Jakob Nielsen a web világának nem egyszerűen egy meghatározó alakja, hanem ahogy a New York Times találóan fogalmazott ő a weblap-használhatósági guru. Ezen a területen ma valószínűleg neki van a legnagyobb tapasztalata a világon. A használhatósági vizsgálódásának vezéreszméje mindenekelőtt az egyszerűségre való törekvés. A web nem termékkatalógus, nem újság, nem könyv és nem televízió, még csak nem is ezek analógiájára működik. Hanem kattintás alapú interaktív tevékenység, használói élményalkotás, információvadászat és mozgás együttese. Ez a könyv az elmúlt két évtized jó és rossz webalkalmazási tanulságait összegzi a kiadónál korábban megjelent Web-design című kötete alapján, megújítva a szerző további használhatósági jelentéseinek segítségével. A webergonómia nem a fejlesztők belső ügye, hanem mindnyájunké, hiszen – frivolan fogalmazva – ma már az olvasó is felhasználó. A kötetet a hazai ergonómia bemutatásával Izsó Lajos nyitja meg, és az editition 2.0 hagyományainak… (tovább)
Webergonómia 10 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: edition 2.0 Typotex
Most olvassa 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 10
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Milyen a jó weblap?
Nem olyan, mint az enyém. Az enyém állatorvosi ló. Minden hibát elkövettem a készítésekor, amit csak lehet, bár meg volt az okom rá. De erről majd később.
Kezdődik azzal, hogy az én blogomat nem lehet elérni. Ha a linkjére kattintasz, akkor öt perc, amíg betölt. Az alatt a Gundel Takács Gábor simán el tudná magyarázni olyan ezoterikus dolgokat is, mint a gázszámlám. A látogatóim kb. öt másodperc után azt érzékelik, hogy lefagyott a gépük, és rémülten igyekeznek megszakítani velem minden kapcsolatot, mert félnek, hogy valami vírussal fertőzöm meg őket.
És ha kivárják azt az öt percet, akkor mit kapnak? Havonta öt-hat, hosszú, elvont, se füle, se farka szöveget a legkülönbözőbb témákban az agykutatástól a vallásszociológiág, a direkt pártpolitikától a kommersz női vámpírregények bemutatásáig. Ez így nem jó! (vargarockzsolt.blog.hu)
Mert hát milyen is a jó weblap?
A weblap célja a kommunikáció.
A weblap tulajdonosa akkor tudja az információkat hatékonyan eljuttatni a felhasználókhoz, ha azok nagy számban keresik fel az oldalt.
A látogatók a könnyen elérhető, folyamatosan és rendszeresen megújuló oldalakat keresik fel legszívesebben. Ilyet köll hát készíteni, és ehhez ad segítséget ez a könyv.
Mitől jó ez a könyv? A szerzője Jakob Nielsen, a webkészítés guruja. Oké, mondhatnánk, de ő Amerikából mit tud nekünk itt, Magyarországon mondani? A könyv szerkesztője is látta ezt a problémát, és ezért felkért két hazai szakembert, hogy kommentárokkal igazítsák a szöveget a mi viszonyainkhoz. A két szakértő közül az egyik moly, @JUEX néven van közöttünk, és a blogja is elérhető: http://juex.blog.hu/ (Milyen érdekes, az első oldalán éppen ezt a könyvet ismerteti.)
Szóval, adva van a módszer, van gyakorlati példa is, lehet indulni weblapkészítést tanulmányozni.
Az értékelés elején írtam, hogy az én blogom direkt nem jó weblap. Ez tényleg így van, mert én csak raktárnak használom. Konzerveket tárolok ott, leginkább a molyon megjelent értékeléseimet, karcaimat. Ezért hát nem érdekel, hogy mások megnézik-e, olvassák-e.
Akkor miért olvastam el ezt a könyvet? Mert érdekelt, hogyan gondolkozik a szerző, és hogyan gondolkoznak a magyar szakértők.
Na és, hogy gondolkoznak, mire jutottam?
Racionálisak. Profik. Ha készíteni akarnék egy új weblapot, biztos figyelembe venném a szempontjaikat.
