Beethoven ​tavasza 16 csillagozás

Láng György: Beethoven tavasza

Beethoven a szülővárosában, Bonnban töltötte élete első húsz esztendejét. E korszakából nem maradtak ránk tőle érett zeneművek, mégis roppant izgalmas tanulmány, hogy lesz a koraérett, érzékeny, kemény akaratú tehetségből az apa brutális követelőzése, az anya óvó szeretete, barátok, mesterek, pártfogók tanítása, példája és segítsége révén – de mindenekelőtt és elsősorban saját géniusza és embersége irányításával – az egyetemes zenetörténet óriása. Láng György, az író és a zenész, érdekfeszítően kalauzolja végig az olvasót ennek a fontos időszaknak a történetén, bepillantást engedve a kor udvari és társas életébe és kulturális légkörébe is. A könyv képmellékletein az ifjú Beethovenre vonatkozó legfontosabb dokumentumok láthatók.

Eredeti megjelenés éve: 1973

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Ludwig van Beethoven

>!
Móra, Budapest, 1977
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631110230
>!
Móra, Budapest, 1973
350 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Ludwig van Beethoven


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Sándor_Langer_Pudingman P>!
Láng György: Beethoven tavasza

16 évesen olvastam Láng Györgytöl a Primavera-t, Botticelli életét. Nagyon nagy hatással volt rám. Emlékszem, mikor 1973 nyarán összeszedtem a primitív angyalföldi haverjaimat és elvittem öket a szépmüvészeti múzeumba, ahol meséltem nekik az olasz reneszánszról. Biztos marhára unták és utáltak érte, de nem mertek ellentmondani. :)

Ez a könyv is nagy élmény volt, de van egy hibája: csak Beethoven ifjúságával foglalkozik. Én nagyon nagy Beethoven rajongó vagyok, talán azért is volt nagy élmény a könyv. Nekem is hasonló primitív, alkoholista apám volt, de mégsem lettem zenész, söt, 2 év gitár és zongoratanulás után kiderült, hogy nekem a zenét csinálni nem, csak hallgatni szabad. :))
Este a kádban meghallgatom a Waldstein zongoraszonátát.

Gabber777>!
Láng György: Beethoven tavasza

A Tamás templom karnagya és a Primavera után/alatt olvastam a kötetet és meg kellett állapítsam, hogy ez tetszett a legjobban. Beethoven élete csupa harc és mozgalom és Láng hozni tudja ugyanazt a forradalmi új energiát amit a zeneszerző műveiben. Sajnálatos személyes tapasztalaim nyomán, úgy érzem a családjával és édesapjával való kapcsolatát a szerző húsbavágóan reálisan jelenítete meg. Az író részletes életrajzát ugyan nem ismerem (még…) de az az érzésem, hogy hasonló személyes élmények nélkül nem írhatta volna így meg. Bárcsak lenne egy második kötet Beethoven őszéről is!

zsofi017>!
Láng György: Beethoven tavasza

Annyira imádom Láng György könyveit… ez az 5 csillag kevés, hogy értékeljem. Teljesen máshogy látom utána azoknak az embereknek az életét, akiket méltónak talált arra, hogy történetüket könyvbe öntse. Csak azt bánom, hogy nem az egész életén kalauzol keresztül az író, csupán a gyerekkorán. De ez is igazán megindító volt. Az anyjával való szoros kapcsolata, Mozart iránti rajongása és az apja negatív karaktere mind-mind meghatározó lehetett a fejlődésében. Most utána is nézek gyorsan, hátha van még hasonlóan jó könyv Beethoven életéről. (bár erősen kétlem)

Booklover25>!
Láng György: Beethoven tavasza

Idén sokat olvastam Beethovenről, stílszerű volt hát, hogy vele is zárom az évet. Ehhez kitűnőbb olvasmányt, mint Láng György életrajzi regénye, keresve sem találhattam volna. Érzékenyen, rengeteg tudásanyaggal felvértezve vezeti végig a kíváncsi olvasót Beethoven fiatal évein, születésétől kezdve huszonkét éves koráig, mikor végleg elhagyta szülővárosát, Bonnt, és elindult Bécs felé, hogy világhírű zeneszerzővé érjen.

