Nero, ​a véres költő / Édes Anna 13 csillagozás

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna

Nem kisebb ember, mint maga Thomas Mann, korunk egyik legnagyobb író-gondolkodója írta Kosztolányinak, amikor ezt a regényét német fordításban elolvasta: "…. ez a mű több mint a kultúra s egy nemzeti vagy akár európai színvonal terméke… Egyéni merészség jelét viseli homlokán, bátor magányból született s olyan emberséggel indítja meg lelkünket, amely fáj, annyira igaz.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Kosztolányi Dezső életműsorozat Szépirodalmi · Magyar Elbeszélők Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
486 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631510514
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1974
546 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631502007 · Illusztrálta: Szántó Piroska

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Seneca · Nero


Most olvassa 1

Várólistára tette 6


Kiemelt értékelések

Popovicsp87 P>!
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna

Nero, a véres költő

Neroval már tavaly találkoztam a Quo vadis? oldalain, ám míg ott egy fontosabb szereplő volt csupán, itt ő lesz a főszereplő.
Több oldalról megközelíthetjük az olvasmányt. Mint történelmi regény, Nero rövid életrajzát olvashatjuk trónra kerülésétől a tébolyult uralkodásán át egészen 30 évesen bekövetkezett haláláig. Persze Kosztolányi sok mindent kihagy, vagy csak érint, és főleg a költő császárt emeli ki.
Innen nézve pedig érdekesebb a történet. Nero Claudius halála után, Seneca javaslatára keresni kezdi a módot, hogy kifejezhesse önmagát. Amikor pedig végül megtalálja, senki nem meri megmondani, hogy hiányzik belőle az a plusz, amitől igazán jó lehetne. Ezért vérszemet kap, és hamis önértékelése miatt többnek képzeli magát, mint ami, ezt pedig a környezete is rendre erősíti.
Ehhez még jön egy kis üldözési mánia és téboly, meg egy befolyásoló nőszemély.
Kicsit sajnálom, hogy nem tudom megadni rá az öt csillagot, mert a lehetőség meg volt benne. Sok eseményen átsuhan a szerző, miközben kevésbé nagy jelentőségűeket kiemel. Nero karaktere Sienkiewicz művében jobban átjött, mint tébolyult költő.
Sajnos a gimnázium irodalomóráiból csak az Esti Kornél maradt meg, és lehet, hogy egy esetleges újraolvasáskor jobban figyelnék az apró részletekre, és felértékelném a könyvet.
Így viszont „csak” egy „okéra” futja tőlem.

4*

Édes Anna

Bevallom, nem igazán találkoztam sok regénnyel off, ami az 1919–1920 közötti időszakban játszódik, konkréten a Tanácsköztársaság bukása után és a román megszállás alatt/után.
Az emberek, ahogy a főszereplő Vizy család is elkezdik visszarendezni korábbi életüket.
Vizyné személyében egy irányításmániás úrnőt ismerhettem meg. Örökké elégedetlen, mindig mindenkiben talál hibát. Egészen, míg Anna be nem toppa az életébe a hatodik fejezetben.
Anna a tökéletes cseléd, akiben a hibát keresni kell, ezért Vizyné folyton próbatételek elé állítja.
A mű meglehetősen ügyes, semmit nem tár közvetlenül az olvasó elé, Annát sem ismerjük meg, csak ahogy a környezete viszonyul hozzá. Ennek ellenére teljes képet lehet kapni róla és a végkifejletet is meg lehet érteni.
Külön jó pont volt a védőborítón Bálint György ajánlása, mivel ez alapján egy keretes regényt vártam, de a történet teljesen lineáris, és konkrétan akkora SPOILERT tartalmaz, ami rendesen megvezeti az olvasót.

4,5*

A kötet végén pedig Kőszeg Ferenc értelmezését olvashattam nagyjából hatvan oldalon keresztül, ami igazán érdekes volt. Ez alapján értem, és bőszen bólogatok, hogy eme két mű egy kötetbe került, mert van köztük hasonlóság.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1974
546 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631502007 · Illusztrálta: Szántó Piroska
Mariann_Czenema P>!
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna

(nézegetem itt a csillagozásokat, hogy lehet-e ennek a könyvnek mást adni, mint öt csillagot, de van akinek sikerült jócskán leértékelni :P)
A Thomas Mann idézet a fülszövegben Neróra vonatkozik, de szerintem jó ötlet volt együtt kiadni a két művet.
Vizyné éppúgy árnyékot von Anna életére, mint ahogy Nero Brittanicusra; mindkét történetben szerepel bölcs tanítómester (Seneca, Moviszter doktor), aki Kosztolányi értékrendjét közvetítik. Illetve én egyik regény főszereplőjével sem tudtam azonosulni, de talán nem is lehet velük, nem ez volt az író célja.
Nero brutálisan ripacs, faltól-falig egoista, tehetségtelen, aztán egyre zsarnokabb; míg Anna életképtelen, befolyásolható egyén, túl szelíd a világhoz. Mindkettőjük karakterében eleve benne van a tragédia lehetősége, szinte csak egy-egy fénysugárban éri őket az öröm.
Ahogy Rowling mondja:
„Ne szánd a holtakat, Harry. Az élőket sajnáld, s legfőképp azokat, akik szeretet nélkül élnek.”
A szeretetlenség köti Nerót össze Annával, kortól, nemtől, tudástól, lehetőségtől függetlenül, egyformán fagytak meg a magány jégbörtönében.

