Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A nap gyermekei 21 csillagozás
Ibolyához, a szelíd, kék szemű kislányhoz egy tavaszi napon váratlan kéréssel fordulnak. Füzike kisasszonynak, a közeli virágüzlet tulajdonosának segítségre van szüksége, így Ibolya egy hétre elszegődik virágfutárnak. Minden egyes napnak megvan a maga virága, és Ibolya mindig máshova visz küldeményt: újszülöttnek és édesanyjának, frissen érettségizett diáknak, kórházban fekvő betegnek, börtönben ülő elítéltnek, a város legszebb lányának, kínai professzornak, a polgármesternek, operaénekesnőnek, végül a világhírű bűvész temetésére.
Eredeti cím: Auringon lapsia
Eredeti megjelenés éve: 2011
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
„Sokan úgy tartják, a szépség szükségtelen és fölösleges dolog. A szépség azonban nélkülözhetetlen, nélküle megszakadna az élet folyamatossága. A szépség természeti törvény, ugyanakkor szigorú és veszélyes is. Mindenkit magához vonz, aki csak él ezen a földön, így azokat is, akik képesek lennének elpusztítani. Ezért a szépségben mindig jelen van legalább egy cseppnyi méreg is.”
Ilyen csodaszép kis mese volt ez a virágokról, akiknek a színeket (is) köszönhetjük és különféle emberekről, érzelmekről, akik nem csak a szépet, de a mérget is magukban hordozzák, de ebből is tanulhatunk, hisz ilyen az élet is, hol gyönyörűszép, hol pedig kegyetlen.
Bennem felidézte korai kamaszkorom olvasmányait, visszarepített a szünidők nyugalmas és izgalmas boldogságába. Gyerek vagy kamaszszemmel talán más élményt nyújt, szóval én inkább olyan kiskamaszoknak ajánlanám, akik már szembe tudnak nézni az élet komolyabb kérdéseivel, mert hiába tűnik csak egy meseformában elmondott kis történetnek, valójában ennél sokkal mélyebb és több ennél.
Ja és a testvére Inari készítette az illusztrációkat, és érdemes megnézni a többi munkáját is, mert ezek is varázslatosak. https://goo.gl/L77gJz
Gyönyörű a könyv és a benne lévő virág rajzok. Régen fogtam a kezemben ennyire különleges, igényes kiadású könyvet.
Aranyos, de elég gyenge történet, nem hagyott mély nyomot. Volt pár kedves, megható gondolat benne, de az Írónő hamar túllépett rajtuk. Mesélhetett volna többet a virágokról, a fákról, az életről, jó érzéke volt hozzá, ezekről lett volna jó még többet olvasni. Az embereket nem sikerült érzékletesen bemutatni, ábrázolni.
Azért mindenképpen érdemes kézbe venni, elolvasni és gyönyörködni a könyvben.
A könyvben lévő virágok csodálatosak, de a szöveg tartalmát tekintve nem különösebben érdekes. Leena Krohn megfogalmaz néhány szép, de főleg szomorú, nosztalgikus gondolatot, elsősorban Füzike kisasszony, a virágbolti eladó szájába adva. Füzike a maga szépség iránti elkötelezettségét és életbölcsességét igyekszik egy Ibolya nevű, kilencéves kislányba plántálni, miközben a gyerek egy hétig futárként dolgozik nála. Ibolya szülei, azaz édesanyja és nagyanyja számára nem egyértelmű, hogy a kislányt elengedjék-e dolgozni.
A szerző nem ábrázolja a virágfutár munkáját idillinek, már ami a sokszor súlyos vagy terjedelmes virágok, cserepes növények kerékpárral való kiszállítását, valamint főleg a helyszínek és az ott élő, dolgozó személyek meglátogatását illeti. Krohn – Füzike személyén keresztül – nem moralizál ezen, természetesnek veszi. Fel sem merül, hogy egy ilyen kislány számára esetleg problematikus lehet az elhagyott, sokgyerekes, frissen szült, még ágyban fekvő anyával, a korházban lévő beteg nővel, az életfogytiglanra ítélt fogollyal való találkozás, egyáltalán maga a korház- és börtönlátogatás. A kis virágfutár többi találkozása sem tartható éppen eszményinek: a polgármester születésnapján tapasztalt politikai csatározás és képmutatás, a szépségkirálynő jellemével való szembesülés vagy a világhírű bűvész temetésén való részvétel is megpróbáltatást jelenthetett számára. Szinte mindegyik virágkiszállítás valamilyen szempontból bajos vagy a helyszín, vagy a címzett személye miatt, ha pedig másért nem, akkor a késő esti (a színházi előadás utáni) időpont teszi azzá. Mindez azonban a könyvben nem jelenik meg konfliktusként, mintha nem is lenne érdekes és magától értetődő volna.
Nincs kiaknázva és csak említés szintjén jelenik meg a könyvben a nem éppen tipikusnak mondható családi viszony: egyke gyermek, anya az ikertestvérével, akik gyári munkásként dolgoznak, az anya bátyja, aki éjjeliőr és nappal utcaseprő, valamint a nagymama mint családfő. Ez a családi felállás – négy, jövedelemmel rendelkező felnőtt és egyetlen eltartott közös háztartásban – sejtetni engedi, hogy a család nem tengődik, mégis a regény azzal kezdődik, hogy a gyermek kirakatok előtt ácsingózik marcipántortára, zsírkrétára és könyvre.
