A ​zsidók története Magyarországon I-II. 2 csillagozás

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II. Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II.

A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny – a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

>!
Kalligram, Budapest, 2012
2444 oldal · ISBN: 9788081015748

Enciklopédia 12


Most olvassa 4

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

LuPuS_007>!
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II.

                                                                                                
Interjú:
http://hvg.hu/Tudomany/20120307_komoroczy_konyv_megjelent#rss
                                                                                                
A könyv:
Először is tisztázzuk le a „kiválasztott nép” nem igazán népszerű a történelemben.Teljesen függetlenül filoszemita vagy antiszemita nézettől.
Ki a zsidó? Aki zsidó anyától származik. Teljes jogú zsidó a betért is, amennyiben a betérés megfelel a rituális előírásoknak.

A könyv igencsak KIS lépésekben halad keresztül a történelem zivataros századain. Fellebbentve azt a zöld hályogot amiről azt gondoltuk, hogy nincs is. Kíméletlenül mutat rá a történelem folyamában azokra a nevezetes dátumokra amelyekről tudtunk valamit.
Amennyiben a felszín alá nézzünk akkor látjuk, hogy a zsidók is ott voltak és nem minden esetben voltak az események pozitív szereplői/nyertesei.
Néhány példa a honfoglalástól napjainkig:
– Keresztes hadjáratok: első 1096–1099; második 1147–1149; harmadik 1189–1192; negyedik 1202–1204; gyermekek keresztes hadjárata 1212; ötödik 1217–1221; II.Frigyes féle keresztes hadjárat 1228–1229; hatodik 1248–1254; hetedik 1270–1275 plusz a Székely(Dózsa) György féle hamvába halt kísérlet. Cél megsemmisíteni Krisztus ellenségeit a Szentföldön plusz zárójelben először is a keresztény országokban, mindenki mást.
– 1189.09.03 Oroszlánszívű Richárd koronázásakor( Keresztes hadjáratok lázas szervezésének kora) a Westminster kapunál kezdődő zsidóellenes tüntetés kiterjedt egész Londonra majd az ország több városára is
-1222 Aranybulla és a háttérben folyó IV laternai zsinat(amelynek a 68.constitutioja már kimondja az öltözködési megkülönböztetést,- hol volt még ekkor az a kedves bajuszú bácsi).
Az eretnekek, pogányok, keresztény hitre nem igazán ugró zsidók az egyház legnagyobb ellenségei.Innen pedig egyenes az út, hogy harcolni kell ellenük.
– XII/XIII. század német ország(ok)ban tűntek fel, mint a királyi vagy püspöki pénzverdék vezetői.
– Magyarország:Zsigmond(1436)-Werbőczy(1517) időszak alatt tizenháromszor írták át és erősítették meg a Magyarország királyai, a zsidók jogait, szabadságait szokásait, kiváltságait-ÖRÖK IDŐRE.Zárójelben megemlítve, nem kell azt úgy elkapkodni, nem hiába írták át nem egyszer, nem kétszer, nem…..

A korábban befogadott zsidók kiűzése igazi sportnak számított egész Európában. Egyik ország sem akart lemaradni eme divatos hobbiról. Amennyiben a vallási fanatizmus nem volt éppen országnyi méretű(ek), akkor jöhetek a rágalmazások és azok által gerjesztett gyűlölet.
-Ostyagyalázás: A keresztre száműzött ókori „celeb” átszellemült teste, mint ostya tért vissza közénk, amelyet galádul tűvel átszúrva vércsepp jelenik meg. röviden a zsidók ismételten megölik Jézust.

-Kútmérgezés: 1 kút+1 adag méreg= vallásra tekint nélküli hullák halma. Az hogy éppen éhínség van vagy éppen valamilyen betegség- 1348–1351 pestisjárvány- az nem számít. Hulljon a kútmérgező zsidó.