(Ha ilyen szemmel nézem, a moly.hu kifejezetten jól teljesít, a technikai feltételeket egyre javuló színvonalon biztosítja mind az adatbázis, mind a közösségi színterek tekintetében.)
A könyvet egy nagyszerű cég – most REKLÁM következik! – jóvoltából olvashattam:
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár VI/1. Fiókkönyvtárától kölcsönöztem ki, egyébként pedig a Typotex Kiadó jelentette meg, és a kiadó honlapján http://www.typotex.hu/konyv/webergonomia recenziók is olvashatók róla.
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Nekem Jakob Nielsen ódivatúnak és szűk látókörűnek tűnik, különösen a két magyar kommentátor kiegészítéseihez képest, akik vissza-visszaterelgették a valóságos kerékvágányra a webergonómia-atyaúristent.
Maga a téma kifejtése inkább haladóknak szól, főleg szemléltető sketchek és/vagy screenshotok hiányában, a magyar fordítás nyelvezete ennek ellenére annyira újoncos, hogy néha rendesen megakadtam olyan szavak láttán, mint kenyérmorzsatérkép és felirat elem (segítség: breadcrumbs és label).
Ezek ellenére nyilván élveztem és inspirálódtam, szóval mindenképpen hasznos, de nem feltétlen tudnám definiálni, hogy pontosan kiknek.
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Jól összeszedett anyag. Minden elismerésem. 95%-ban mindennel tisztában voltam, amit leír, a maradék 5% viszont adott némi AHA élményt!
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Rettentő nehéz helyzetben voltam a csillagok osztogatásakor. A könyv a téma tömör bölcsessége. Rengeteg minden van benne, befogadni egyszerre még akkor is nehéz, ha sokszor önismétlésbe megy át. És talán ennek oka pont az ergonómia. A nyomtatott ergonómia…. Mert az nem jó! Talán, ha néhány tanácsot ide is alkalmaztak volna a saját mondanivalójukból (a többesszám a kommentelők okán). Ha néha példákat, mégha nem is fotón, hanem egyszerű ábrán, rajzolva láthatnánk, akkor könnyebb lenne a befogadás. Így viszont ugye pont a könyv hitelességén rontottak sokat. Éppen ezért volt nehéz a csillagszórás. Végül négyet adtam az ötből, mert szigorúan a tartalomra akarok koncentrálni…
Népszerű idézetek
B. L: A készen kapható (stock) fotók felismerésében a felhasználók meglepően jó készségekre tettek szert. Könnyen előfordulhat, hogy épp az ellenkező hatást váltják ki, mint amit szánunk nekik. Ahelyett, hogy javítanák, épp ellenkezőleg, rontják a weblap megbízhatóságának megítélését a látogatók fejében.
179. oldal
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
A használhatóságot öt minőségi komponens határozza meg:
– Tanulhatóság: mennyire könnyen sajátítják el a felhasználók az alapvető feladatokat első alkalommal, amikor találkoznak a megtervezett modellel?
– Hatékonyság: miután megtanulták a modellt, milyen gyorsan hajtják végre a rájuk váró feladatokat?
– Megjegyezhetőség: ha a felhasználók egy ideig nem használják, majd visszatérnek a modellhez, milyen könnyen tudják helyreállítani a jártasságukat?
– Hibák: mennyi hibát vétenek a felhasználók, hányfélét, és milyen könnyen tudnak felülkerekedni rajtuk?
– Elégedettség: mennyire kellemes a modell használata?
23. oldal (A szerkesztő előszava)
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Az egérmozgatással (mouse-over) való irányítás egyre nagyobb szerephez jut (képnézegetők, információs ablakok előhívása stb.), így az úttörőnek számító dontclick.it elképzelése egyre nagyobb teret kap.
11. oldal
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
a web és benne a weblap […] kattintás alapú interaktív tevékenység, használói élményalkotás, információvadászat és mozgás (sebesség) együttese.
17-18. oldal, A szerkesztő előszava
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Négy fő oka van annak, amiért valaki inkább visszatér egy lapra ahelyett, hogy másikra menne. Ez a négy ok a jó webtervezés négy alappillére. A MESE mozaikszóval foglalhatjuk össze őket: minőségi tartalom, elég gyakori frissítés, sebesség, egyszerű használhatóság. Egy felmérésben a válaszadók több mint fele mind a négyet megemlítette. Érdekes módon 14%-uk nem is említett mást.
