…bejött hozzánk a Star Trek, és kiderült, hogy nem első sorban, vagy inkább nem kizárólag kalandfilm-sorozatként, hanem természettudományos problémákat komolyan felvető sci-fi-ként is népszerű. A magyar interneten e tárgyban megjelenő posztok és viták arra vallanak, hogy mindaz, ami ebben az űrodüsszeiában a tudománnyal és a technikával kapcsolatos, sok jól, sőt magasan képzett embert foglalkoztat.
A Star Trek fizikája 26 csillagozás
Eredeti cím: The physics of Star Trek
Enciklopédia 4
Kedvencelte 5
Most olvassa 2
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 21
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nagyon jó! Terekiknek kötelező! Közérthetően magyarázza el hogyan működne, illetve nem működnének a Star Trek-ben megismert technikák a mi világunkban! Engem nagyon elbűvölt, és reménnyel tölt el hogy egyszer, talán, utazhatunk a csillagok között. Mire mi eljutunk oda ahol a Star Trek tart, nekünk sokkal izgalmasabb és érdekesebb dolgok lesznek, mint nekik.
Bár én nem vagyok nagy trekker, ez nem jelentett problémát. A szerző ugyan sok helyen említ konkrét epizódokat, nem szükséges mindet alaposan ismerni ahhoz, hogy értsük a könyvet, a releváns részleteket mindig leírja.
Alapvetően érdekes olvasmány, de örülök, hogy a tárgyalt témák legtöbbjéről már olvastam máshol, mert ha nem így lett volna, akkor ebből a könyvből biztosan nem értettem volna meg őket olyan jól. Leginkább Stephen Hawking: Az idő rövid története az a könyv, mellyel témáiban a legtöbb átfedést tartalmazza. Ha tehát azt már olvasta az ember, akkor utána ez itt amolyan szórakoztató átismétlés. Annak viszont tényleg jó.
Kicsit több Star Trek-es kritikára számítottam. Az utolsó fejezet pontosan úgy nézett ki, ahogyan elképzeltem az egész könyvet; az író felvázolt röviden egy adott jelenetet a sorozatból, majd cáfolta azt röviden és érthetően. Szuper! Imádtam ezt a részt.
A könyv többi (kb. 95%) része egy kalandozás volt az elméleti fizika korábbi és jelen állásain keresztül egészen a jövő dilemmáihoz. Ehhez viszont nem kell beemelni a Star Trek világát, cserébe jóval több fizika ismeretre van szükség a megértéshez. Ezen a vonalon is lehet maradni és nagyon jó könyvet írni, de akkor más címmel, más borítóval jelentessék meg, mert ez így félrevezető.
Megtévesztő a cím, ugyanis ez inkább egy ismeretterjesztő mű a Star Trek alapján, mintsem egy gondolatkísérlet a Star Trek fizikájának leírására. Ezért a négy csillag. Egyébként viszont jó szórakozás.
Bevallom, kicsit tartalmasabb írásra számítottam.
A StarTrek utalások túlságosan felszínesek voltak, lényegében megmaradtak annyiban, hogy egy-egy téma esetében utaltak a rész címére, ahol „hasonló dolgok történtek”, illetve a bakiparádénál szőrmentén érintettük, hogy mi miért szerepel jól, vagy rosszul a sorozatban. Ettől én nem jöttem StarTrek hangulatba, pedig amúgy eléggé el tudok varázsolódni a föderációs űrben.
Másrészről pedig sekélyesnek éreztem a fizikamagyarázós részeket is. Nyilván nem akart a szerző elmélyülni a modern fizikában, azonban így elég semmitmondóak lettek az összegzések. Nem vált világossá számomra, hogy a könyv fizika popularizációjának a Hawkingos (tartalmas és magával ragadó, egyúttal elmélyült), vagy a Morgan Freemanes (szórakoztató, de szenzációközpontú, hatásvadász és tudományosan semmitmondó) útját szerette volna választani.
Egynek jó volt, ilyet is kell olvasni, de nem szögezett a fotelba.
Ez a könyv nemcsak azoknak készült, akik képesek nevetés nélkül megállni az olyan kacifántos kifejezések használatát, mint a vonósugár, disztruptor, trikorder, sőt még előszeretettel használják is a mindennapi életben – azaz az igazi trekkereknek. Nyugodtan kezdje el olvasni az is, aki az amúgy elképzelhetetlen 4 dimenziót egy egyszerű gumilap segítségével szeretné megérteni.
Lawrence M. Krauss fizikus elsőként, és valószínűleg a legtehetségesebbként nyúlt egy sci-fi témájú alkotás fizikai vetületének megmagyarázásához (szerinte azóta már a karácsonyt is kivesézték ilyen szempontból). A miszikumot reális közegben vizsgálva kideríti például, hogy a vonósugár leginkább az űrhajókat húzta volna a vontatandó tárgyakhoz. A féreglyukak magyarázata, amely az időutazáshoz használatos, pedig azért figyelemreméltó, mert a könyv első kiadása több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg, igaz, a magyar fordításra 2OO8-ig kellett várnunk.
…és hogyan keveredett az Enterprise űrhajóra Hawking, Newton és Einstein? A Star Trek egyik részében feltűnik az önmagát alakító Hawking, aki a Data által létrehozott tudódokkal kártyázik a holofedélzeten, és vált eszmecserét arról, hogy vajon Isten kockázik-e. A könyv előszavát is ő írta, ha már így belekeveredett: „A tudomány és a tudományos fantasztikum közötti kapcsolat kétirányú. A tudományos fantasztikum olyan ötleteket vet fel, amelyeket a tudósok belefoglalhatnak elméleteikbe, olykor azonban a tudomány terén bukkan fel egy-egy olyan ötlet, amely különösebb minden tudományos fantasztikumnál.".