-Vérvád- „a legnépszerűbb” . A vallási kultúrákat tekintve rengeteg szertartásban áldoztak vért.Ám a Tórában a templomi szertartás után igencsak szigorúan tiltja a vér bármi módon való elfogyasztását.A noahida (vérfogyasztás tilalma) törvények a zsidók szerint nemcsak rájuk vonatkozik,
Mózes első könyve-a teremtésről- 9.fejezet-4.Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek.
Maga IX.Gergely pápa mondja ki(1235) ebben az ellenük felhozott vádban, amely minden ténybeli alapot nélkülöz, teljesen ártatlanok. Na de kérem kiad akkor és mostanában egy pápa szavára…

Ám képesek voltak különböző területi képviseleteket(főrabbi,…) létrehozni saját védelmükben Nem voltak könnyű helyzetben mivel a feléjük irányuló gyűlölet több nagy embert is megváltoztattak. Ilyen volt Luther(1543 javaslata borítsák lángba a zsidók imaházait, ezt majd a lutheránus náci rezsim meg is teszi), akinek a kezdeti rokonszenve akkor fordult beteges gyűlöletté, amikor is a saját reformált kereszténységét sem fogadták el. ( ez egy külön kisdoktori téma is lehetne)

Mária Terézia röviden és tömören gyűlölte az „uzsorás csőcseléket”, de azért a zsidóadó néven kivetett feléjük egy újabb megszorítást, a megyék tiltakoztak is, csak azért, mert a kincstár átnyúlt a fejük felett, A gyertyaadó már csak hab volt a tortán, amelyet azért fizettek, mert a szertartásokban elengedhetetlen volt a gyertya használat.még 1848-ban is dolgozik szerényen ez az adónem.
Bessenyei György Mária Terézia magyar nemesi testőrségének tagja, a mi kedvenc bihari remeténk akit oly kedvesen emlegettünk, mint a felvilágosultság nemes eszményképét, egy kicsit elfogult volt az Úr választott népével szemben. Pl."A zsidó(…) minden országban mégis csak zsidó." "Nincs nemzet a világon, mely zsidót a maga vérébe beolthassa.
II.József már kissé felkészültebb volt, 1780-ban trónra lép és TOLERANCIA jegyében készítteti elő a türelem rendeletét,felhasználva a Ratio Educationis-t.Itt kell megjegyezni, hogy Bernard Eskeles zsidó származású zsidó bankár volt, aki megalapította az osztrák Nemzeti Bankot, azért lehet,hogy volt eredménye a türelmi rendelet néhány módosításának.

Az Európában élő zsidók helyzete nagyon egyszerű a középkortól számítva , az uralkodó rendelkezik felettük. Ám a francia forradalommal, ezt a nemzetgyűlés vette át. Napóleon tárgyalást kezdeményezett a hatalom és a zsidók képviselőivel.

Hazánk nagyjai forradalom előtt, alatt és utána is bizonyították mennyire nem szimpatizálnak a zsidókkal. Kossuth és a politikai érdekei nem engedték meg a lehetséges intézkedés végrehajtását. Széchenyi engedékenyebb volt tót, szlovák, német, horvát, rác, román…. nemzetiségűek nyelvük és kultúrájuk iránt megértő igéket hirdetett, ám heves ellenzést eszközölt arra, hogy a magyar alkotmányba zsidókat befogadhassanak. Külön meg lehetne említeni Szemere és Batthyány urakat is.
A forradalom 12 pontjából a negyedik a kisbetűs résszel lett kiegészítve másnap+ a nemzeti kokárda viseletét egyenesen hatóságilag tiltotta a zsidó vallásúaknak
Ám a háború és a lövedék nem válogat és igencsak szükség volt a zsidóság által felállított seregre is. Nagyot változott a széljárás és politikai hozzáállás is, bár nem akkora, mint amit igazán megérdemeltek volna. Akiket hónapokkal előtte kifosztottak, azok voltak akik az első sorba álltak.
Az Ausztria ellen vívott függetlenségi háborúban való közreműködés volt a zsidók egyik legnagyobb hivatkozási alapja az emancipációért folytatott reménytelen politikai csatározásban. Ami alig 50 éven keresztül húzódott. (vége az I. résznek)

