Ajaj, hogy is pontozzak…
Nikot szeretem, főleg a különleges képességét, de a könyv első fele csak idegesített. Három szadista, önelégült vámpír körüli eseményeket kellett olvasnom.
A második fele a könyvnek viszont már jobb volt, amikor ténylegesen a főszereplőkkel foglalkozott. Niko olyan édes tudott lenni. Renata meg… nem lett kedvenc. A végére már megbarátkoztam az ellenséggel folytatott harccal is.
A Hunter meg különösen felkeltette érdeklődésem és az események tükrében nagyon várom Andreas történetét. Érzem hogy szeretni fogom a pasast, mert már most is szeretem.
Könyvet nem bírtam letenni, nagyon izgalmas volt végig. Kötet első felében nem volt romantikus jelenet, de nem is hiányzott. Az se zavart, hogy eleinte többet szerepeltek a zakkant vámpírok mint a főszereplők. Könyv keményebb stílusához a kevesebb romantikus jelenet jobban is illik. Végefelé azért van az is, nagyon aranyos volt az a jelenet amikor Nico zavarban volt miközben szerelmet vallott Renatának.
Tetszett, hogy egyre érdekesebb különleges képességeket talál ki az írónő. Nico földanyával kapcsolatos képessége. Reichen pirotechnikai képessége mind lenyűgözőek.
Az 5. rész végén történtek meg nagyon váratlanul értek. Sokkoló és szörnyű veszteség érte Andreas Reichent, ezek után szerintem mindenki várni fogja az ő könyvét, én például nagyon. Az új szereplő Hunter (Vadász) is nagyon szimpatikus. Tar szereplők nem szoktak bejönni, de amikor kézen fogva sétált Mirával, akkor nem lehet nem szeretni őt. Őket a későbbiekben egy párként is eltudnám képzelni.
Dragos nagyhatalmú terve, az ahogy a világuralomra szeretne törni szintén nagyon kegyetlen. Őst már sajnálom, azt szeretném ha kimentenék Dragos karmai közül. Dragosnak meg azt kívánom, hogy minél hamarabb bekövetkezzen az amit Mira szemében látott.
Könyvben nagyon sok volt a káromkodás, de nem volt zavaró, ehhez a sorozathoz a durvább szöveg illik.
3 dolog zavart csak a könyvben. Egyik az, hogy Chase nem szerepelt, másik meg a névátírás. Nem tudom miért nem lehet meghagyni az eredeti neveket. Nicolaiból Nyikoláj lett, Alexeiből meg Alekszej. 3. ok meg az, hogy a magyar címnek semmi köze a könyvhöz.
Ennek ellenére köszönöm az Ulpius-ház kiadónak, hogy ezt a remek sorozatot is megjelentette. Más mint a többi paranormális sorozat, véresebb, szöveg sem lightos, de pont ettől jó.
Bővebben.
http://elhaym.wordpress.com/2010/08/31/lara-adrianejfel-szulottei-4-5/
