Fülszövegek

Verseskötet (1928).
Vállalta az egyszerűség kockázatát, hogy tisztábban, érthetőbben szólhasson. Kortársai nagy megrökönyödésére szakított a Kosztolányira jellemző míves formákkal, az élőbeszédet utánozva lemond a rímelésről, ami addigi költészetének alapját képezte. Kötete kizárólag szabad verseket tartalmaz (új szabad stílust hoz), ez, mint kísérletezés jelentős: előkészítette a harmincas évek új magaslatra vezető költészetét. Világképén nem változtat. A meghatározó műfajjá a zsánerkép, a jellemrajz válik, s fölerősödik világképének meghatározó mozzanata, a részvét-etika.