1848–1867 a zsidók számára a napok szokványosan teltek, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, rendelet, Bach-rendszer,októberi diploma, húsvéti cikk, pici kiegyezés…sok éves civódás
Általánossá és elfogadottá váltak a következő foglalkozások,országgyűlési képviselő(miniszter), orvos, ügyvéd mérnök.Elkezdték őket nemesi címekkel dobálni,kövek helyett.
Ám felszín alatt továbbra sincs egyetértés zsidó/nem zsidó oldalon az egységes vallási kérdésekben,mivel törvény EGY zsidó vallásról beszél,az autonómiát csak az egységes szervezet kaphatja meg, ezt kormány nem tudja létrehozni, ez zsidó hitközségek dolga. Ez az egységes szemlélet nem valósult meg Br. Eötvös, Deák, de még gr.Tisza kormányzása alatt sem.
1883.10.03 Amnesztia párt megszületése-1896 megszűnése, ám az alapító Istóczy félre sikerült szellemi munkája mai is megtalálható néhány parlamenti fejben
1884- Tiszaeszlár kitérő(erről külön véleményeztem :http://moly.hu/ertekelesek/777603) ez az első vérvád, amely modern jogi keretek között folyt le a bíróságon.
A kis korzikai csatározása és a 48-as bandázás után Európa első nagy közös fesztiválja a „NAGYHÁBORÚ”, mert több európai országra is kiterjedt és jelentős változást/bevételt hozott a térképrajzolók és -készítőknek. Zsidó állam álomképe (Herzl Tivadar) és amerikai beavatkozás kiteljesedése ami további munkát ad az alul fizetett térképészszakmának….

Tartalmas és mozgalmas évek jönnek……
1917-es dicső év
50 éves az emancipációs törvény éljen…. ne is elemezzük, hanem tekintsük előre egészen 1917.06.15-én Vázsonyi Vilmos zsidó származású igazságügyi minisztere( és később Budapest díszpolgára)
November másodika Herzl Tivadar álma megjelenik a Balfour Declaration-ban a brit külügynek köszönhetően. Ám az álom csak arra jó, hogy felkavarja a sz_rt.
1918 .11.16. Magyar Népköztársaság
1919.április a kormány betiltott minden zsidó felekezeti intézményt, sajtót, tartott egy-két kivégzést ezzel is emelve az 50 éves emancipáció törvény dicsfényét..

Oly sötét korszak köszönt be Európára, hogy részletesen és mindent érintve nem is olyan egyszerű megmutatni
Behtlen, Horthy, Gömbös, Teleki olyan kis káoszos magyar kormányok váltó korszaka adja az újabb zsidó atrocitások alaphangulatát. A vörös színt a fehér váltja de a TERROR marad, 1919–1921 között Horthy tudtával és jóváhagyásával különítmények célirányosan álltak bosszút a nép ellenségein, főleg a zsidókon.
Néhány kisebb esemény
-Pici Trianon
-1920 numerus classus törvény
-Népszövetség aggodalma a numerus classus miatt, de aggodalomra semmi ok gr. Klebelsberg Oscar díjas alakítása elaltatja a külföldi félelmeket. Mehet minden tovább egyenes az út a numerus nullusig
1938-pici Anschluss
1938-Imrédy kormány-az első zsidótörvény
1939-Teleki kormány-a második zsidótörvény
1941-Bárdossy kormány-a harmadik zsidótörvény (Spoiler:első jelentős háborús főbűnös per főszereplője is ő lesz)
1942-Kállay kormány- a negyedik zsidótörvény (miniszterelnöksége alatt ugrik az 50 éves emancipációs törvény, s minden más tulajdonjog is.)
Minden kormány nyomot akart hagyni a történelem sodrába, nos amint látszik sikerült nekik.
1944.03.19 Budapestet egyetlen zsidó sem hagyhatja el, milyen jó is vidéki zsidónak lenni(ideig-óráig)
1944.03.29 Sztójay féle brigád és a megkülönbeztető jelzés használatának rendelete, itt azért igencsak le vagyunk maradva hiszen már Spanyolországban már a XIV.században felmerült az elkülönítés és a megjelölés ötlete. ettől függetlenül hálásak lehetünk nekik, mivel egy náthát és egy csizmát is adtak ezenkívül a világnak.

Egy kiegészítő tény: A Gestapo okosan érte el, hogy a megszállt területek lakosai feljelentsék a zsidókat. A magyar nép büszke lehet, mert megelőztük toronymagasan a dán, norvég, lengyel, holland, belga feljelentési rátát is. (Magyarország, én így szeretlek!)
1944.10.17-tól Szálasi kormány. Kitartás nincs sok hátra! Elkezdődik a terror, a kényszersorozás, halálmenetek, gettósítás, Duna part karácsonykor, gázkamra az ország nyugati területén.