234. oldal
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Egy ilyen ígéretes és már a gyakorlatban is kipróbált elmélet az információkeresés evolúciós táplálékkutatási elmélete (Information Foraging Theory), amelynek közvetlen előzményét az jelentette, hogy az 1970-es években antropológusok és ökológusok kidolgozták az ún. evolúciós táplálékkutatási elméletet (Foraging Theory). Az elmélet lényege, hogy az ökológiai rendszerekben az állatok saját egyéni és a fajuk túlélési valószínűségének a maximalizálására törekednek. Ennek érdekében az evolúció során kifejlődött mechanizmusaik segítségével úgy kutatnak állandóan táplálék után, hogy közben folyamatosan figyelembe veszik az adott táplálék elérése érdekében befektetendő „költséget” (idő, energia, erőfeszítés, sérülési kockázat etc.)
13. oldal, Előszó (Typotex, 2011)
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Kutatások bizonyítják, hogy képernyőről huszonöt százalékkal lassabban olvasunk, mint papírról.
98. oldal, 2. Tartalomtervezés
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
A webergonómia ugyanakkor ideológia: hit néhány sajátosan emberi jogban: az ember jogában, hogy a gép fölött álljon (konfliktus esetén a technológiának kell megalkudnia); a rendelkezés jogában (a felhasználó értse a történéseket és uralja a végkimenetet); az egyszerűség jogában (a felhasználó különösebb vita nélkül kezelje a gépet); a jogunkban, hogy tiszteletben tartsák az időnket (az ügyetlen alkalmazási felületek a felhasználó értékes idejét rabolják).
21. oldal, A szerkesztő előszava (Typotex, 2011)
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Ennek mentén, az analógiákat felhasználva, dolgozta ki Pirolli és Card – pszichológusokkal együttműködve – az információkeresés evolúciós táplálékkutatási elméletét az 1990-es években. E szerint az internet felfogható egy hatalmas komplex információ-ökológiai rendszerként, amelyben az online felhasználók az evolúció során eredetileg táplálékkeresésre kifejlődött ősi mechanizmusaik segítségével próbálják megtalálni a keresett információkat.
13. oldal, Előszó (Typotex, 2011)
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Manapság már sok felhasználó rendelkezik nagy monitorral, vagyis olyannal, amely képes 1280xl024-es vagy akár 1600xl200-as fel bontásra. Nielsen vizsgálatai szerint a hatékonyság 5-l0%-al is nőhet nagy monitor használatával, ami személyenként napi egyórányi elmélyült képernyő előtti munkától is már 1%-os termelékenységi növekedést hozhat, úgyhogy megéri a befektetett pénzt. Nielsen azt jósolja, egy évtizeden belül az üzleti élet csúcsán dolgozók 5000x3000-es képernyőket fognak használni.
175. oldal
Leiszter Attila (szerk.): Webergonómia 86% Jakob Nielsen nyomán
Hasonló könyvek címkék alapján
- Steve Krug: Ne törd a fejem! 91% ·
Összehasonlítás - Sham Bhangal – Ben Renow-Clarke: Macromedia Flash MX Actionscript programozás alapjai ·
Összehasonlítás - Betsy Bruce: Tanuljuk meg a Macromedia Dreamweaver MX használatát 24 óra alatt ·
Összehasonlítás - Susan Weinschenk: 100 dolog amit minden tervezőnek tudnia kell az emberekről 84% ·
Összehasonlítás - Jakob Nielsen: Web-design ·
Összehasonlítás - Pásztor Dávid: UX Design 90% ·
Összehasonlítás - Eric Schmidt – Jonathan Rosenberg – Alan Eagle: Google – Így vezetünk mi ·
Összehasonlítás - Nagy Gusztáv: Drupal 6 alapismeretek ·
Összehasonlítás - Chris Georgenes: Trükkös technikák az Adobe Flash CS5-ben ·
Összehasonlítás - Temesvári Richárd: Profitáló weboldal pénzkidobás nélkül ·
Összehasonlítás