A ​magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép 5 csillagozás

Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép

Az ​írások, melyeket egybefűzve a kezében tart az Olvasó, az Arvisura forrásokban történt elmélyüléseim során születtek 2002 és 2005 között. Az állításaim saját meggyőződésemből és hitemből fakadnak. Mivel az Arvisura a mítosz, a rege, a mese és a mitológia világát érinti, nem törekedhettem gondolataim, jegyzeteim és maga az Arvisura forrás fizikai bizonyítékokkal történő alátámasztására. Ahol lehetőségem adódott más források kapcsolódását az Arvisura gondolatmenetbe beilleszteni, azt megtettem. A gondolkodásomban és így a következőkben is, az Arvisura örök, egyetemes minőségét és Paál Zoltán több ezer oldalas Arvisura lejegyzését különválasztottam. Ebben a műben így kétirányú szándékom került kifejezésre. Az egyik, megismertetni a kereső lelkeket az Arvisura minőségéhez vezető úttal, és a saját megtapasztalásom szerint Arvisura-forrás tiszta esszenciájával. Ezenkívül egy rendszertant készítettem Palál Zoltán rovóságán életművéhez. Ez utóbbi egy tizenötezer éves történelmi… (tovább)

>!
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630832816
>!
Angyali Menedék, Budapest, 2011
262 oldal · ISBN: 9789630832816
>!
Angyali Menedék, Budapest, 2011
262 oldal · ISBN: 9789630832816

1 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Farkasdal>!

Saját filozófiámban a magyar, vagy a MAG-ság annyit jelent, hogy fénymaghordozó, azé a fénymagé, amelyből az életfa képes kinőni. Az élet fája ered a Magból. Aki lelkében kikeltette ezt a magot, az magyar lelkületűvé vált.

VeresIbi>!

Az ősemlékezet olyan kategória, amelynek megismeréséhez nem elegendő a lexikális tudás és kevés bármilyen előképzettség, ha nincs a kutató lelkében hit!

10. oldal

Farkasdal>!

Ők építették a nagy peremeseket, ők voltak Atilla harcosai és ők adták a földi szakrális fejedelmi vérvonal szent királyait is.
Az ő tudásuk ma nyitott könyv. Minden pecsét feltöretett, minden lehetőség él. Emlékezz! Az évezredek tudása megnyílt benned. Ha felfigyelsz rá, gazdagabbnak teremtheted a következő nap hajnalát.

VeresIbi>!

Vizsgáljunk meg egy fontos kérdéskört! Vajon a hunok azonosak-e a magyarokkal? Ha igen, miért hívjuk kétféleképp, és ha nem, miben különböznek? Ezekre a kérdésekre szeretnék egyféle választ adni.
Annak idején Anyahita, a bölcsesség és a szeretet anyja tanítani kezdte azt,
ami a saját lelkében élt, ami ő maga volt. Ataiszon nem találunk magyarok népét
vagy törzsét. Ellenben a hun törzsek hallgatni kezdték Anyahita tanait. A hunok, ez
a harcos, büszke nép a kozmikus szintű ismeretek hallgatója és tanulója lett.
Anyahita gyermeke Van volt, aki a legerősebb fokozatú beavatottsága révén
továbbvitte édesanyja tanításait, majd azokat átörökítette saját gyermekeinek is,
köztük Magyar nevű fiának. Ezen Magyar nevezeti Anyahita unoka köré gyűltek
aztán azok a hunok, úzok, maják, agabák és más ataiszi népekből kikerülő önkéntesek, akiket az Arvisura hagyomány magyaroknak kezdett nevezni.
A magyarok tehát úgy alkottak közösséget, hogy egy közös szellemiség, egy
közös hittan, egy közös világkép kötötte őket össze. Ez a közös világkép a szeretetre alapozódott, az érdeknélküliségre, az egyéniségre, a bölcsességre, a viszálymentességre és a békére. Azok, akik ezt az elvet vallották, noha amúgy hun, úz vagy agaba törzsbeliek voltak, a magyarság filozófiájának képviselői lettek a világon,
bármerre is éltek a későbbiekben. Ezért találunk magyar vonatkozást Ázsiában,
Közép-Amerikában, a Közel-Keleten és a Föld majd’ minden pontján. Ez annyit
jelent tehát, hogy Anyahita tanain át, a szeretet és bölcsesség egyetemes eszméje
eljutott a Föld valamennyi pontjára.
tt a Föld valamennyi pontjára.
Saját filozófiámban a magyar, vagy a MAG-ság annyit jelent, hogy fénymag
hordozó, azé a fénymagé, amelyből az életfa képes kinőni. Az élet fája ered a Magból. Aki lelkében kikeltette ezt a magot, az magyar lelkületűvé vált.


Hasonló könyvek címkék alapján

Dobrovits Aladár – Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Nimródregős: Regék Hafnatosz népéről 4.
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom
G. Beke Margit: Északi istenek
Kodolányi János: Vízözön
Zalka Csenge Virág: Útban az ég felé
Cseh Károly: Mitológia
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.
Kele Fodor Ákos: A szív vége
Szabó György: Mediterrán mítoszok és mondák