A Beethoven tavasza c. regény ezeket az éveket minden életrajzi műnél részletesebben, érzékletesebben festi meg, kezdve a nagypapa hatásától, az édesanya hányatott sorsán keresztül a testvérekig, akik közül csak kettő érte meg a felnőtt kort. Megismerhetjük az első szárnypróbálgatásokat a zongorával, a hegedűvel, a brácsával és az orgonával, a nagyszerű mestereket (többek közt Neefe, Mozart és Haydn alakját), a segítő és támogató barátokat, a befolyásos mecénásokat (kik közül itt csak az első igazán nagy hatású mecénás, Ferdinand Waldstein jelenik meg, akinek később a Wandstein Szonátát /no. 21. op. 53./ ajánlotta Beethoven), és természetesen az első szerelmeket Leonora Breuningtól a szép és kacér színésznőkig, akikkel Beethoven színházi zenészkarrierje során találkozott.

És természetesen erőteljesen megjelenik az önző, jellemtelen, bántalmazó apa alakja is, aki mindvégig csak hasznot akart húzni tehetséges fiából. Érdekes, hogy ha nem kényszerítette volna ilyen korán a zenészpályára, nem gyakoroltat vele már egészen kisgyermek korában naponta több órát, és nem erőlteti a korai bemutatkozást, vajon akkor is ilyen magasra jutott volna-e Ludwig? Talán igen. Mindenesetre zord, darabos és nehéz természete feltétlenül az apja hatására fejlődött ki, hiszen már korai éveiben rengeteg csalódás érte, arra kényszerült, hogy átvállalja a családfői feladatokat, erején felül dolgozzon és gondoskodjon két kisebb öccséről. Főleg anyja halála után, amikor már semmiféle segítségre nem számíthatott. Az állhatatosság, a vasakarat már gyermekkorában megmutatkozott benne, nem nyugodhatott, míg valamit véghez nem vitt, még akkor is, mikor minden körülmény ellene játszott. Különleges, határozott és erős jellem volt, aki soha nem adta fel a kitűzött céljait.

Különösen tetszett, hogy nem nyugodott bele abba az atyai döntésbe, hogy nem járhat iskolába (zenetanulmányaira kellett fordítani minden idejét), zavarta, hogy tudatlanabb és iskolázatlanabb társainál, ezért erején felül művelte magát, nyelveket tanult, kevéske szabadidejében olvasott, és művelt kávéházi társaságba járt, hogy magába szippantsa a korában szükséges és a művészetéhez elengedhetetlen tudást, illetve forradalmi szellemet. Mindemellett egész életében csodálattal adózott a természetnek, már fiatalként is az erdőket-mezőket járta, óvta-vigyázta az állatokat, a növényeket. Különleges ember volt, amit ez a könyv csak még inkább aláhúzott.

Beethoven-rajongóknak kötelező olvasmány, és azoknak is, akik kíváncsiak arra, hogyan fejlődik ki egy hatalmas, korszakalkotó szellem a leglehetetlenebb és legkedvezőtlenebb körülmények ellenére is.

metahari P>!
Láng György: Beethoven tavasza

Kitűnő és korrekt munka a Nagy Zeneszerzőről. Közben és utána kötelező hallgatni Beethoven, de semmi kényszeríz, tényleg többlet. A könyvből amúgy is sokat megtudhatunk, hol is kell ezt a csoda-zenét keresni és hogyan is született mindez.


Népszerű idézetek

damaru>!

– A művészet a legnagyobb dolog a világon. Minthogy pedig annyira drága és becses, nagy árat is kell fizetni érte. Izzadnia, szenvednie, véreznie kell annak, aki művész akar lenni. Hiszen te már tudsz annyira muzsikálni, hogy megértsd: a legnagyobb jutalom és gyönyörűség maga a tudás!

Sándor_Langer_Pudingman P>!