A történetet a kislány találkozásai jelentik. Ezek azonban nincsenek rendesen kibontva, pár mondatos említés szintjén valósulnak meg. A könyv nem a gyermekmunka-vállalás kérdéseit vagy a virágfutár munkájának nehézségeit kívánja elemezni, még kevésbé beszél szociológiai tényekről. A lényeg, úgy tetszik, a különféle virágok (cseresznyevirág, páfrány, rózsa stb.), tulajdonságainak ecsetelésében fogható meg. Óhatatlanul felmerül tehát, milyen célból íródott A nap gyermekei. Úgy tűnik, hogy a virágokról való gondolatok publikálása érdekében. A könyv nem más, mint a virágrajzokhoz készült kis illusztráló szövegek gyűjteménye. Kevés!
A szép borítója miatt akadt meg a szemem ezen a kis könyvecskén, aztán megláttam a belső illusztrációkat is, amelyek gyönyörűszép virágok voltak, így hazavittem a könyvtárból.
A történet főszereplője Ibolya az iskolás kislány, aki Füzike kisasszony virágboltjába tér be virágcserepet vásárolni, majd másnaptól egy hétig virágfutár lesz. Minden napra egy vagy két virág jut, és ugyanannyi történet. Tulajdonképpen aranyos könyv, de néha olyan volt, mint egy növényhatározó, néha pedig olyan „tanítónénis”, szájbarágós volt. De ami mégis dobott rajta, hogy végig olyan retro-érzetem volt, pedig a történet nem régen íródott, pár évvel ezelőtt írta a finn írónő, és néhol igazán humoros gondolatok, megnyilvánulások voltak benne. Az illusztrációk pedig igazán szépek voltak.
Http://konyvutca.blogspot.nl/2016/01/harom-ifjusagi-reg…
Nagyon érdekes történet volt, amely gyerekeknek szólt de mégsem.
Különleges volt benne, hogy mindent megtudhattunk a virágokról, beszéltünk róla, körbe jártuk, mint ahogy azt is, hogy ki kinek, miért és hogyan ad virágot. Nagyon tetszett ez benne, na meg az is, hogy milyen szép illusztrációk voltak (sajnáltam viszont hogy kevésbé volt hiteles, nehezebben volt felismerhető a virág :( )
Mindenképpen érdemes elolvasni, mert egy remek kötet, főleg annak aki szereti a virágokat :)
Legelőször a borítója miatt akadt meg rajta a szemem a könyvesboltban.. Gyönyörű, igényes, és csodálatos rajzokkal van tele. Imádtam olvasni, nagyon különlegessé tette az olvasásélményt ezek a rajzok, valamint a könyv hangulata, fogása.
Ennek ellenére ez csak egy egydélutános, könnyű, aranyos olvasmány de nem nagyon hagy nagy nyomot. Édes élményeket hoz fel a gyerekkorról, nyári munkáról, és nagyon megszeretteti a virágokat is.
Ajánlani tudom akár gyerekeknek is, de felnőtteknek egyaránt..:)
Népszerű idézetek
Sokan úgy tartják, a szépség szükségtelen és fölösleges dolog. A szépség azonban nélkülözhetetlen, nélküle megszakadna az élet folyamatossága. A szépség természeti törvény, ugyanakkor szigorú és veszélyes is. Mindenkit magához vonz, aki csak él ezen a földön, így azokat is, akik képesek lennének elpusztítani. Ezért a szépségben mindig jelen van legalább egy cseppnyi méreg is.
25. oldal A keddi virág
– […] Az illat a virág lelke. Ami az ember számára a beszéd, az a virágnál az illat.
24. oldal
…Az öt a legjobb szám. Tudod miélt?
Ibolya megrázta a fejét, szája tele volt finom süteménnyel.
– Az öt csillagot jelent, és a csillag öt ága a lelket, a levegőt, a napot, a vizet és a földet jelképezi. Az öt a szelelem száma is, amely a kettőnek, amely a nő száma, és a hálomnak, a félfi számának összege. A pálatlan szám a legjobb szám. Tudtad, hogy a világoknak mindig pálatlan számú szilma van? Lendkívül éldekes, nemde? A világok éltik a matematikát! Gondoltad volna?
64. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bjørn Sortland – Timo Parvela: A visszaszámlálás 79% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás 99% ·
Összehasonlítás - Kemény Gabi: A konkrét hiúz 97% ·
Összehasonlítás - Ruff Orsolya: Volt egy ház 95% ·
Összehasonlítás - Wéber Anikó: Örökszerda 95% ·
Összehasonlítás - Jamie Littler: Menekülés Aurórából 96% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: A Gutenberg Lovagrend 96% ·
Összehasonlítás - Timothée de Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás – A számkivetett 95% ·
Összehasonlítás - Ecsédi Orsolya: A baj nem jár egyedül 96% ·
Összehasonlítás - Eric Elfman – Neal Shusterman: Hawking folyosója 97% ·
Összehasonlítás