A sötét korszakban is feltűnhet a remény, hiszen voltak külföldi/ magyar alakítású Oscar Schindlerek is(http://www.hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora)
A kis kitérők után irány vissza a II.világháborúhoz és annak végéhez. Hiszen minden ami elkezdődik, egyszer véget is ér.
Európa csendes, de egyáltalán nem nyugodt. Éppen mindenki a sebeit nyalogatja és kaparja a gesztenyéket.
A hazatelepülési és a kényszer áttelepítési program nem igazán úgy fut ahogyan azt mindenki elvárná.
Kis kitérő:A kötött pályát kedvelőinek kettő jelentős információ , amely szorosan kapcsolódik a magyarországi zsidók életvonatához:
Kasztner vonat elő és utóélete:https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasztner_Rezső
Aranyvonat:http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranyvonat

A háború utáni rom eltakarítás után elkezdődik a tisztogatás, mind az utcákon, mind az elmúlt rendszer kiszolgálói ellen. Nürnberg után itthon megkezdi munkáját a Népbíróság, amely majd a munka befejezése után átáll a koncepciós perekre is(…kérem, ha egy üzlet beindul…)
1946 A Magyar nép, kihirdeti, hogy a magyar parasztság nem antiszemita. PONT , TÉNY. Az, hogy a visszatérő zsidókat már nem engedik vissza az ingatlanjaikba és a felismert értékeiket nem kapják vissza és ebben a hatóság sincs segítségükre az már egy teljesen más dolog. A magyar nem antiszemita.
A szél szárnyán megérkezik az igazságport osztó Rákosi elvtárs, igaz már itt volt, de minek.
1945.12.06.Kezdődjék az államosítás.Tanult értelmiségi vagy, akkor irány a földekre. ….és a jelige:"Földet vissza nem adunk"
1946.08.01 A forint születése és a háború utáni megnyugvás vége, hiszen alig egy évvel már Miskolcon ismételten zsidókat üldöznek.Kérem szépen az osztályharc egyre fokozódik
1948.05.14 Izrael állam megszületése
1950.06-tól a „kizsákmányoló” személyek kitelepítési programja
1953-Orvos-ügy, a kor indító pere
1953.03.05. Dicső Sztálin elvtárs halála
1954- Újabb kivándorlási hullám és a béke korszaka igaz csak a felszínen
1956.10.23. pici forradalom
1967.07.05-10 „hatnapos háború” védekező háború Egyiptom, Jordánia és Szíria ellen, mégis ki a hunyó???
1989. pici rendszerváltás és a jelen nos ezekről is majd később amikor is lesz aki igazolja a kor tetteit …(vége az II. résznek)


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

73/1942.
Méltóságos Grófnő!
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországból zsidó fajú egyének szivárognak be Magyarországra és Méltóságod vezetése alatt álló Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnál jelentkeznek részben támogatásért, részben pedig azért, hogy részükre valamely táborunkban való elhelyezkedés lehetősége kieszközöltessék. Kihallgatásunk alkalmával – amint értesültem – letagadják sok esetben, hogy zsidó fajúak és így könnyen lehetséges, hogy mi őket a legszigorúbb tilalom ellenére táboraink állományába felvesszük.
Ezért mély tisztelettel kérem Grófnőt, hogy az újonnan érkezett zsidó fajú menekülteket, továbbá akik erre gyanúsak, azonnal a KEOKH-hoz utasítani szíveskedjék. De leghelyesebb volna a KEOKH-tól egy detektívet kérni, aki őket odakísérné. Én Siménfalvy Őméltóságával, a KEOKH vezetőjével megbeszéltem az ügyet. Ő a legkészségesebben küld Méltóságodhoz detektíveket. Nagyon kérem kedves Grófnőt, hogy ezeket az eseteket a legszigorúbban méltóztassék kezelni, mert eltekintve attól, hogy ellenkező esetben magyar hatósági rendelkezésekkel méltóztatnék összeütközésbe kerülni, a lengyel szociális akció is csorbát szenvedne. Ugyanis, ha a magyar hatóságok azt látnák, hogy a lengyel menekültek közé – a velük szemben tanúsított nobilis eljárásunk következtében – külföldi zsidók szivároghatnak be, magukkal a lengyelekkel szemben is kénytelenek volnának olyan megszorító intézkedéseket tenni, amelyek következtében a lengyel menekültek helyzete is romlana. De a közérdek is ellene szól, hogy ezen a téren engedékenyek legyünk. Ha elterjed a zsidók körében, hogy Magyarországon a külföldi zsidóságnak is menedékjogot biztosítunk, akkor egész Európa zsidósága ideözönlenék.
Tapasztalatból tudom, hogy a Bizottság mekkora áldozatkészséggel és munkával végzi nemes feladatát, éppen ezért a Bizottság érdekében áll, hogy csak azon a területen fejtsen ki szociális működést, amelyen annak idején a Belügyminiszter Úr megengedte és hozzájárult.
Egyúttal is kérem Grófnőt, hogy holnapi napon Siménfalvy Őméltóságát értesíteni méltóztassék arról, hogy kik jelentkeztek eddig Méltóságodnál a zsidó fajú egyének közül és Budapesten ezek hol találhatók.

