, szokásaikról, mert ezek inkább csak meg lettek említve.
Ha valaki szeretne ellátogatni az országba, akkor bátran ajánlom neki ezt a könyvet, biztosan sok ötletet tud meríteni belőle. Talán túl sokat is, mert pár hét sem lenne elég, ha fel szeretnénk fedezni az országot.

Gwener>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Ezt is csak jelöltem, hogy befejeztem – örök olvasgatós gyönyörűség.

ValerinLanz P>!
Lengyel Miklós: Dél-Korea

Ennél a kötetnél is túlzás lenne azt állítani, hogy befejeztem, mert jóval tovább is el tudnék merülni benne, előröl is tudnám kezdeni, de hát könyvtári, ugye.
Az eleje nagyon tetszett, a történelmi leírások, honnan ered az Észak-Dél szétválás – habár erről már korábban is olvastam, de minden alkalommal ugyanúgy elborzaszt. Nagyon tetszett a zászló valamint az írás magyarázata, imádtam a képeket – azért kap levonást, mert jóóóval több gyönyörű képet is el tudtam volna viselni, és némileg kevesebb szöveget.
Bevallom, a vége felé közeledve, a buddhista templomoknál már elvesztettem a lelkesedésem. Örültem annak is, hogy mennyire áthatotta a kötetet a szerző szeretete, mert tényleg egy olyan ember írt róla, aki több időt is töltött ott.
Mindig csodáltam a koreaiak élethez való hozzáállását, az optimizmust, de főleg a régi és az új egymás mellett élését. Azokat a sorokat olvasva, amikor az újbóli felemelkedésükről olvastam – hiszen megannyian próbálták leigázni őket, ők mégis újra-meg újra talpra álltak –, csak büszkeséget éreztem.


Népszerű idézetek

zyzmut>!

A koreai értékrendszerben mélyen gyökerezik az idősebbek és általánosságban a szenioritás tisztelete. A társadalmi felfogás elismert értékei közé tartozik a szorgalom, a harmónia és a mértékletesség.

151. oldal - Hagyomány és modernitás

Kapcsolódó szócikkek: harmónia · mértékletesség · szorgalom
zyzmut>!

…ma Koreának van a negyedik legtöbb szentje a katolikus világban.

130. oldal - Szokások, vallás, tolerancia (Kereszténység Koreában)

zyzmut>!

Az ezeréves buddhista kolostor falai között őrzik a Tripitaka Koreanát, melyet az UNESCO a befogadó épületekkel egyetemben 1995-ben nyilvánította a világörökség részének. A Tripitaka szanszkrit eredetű szó, jelentése három kosár. A több mint 80 ezer fatáblára faragott szent szöveg Buddha tanait, magyarázatait, illetve követőinek különféle értelmezéseit tartalmazza. Némi leegyszerűsítéssel e gyűjteménynek közel azonos a funkciója, mint az írott Bibliának. Más országokban is fennmaradtak hasonló buddhista ereklyék, a koreai azonban egyike a legteljesebb, legátfogóbb és legjobban megőrzött három kosárnak a világon. […]
A Heinszában található Tripitaka elkészítése 1236-ban kezdődött. Mindegy 30 mesterembernek legalább 16 évi munkájába tellett, mire a tanokat megjelenítő írásjeleket csodálatos kalligráfiával a táblákra faragta. A táblák alapanyagául szolgáló fákat, főként hegyi cseresznye- és vadkörtefákat, a lehető legnagyobb gonddal választották ki. Az 50-60 éves egyedeket télen vágták ki, mert ilyenkor keményebbek, és nehezebben vetemednek. A formatartás érdekében és elkerülendő a korhadást a deszkára vágott fát 3 évig tengervízben áztatták, hogy teljes mértékben kivonják a gyantát, majd méterre vágták, és a fatáblákat sós vízben kifőzték. Ez a művelet megakadályozta a parazitafertőzést, és a gombásodást, egyúttal egyenletessé tette a fa nedvességtartalmát. Ezután következett a szárítás megfelelően szellőző helyen, legalább három évig. Felhasználás előtt kőporral tették teljesen simává a felületet. A bonyolult, kínai írásjelekből álló szövegek hibamentesek, ami elkészítőik művészetét és rendkívüli precizitását dicséri. Miután a faragások elkészültek, a fát többszörös lakkréteggel vonták be, hogy növeljék ellenállóképességét a rovarokkal, a vízzel és a különböző vegyi anyagokkal szemben. A táblák végeihez vékony léceket szegeltek, a sarkokat rézpántokkal erősítették meg megakadályozandó a deformálódást. Szakemberek felhívják a figyelmet a megerősítéshez használt rézpánt és rézszögek anyagösszetételére. A 95%-os tisztaságú rezet alacsony széntartalmú acéllal és mangánnal ötvözték. Az ilyen finomítási technológia igen forradalminak számíthatott a 13. században, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a felhasznált fémkellékek sok-sok évszázad elteltével sem rozsdásodtak.
A hét pusztító tűzvészt is túlélő gyűjtemény összsúlya 280 tonna. A szakkönyvek szerint, ha a 4 centiméter vastagságú táblákat mind egymásra raknák, akkor magasságuk elérné a 3200 métert. Az 5 282 960 írásjel elolvasása – napi 4-5 ezer írásjel per nappal számolva – harminc évet venne igénybe.