Kittyharaszty>!
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna

Nem szoktam magyar íróktól olvasni csak ha az adott mű kötelező olvasmány vagy meg kell nézni filmként. És akkor inkább olvasok mint hogy lessem a tévét. A mű meglepett. Szerintem az egyik kedvencem lett Kosztolányi alkotásai között. Nagyon szépen és érthetően mutatja be a szegény cseléd lelkében lezajló folyamatokat és hogy mi vezet majd a végkifejlethez. Nekem a könyv sokkal jobban tetszett mint a film és véleményem szerint sokkal érthetőbben mutatja be a szereplőket is.


Népszerű idézetek

Popovicsp87 P>!

– Van egy ország, ahol mindenki szolga és úr egyszerre. És egyenlő. Mindig, az év minden napján.
– Melyik az az ország?
– Krisztus országa.
– Az fönn van, a felhőkben.
– A lélekben van.
– De tessék megvalósítani itten. A bolsevikekkel, az elvtársakkal.
– Nem is kell megvalósítani – szólt Moviszter ingerülten, mert a betegsége miatt ideges volt. – Nem kell. A kommunistáknak is az volt a hibájuk, hogy egy ideált meg akartak valósítani. Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat és úgy él.

346. oldal, Édes Anna, 9. fejezet - Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus
Popovicsp87 P>!

– Pardon, pardon – kezdte Tatár, aki most a vitát más síkba akarta terelni. – Ön, ugyebár, szereti az emberiséget?
– Én? Nem is szeretem.
– Tessék?
– Nem szeretem, mert még sose láttam, mert nem ismerem. Az emberiség holt fogalom. És figyelje meg, tanácsnok úr, hogy minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.
– És haza?
– Az is – mondta Moviszter, és várt, mert egy jó kifejezést keresett. – Tetszik tudni: az is valami nagyon szép és nagyon tág fogalom. Túlságosan nagy. Mennyi bűnt követnek el a nevében.

347-348. oldal, Édes Anna, 9. fejezet - Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről (Szépirodalmi, 1974)

2 hozzászólás
Popovicsp87 P>!

– Nem lenne szabad túlontúl ragaszkodni az élethez. Akkor fáj. Ezt ifjúkoromban tanultam zsidó sectariusoktól. Akitől elvesznek valamit, az bölcsebben cselekszik, hogyha előre, okosan odaadja. Ezért kínoztam magam fiatal koromban, nem ettem, nem aludtam és sohase éreztem olyan örömet, mint akkor, s legnagyobb fájdalmam az, hogy ezt hamar abbahagytam. Hidd el, a böjt és álmatlanság a tobzódás. Micsoda álmok látogatnak meg a virrasztásban, micsoda ízeket hoz össze a koplalás, mely folyton szakácskodik és csömör nélkül jóllakat bennünket. Most élvezem igazán az osztrigát, hogy egyáltalán nem eszem többé. Ez az igazi ínyesség. Abban sincs igazad, kedves Paulinám, hogy puha párnákat kínálsz és sajnálod törődött testemet, mert kemény deszkákon egyenesítem. Én, ki nemsokára a legrosszabb ágyon alszom, melyhez képest minden vacok kéjes és meleg, szoktatom magam a jövőhöz, csitítom lelkiismeretemet, mely sok mindennel vádolhat.

227-228. oldal, Néró, a véres költő, 30. fejezet - Seneca (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek: Seneca
StJust I>!

– Minden az enyém – kiabált Nero, dühösen, magánkívül és dobogott. – Az is, ami nincs.
Britannicus mintha rázta volna fejét.
Ezt gondolta:
– Nem, az az enyém. Ami nincs, az mind az enyém. A semmi nem a tied. Csak a minden.
Csönd volt.

80. oldal

Popovicsp87 P>!

– Igen – tette hozzá Lucanus –, ez természet fölötti és borzalmas. Nyápic erőszakoskodás. Tudjátok, ki ő? Az igazi költőt homlokon csókolta a Múzsa. Ővele nem esett meg ez a szerencse. Erre gondolt egyet. Nero homlokon csókolta a Múzsát. Erőszakot követett el rajta.

66. oldal, Néró, a véres költő, 10. fejezet - Három költő a gőzfürdőben (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek: múzsa
Popovicsp87 P>!

Vizyné nem mindjárt vonta vissza kezét: általában szerette, ha kezet csókolnak neki, élvezte bőrén a nedves, emberi szájakat.

308. oldal, Édes Anna, 6. fejezet - Anna (Szépirodalmi, 1974)

Popovicsp87 P>!

– Te – mondta Senecának, egész elázva – most, valami eszembe jutott. Az emberek feje hasonlít a dióhoz. Nem gondolod? Vagy a tojáshoz. Föl kellene törni és megnézni, mi van benne – és nevetett.
Seneca is nevetett.
– Aztán más is eszembe jutott. Miért van úgy minden, amint van? Az ég miért nem piros és a csillagok miért nem zöldek? A tenger miért nem sárga? Az oroszlánok miért nem tudnak röpülni? Mindenekelőtt pedig miért nem szülnek a férfiak is? A férfiak férfiakat, a nők pedig nőket.

51. oldal, Néró, a véres költő, 8. fejezet - Irodalmi iskola (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek: Nero · Seneca

Hasonló könyvek címkék alapján

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Alexandre Dumas: Akté
Lewis Wallace: Ben Hur
John Williams: Augustus
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai
Alexandre Dumas: Őrült a trónon
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Robert Graves: Én, Claudius
Kate Quinn: A császár szeretője
Antoinette May: Pilátus felesége