Antall s.k.,
miniszteri osztálytanácsos.

II. kötet, 592 oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lengyelország · zsidók
6 hozzászólás
LuPuS_007>!

A vallási hagyományokat kikezdte a szekularizáció. A zsidó kereskedők körében is terjedni kezdett az üzletek szombati nyitva tartása: a verseny megkövetelte, hogy ne adják meg az egy nap előnyt a keresztény vetélytársaiknak. Pesten R. Simeon ben David Oppenheim panaszára (1831. május 8.) az elöjáróság megtiltotta a szombati nyugalom megtörését, de nem ért el eredményt.

929. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: 1831 · szombat
LuPuS_007>!

Az „Aranybulla” muszlimokat és zsidókat korlátozó rendelkezése a IV. lateráni zsinat előírásait alkalmazta a magyarországi viszonyokra.

129. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Aranybulla · IV. lateráni zsinat
LuPuS_007>!

A Várhegy nyugati oldalán, a királyi székhely közvetlen közelében, attól északra hamarosan kis Zsidó utca alakult ki, eleinte talán csak néhány udvar. A (régi) Zsidó utca / Platea Judeorum / Juden gasse elnevezés a XV. század elején kialakult új zsidó negyed felől visszatekintve, az alte Juden gasse elnevezést használja. Azonos a királyi palota előtti tértől a Zsidó / Fehérvári kapuig vezető, később Szent Zsigmond utcának nevezett (ma: Szent György) utca északi részével.

160. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: XV. század
LuPuS_007>!

A keresztény országokban időről időre három jellegzetes nagy vád támadt fel a zsidók ellen a késő középkorban. Az ostya meggyalázása, kútmérgezés, vérvád.

215. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
LuPuS_007>!

A szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava olyan erővel hangzott fel Európában, hogy mindenütt felmerült: alkalmazni kell a zsidókra is.

879. oldal, I. kötet

LuPuS_007>!

A több éven át tartó hitközségi válságban kirajzolódtak a frontvonalak. A kormányzat erős hatósági befolyás alatt álló hitközségi vezetést akar, amely vezetés végrehajtja a szükséges technikai modernizációt, de kizárja az autonómia lehetőségét.
A reformisták, akik szorosan együttműködtek br. Eötvös Józseffel, az autonóm hitközséget szervesen be akarták kapcsolni a magyar társalom életébe. Ugyanazok a frontok, ugyanazok a programok, mint a politikai életben. Az eredmény is egyszerre érett be, az osztrák-magyar kiegyezéssel (1867) és br. Eötvös emancipációs törvényével.

51. oldal, II. kötet

LuPuS_007>!

A zsidó=bolsevik egyenlet nagyon ostoba tétel, melyet néhány fölheccelt orosz állati ösztöne talált ki – idézte az egyenlőség Makszim Gorkij orosz írót, nyilván pajzsként tartva a magyarországi zsidók elé, védelmül az ellen a vád ellen, hogy a kommünt a zsidók csinálták.

390. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Makszim Gorkij
LuPuS_007>!

Mit adott az ellenforradalom? […] Jogok és javak helyett adott […] világnézetet, új magyar életszemléletet, faji öntudatot, amit gyűjtőnéven úgy hívnak, hogy antiszemitizmus.

392. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: antiszemitizmus
LuPuS_007>!

Az idegen az első világháború után egyet jelentett a zsidóval.

417. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: első világháború · zsidók
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Podonyi Hedvig – Tóth József: Zsinagógák Magyarországon
Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra
Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája
Czingel Szilvia: Ünnepek és hétköznapok
Edith Eva Eger: A döntés
Edith Eva Eger: Az ajándék
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
Vámos Miklós: Apák könyve
Fenyvesi Katalin (szerk.): A holokauszt és a családom