142-145. oldal - Ezernyi szentély országa (A Heinszá-templom)

Kapcsolódó szócikkek: 1236 · 1995 · Buddha · UNESCO
zyzmut>!

…a gyakorta használt „megsemmisülés” helyett célszerű az „ellobbanás” szót használni, mert a nyugati és a keleti kultúra alapvetően másképp fogja fel és használja a „semmi” fogalmát.

129. oldal - Szokások, vallás, tolerancia (A koreai buddhizmus)

zyzmut>!

A koreai egyébként – számos tudományos összehasonlító elemzés szerint – a világ egyik legnehezebb nyelve, aminek szerintem roppant egyszerű a magyarázata: az egy nyelv lényegében kettő. Rengeteg dologra ugyanis két kifejezés létezik a koreai nyelvben, egy kínaiból átvett, azzal rokon, illetve egy ősi koreai. A rossz hír, hogy mindkettőt tudnia kell annak, aki a koreai nyelvvel akar boldogulni.

33. oldal - Szimbólumok és nyelv (Hángül, a koreai abc)

zyzmut>!

Miközben Délen a kínai írásjegyek ismerete továbbra is a kulturális örökség és a műveltség fokmérőjének számít, addig Északon 1949-től lényegében beszüntették a használatukat.

37. oldal - Szimbólumok és nyelv (Hángül, a koreai abc)

zyzmut>!

A Szöulban élő regisztrált keresztények száma meghaladja az egymillió főt, ami több, mint bármely más távol-keleti fővárosban.

130. oldal - Szokások, vallás, tolerancia (Kereszténység Koreában)

Kapcsolódó szócikkek: keresztény · Szöul
Chi >!

Persze, a könyv valószínűleg sohasem született volna meg, ha valamikor 1979 tájékán a külügyminisztérium akkori személyzeti főnöke nem találja úgy, hogy magasságom alapján alkalmasabb vagyok koreai nyelvet tanulni a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, mint vietnamit, amit első menetben osztottak rám. Néha ilyen, tudományosan, de még szakmailag sem teljesen megalapozottnak tűnő tényezők befolyásolják az ember életét.

12. oldal

zyzmut>!

OECD összehasonlításban még ma is a koreaiak dolgoznak a legtöbbet. A koreai építkezéseken szembetűnő a rend, a fegyelem és a szervezettség. Az üzemek tiszták, az alkalmazottak számára a család után közvetlenül a munkaadójuk iránti lojalitás következik. Nem véletlenül nevezik a koreaiakat sokszor „a Kelet poroszainak”.

164. oldal - Hagyomány és modernitás (A csoda titka)

Kapcsolódó szócikkek: lojalitás · munka
zyzmut>!

A koreaiak nem ijednek meg a kihívásoktól. Számunkra már szinte értelmezhetetlenül nehéz célokat készek maguk elé tűzni, s aztán e céloknak mindent alárendelve buzgón nekilátni a megvalósításnak, egy pillanatig sem kételkedve abban, hogy képesek a feladat megoldására.

164. oldal - Hagyomány és modernitás (A csoda titka)

Kapcsolódó szócikkek: kihívás

Hasonló könyvek címkék alapján

Csoma Mózes: Korea története
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője
Csoma Mózes: Korea
Csoma Mózes: 1989 – Diszkózene a Kvangbok sugárúton
Csoma Mózes: Korea és Magyarország 1956-ban
Csoma Mózes: Koreai csaták és harcosok
Dalos György: Szahalin
Anna Fifield: Kim Dzsongun
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?