A több hetes fekvéstől kisebesedett a háta. A néni naponként kenegeti az udvari orvos által rendelt kenettel. A kenőcsöt a városi patikában készítették teljesen sótlanul kisütött disznóhájból, táblaolajból, tojássárgájából, szárított, finom porrá őrölt kamillavirágból, szárított és őrölt pemetefűből, friss útilapuból és fodormentából.

288. oldal

9 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

A művészre minden erősebben, mélyebben hat. Fogékonyabb. Jobban fáj neki a fájdalom, jobban tud örülni. Megrázóbb a bánat, de izgalmasabb a gyönyörűség, és szinte őrjítő a boldogság. Így van ez, kedves Beethoven. Keres most, és keresni fog talán még sokáig. Vergődni, hányódni, gyötrődni fog még sok közönyös nő között.

346. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven · művész
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Csodálatos és teljesen egyedülálló volt a világon Mozart muzikalitása. Zseniális zenei képességei csak a nagy Bach mértékével mérhetők. Például a római Sixtus-kápolnában már több mint egy évszázada a pápai énekkar hagyományosan énekelt minden nagyhéten egy igen bonyolult szövegű Misererét, méghozzá kilenc szólamút. Szerzője az olasz Gregorio Allegri volt. A mű kottáját lemásolni vagy kivinni a kápolnából, a katolikus egyházból való kiközösítés és egyházi átok terhe mellett tilos volt. És a tizennégy esztendős Mozart, Rómában járva, egyszeri meghallgatás után leírta odahaza emlékezetből az egész kilencszólamú, rendkívül nehéz ellenpontos énekkari művet. Csupán azért kellett még egyszer meghallgatnia, hogy egy-két egészen apró hiányosságot kiegészítsen. Ez akkoriban történt, amikor a pápa az aranysarkantyús lovagkeresztjével tüntette ki.

274. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sixtus-kápolna · Wolfgang Amadeus Mozart
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Konstanze asszony sírógörcsöket kapott, rosszul lett, nem kísérte ki a halottaskocsit a temetőbe. Alig egy páran szegődtek csupán Mozart koporsója mögé, és követték igen kurta darabon, csak néhány lépésnyire. Franz Süssmayer, aki később a Requiemet befejezte, Gottfried von Swieten báró, császári könyvtárigazgató és az olasz Antonio Salieri udvari zeneigazgató. Az utóbbi nem jó barátja, hanem titkos ellensége volt a mesternek. Ezek után csak egy-két ember lézengett a koporsó nyomában. Igen rövid út után ők is sorra lemaradoztak, visszafordultak. A messzi marxi temetőbe vitték a mester koporsóját, és erre a fárasztó útra egyikük sem vállalkozott ilyen ítéletidőben és járványveszélyben.

361. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Antonio Salieri · Wolfgang Amadeus Mozart
Sándor_Langer_Pudingman P>!

– Te hová tartasz, Adam Xaver? – érdeklődött Wegeler.
– Az „Ezüst kecské”-be. Kávézni. Most ott ülnek össze a „kócosok”.
– A te parókád is… hm… hogy úgy mondjam, kissé… – evődött Wegeler.
– Igen. Mondd csak ki… Kócos vagyok én is. Tudjuk, hogy városszerte kócosoknak csúfolnak bennünket ócska parókánk miatt. De ez egyáltalán nem bántja hiúságunkat. Mi a drága parókák helyett inkább könyvet és folyóiratot vásárolunk. Mert elvünk: inkább rendetlen paróka alatt rendezett agy, mint fordítva.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: paróka

Hasonló könyvek címkék alapján

Vera Adlová: Tavaszi szimfónia
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Száva István: Egyedül a halál ellen
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Kertész Erzsébet: Az első Gertrudis
László Gyula (szerk.): Múlhatatlan gyerekkor
Posy Edwards: A Camp Rock sztárjai – Jonas Brothers
Baktay Ervin: A messzeségek vándora
Lexi Ryals: Kedvenc bandám a Jonas Brothers 2
Balogh Béni: Szivárvány a Sajó felett