A relativitáselméletet taglaló résznél nagyon hasznos, „életszagú” példákat mutat be, sokkal értékelhetőbb mint a klasszikus, előadásokon elhangzó darabok (fénysebességgel haladó vonat/lift).
Ha viszont valaki már túl sok hasonló témájú ismeretterjesztő könyvet olvasott, annak egy idő után ellaposodhat.
Ha ilyen óráim lettek volna fizikából az iskolában, talán máshogy álltam volna hozzá.
Érthető példákkal magyarázza el az író a fizikai alapvető törvényeit és von kapcsolatot a Star Trek között. Nagyon érdekes volt, nekem tetszett. Sajnálom, hogy nincs frissebb kiadása, mivel a könyv írása óta már kicsit előrébb járunk a fizikában is, és a Star Trekben is.
Népszerű idézetek
Ha az Enterprise csupán a fénysebességnél valamennyivel lassabban közlekedhetne, a legénység számára úgy tűnne, hogy a galaxis közepét érintő körutazás csupán néhány évbe telt, a Földön azonban az űrhajó visszatéréséig 80 000 év telnék el. A „család”-, illetve „hazalátogatás” fogalma ilyenformán gyorsan kiüresednék.
ELŐSZÓ
Tegyük fel például, hogy egy űrhajóst megbíznak azzal, hogy a Hubble űrteleszkópon meghúzzon egy csavart. Amennyiben elektromos csavarhúzót visz magával a feladat megoldására, hamarosan durva meglepetésben lesz része, miután odalebeg a meglazult csavarhoz. Amikor bekapcsolja a csavarhúzót, és a csavar fejéhez nyomja, ugyanakkora esély van arra, hogy az űrhajós kezd el forogni, mint arra, hogy a csavar. Ez azért van, mert a Hubble űrteleszkóp sokkal nehezebb, mint az űrhajós.
ELSŐ RÉSZ KOZMIKUS PÓKERJÁTSZMA
Amennyiben 50 kilogramm (egy vékony felnőttnyi) anyagot hirtelen energiává alakítanánk, körülbelül ezer darab 1 megatonnás hidrogénbombának megfelelő energiát szabadítanánk föl. Nehéz elképzelni, hogy környezetbarát módon megoldhatnánk.
Atomok vagy bitek
Ne feledjük, ahhoz, hogy egy rakétát anyag-antianyag hajtóművel a fény sebességének 3/4-ével tíz év alatt eljuttassunk a legközelebbi csillagig, annyi energia felhasználására lenne szükségünk, amennyi az Egyesült Államok teljes jelenlegi energiaszükségletét 100 000 évig kielégítené!
Spock nyomában
A fizikusok azonban többnyire a fizikával kapcsolatos hibákra csapnak le. Úgy gondolom, ez azért van, mert e hibák számos fizikus ama felfogását támasztják alá, hogy a fizika távol áll a populáris kultúrától – nem is beszélve arról, hogy fölényesen viccelődhetünk a sorozatot író bölcsészeken. Elképzelhetetlen, hogy egy jelentősebb játékfilmben Napóleon ne franciául, hanem németül beszéljen, vagy a Függetlenségi Nyilatkozatot a tizenkilencedik században írják alá. Így aztán ha egy alapjában véve természettudományos irányultságú sorozatba egy, a fentiekhez hasonló nagyságrendű fizikai tévedés kerül, a fizikusok szívesen lecsapnak rá.
Képtelenségek
Az élet utánozza a művészetet. Mostanában mindig ugyanazt a kérdést hallom: „Atomok vagy bitek – melyikben rejlik a jövő?” Harminc évvel ezelőtt Gene Roddenberry teljesen más motivációtól hajtva ugyanezzel a spekulációval nézett szembe. Elképzelt egy űrhajót, azonban akadt egy problémája: az Enterprise, akár egy pingvin a vízen, simán tudott siklani az űr mélységeiben, azonban ha valaha is megpróbált volna leszállni, nehézségei támadtak volna, ugyanúgy, ahogy a pingvinnek a szárazföldön. Ennél is fontosabb talán, hogy a hetente adásba kerülő műsor szűk anyagi kereteibe nem fért bele, hogy a hatalmas űrhajó minden héten valóban leszálljon. Mi ennek a problémának a megoldása? Egyszerű: tegyünk róla, hogy sose kelljen leszállnia. Találni kell valami más módot arra, hogy a legénység tagjai az űrhajóról a bolygó felszínére jussanak. A transzporter ötlete gyorsabban született meg, mint ahogy ki tudjuk ejteni a szánkon a „sugározz fel!” mondatot.
Atomok vagy bitek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete 98% ·
Összehasonlítás - Werner Heisenberg: A rész és az egész 93% ·
Összehasonlítás - Leonard Susskind – Art Friedman: Az elméleti minimum II. ·
Összehasonlítás - Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története 90% ·
Összehasonlítás - Jorge Cham – Daniel Whiteson: Az Univerzum – gyakran ismételt kérdések és válaszok ·
Összehasonlítás - L. D. Landau – A. I. Kitajgorodszkij: Fizika mindenkinek I. ·
Összehasonlítás - Tölgyessy György: Az atomkorszak detektívjei ·
Összehasonlítás - Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs 92% ·
Összehasonlítás - Mitchell Wilson: Az energia ·
Összehasonlítás - Sain Márton: A fény birodalma ·
Összehasonlítás