Ki ​köpött a krémesbe? 17 csillagozás

Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

A kilencvenes évek elején eltűnt egy fiatal lány. Apja Uri Geller mentalista segítségét kérte, találja meg gyermekét. Helgának azonban nyoma veszett. Szintén Szegeden a híres cukrászt és családját kivégezték. Miért, kinek az érdekében? Két újságíró nyomozása döbbenetes eredményre jut.

>!
Jószöveg Műhely, Budapest, 2011
314 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155009259

Kedvencelte 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Szédültnapraforgó>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

Első olvasásom az írótól. A történet Szegeden játszódik és egy gyilkosság utáni nyomozásba veti bele magát két újságíró, Lakan Péter és Novák Gábor.
Engem Mattyasovszky szocialista krimijeire emlékeztetett a regény, csak modernebb külsőbe bújtatva.
Volt benne trágárság, kisebb poénok –
„- Steiner – bökte oda nekik Steiner. Biccentett egyet a fejével. – Varga mester, ha nem tévedek. – Az, de könyörgöm, ne nyalogassuk egymás ánuszát – dörmögte Varga. – Elég a Varga.” – viszont összességében nem voltam izgatott :)
Magvasnak mondható gondolatokkal is találkoztam:
„Aki gazdag, az rendszerint még gazdagabb akar lenni.”
„Minden azon múlik, hogy kikkel barátkozol, hogy kikre építed a véleményed, a műveltséged, kikkel osztod meg az élményeidet.”
Egyszer mindenképpen olvasható, azért még adok egy esélyt a reverendás regénynek is.

Leilaa>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

A főnököm ajánlása volt az író, ez volt az első könyv ami elérhető volt tőle a környezetemben.
Szeretem a magyar írók (zömében)
Magyarországon játszódó könyveit. Mindig érdekes, amikor egy-egy helyszínre ráismerek, bár Szeged nem egy ilyen város számomra.
A sztori bejött. Jó volt, hogy a valóságra ráhúztak némi alternatív valóságot.
Ami a cukrászgyilkosságot illeti, nos két éves voltam amikor történt, így nem véletlen, hogy semmit sem tudtam az esetről. Miután befejeztem a könyvet utána olvastam egy kicsit, már ami fellelhető volt.
Ami miatt nem adtam öt csillagot, hogy kicsit kibontatlannak, kidolgozatlannak éreztem a szereplőket és néhol a cselekményt. Bár jó volt egy kicsit a ’90-es évek nyelvezetét élvezni, volt egy apró dolog, ami előhozta a grammarnazi énem, ez nem más, mitn a sorozatos nevelő pakolás a nevek elé. Egyszer-egyszer oké, időnként nekem is úgy csúszik ki a számon, de folyamatosan elkerülve már bántotta a szemem. A másik és inkább fő ok azért a csillagért, hogy bár a fülszövegben (konkrétan az első mondatban!) megemlítik az eltűnt lányt, Helgát, a sztoriban is éppen csak ennyira kerül említésre. Azt hittem azért lesz benne valami, ha mar a magy Uri Gellerrel is kerestették.

oregon>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

Szeged, mint krimihelyszín. Lokálpatriótaként azonnal lázba hozott az ötlet, hogy mi lesz ebből a történetből. Kellemes érzés volt, amikor a szereplők olyan helyeken jártak, ahol én is nap, mint nap. A 90-es években valóban történt egy cukrász családdal való leszámolás a városban, innen jön – a szerintem ez miatt már nem túl eredeti – alapötlete a könyvnek. A karakterek elnagyoltak, nem túl szimpatikusak, de Szeged miatt érdemes volt végig olvasni.

frostdemon>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

Szeged kiváló krimi helyszín. Nagyon örülök, hogy ismét pozitív csalódás érhetett. Ez egy közel zseniális krimi jó témaválasztással. Még ilyet!

Mileva>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

Neeem jóóó :( Ami nagyon bánt, mert nagyon akartam szeretni, 90-es évek nosztalgia, jeee…!!! Nyomi nyomozók, pláne! De ezek nem olyan szimpatikusan nyomik, mint a skandinávok, hanem csak idegesítően nyomik, sajnálom. Az ötlet, a sztori egész jó – ez vonzott a kvhöz – de a stílus még igencsak kiforratlan. Erősebb szerkesztői ráhatás kellett volna, mindenféle tekintetben, a szöveg is (Jóóószöveg!) döcög sokszor, helyesírási hibák, ehhh… Összecsapták.
Adtam még egy esélyt a szerzőnek: elovasom a reverendást is https://moly.hu/konyvek/kolozsi-laszlo-mi-van-a-reverenda-alatt

Krumplicsku>!
Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe?

Cselekményét tekintve akár még jó könyv is lehetett volna, de sok minden elvonta erről olvasáskor a figyelmet.
Eleve a könyv elején rengeteg a fura szórendű mondat. Ami nyilván egyéni stílus kérdése, netán maga az írói szándék, azonban mivel ez eltűnik, valahogy az a kép derengett fel bennem, hogy egyszerűen csak annyit szolgál a dolog, hogy „komolyabb” vagy „irodalmiabb” legyen a nyelvezet. (mondom, ez érvényes érv, ha látszik, mi a cél, azonban most nem látszott)
Aztán jönnek az olyan stílustalan dolgok, mint hogy valaki rózsaTENYÉSZTŐ. Ami sajnos max. termesztő (ez is hülyén hangzik, de ugye állatokat tenyésztenek, növényeket meg termesztenek…. amiért emlékszem, jó pár éve erős lepontozás járt a nyolcosztályos gimi felvételin) Vagy milyen az, akinek ágyneműgomb szeme van? Oké, gombszemű valaki, amikor kicsi, de hangsúlyos, sötét szeme van, de milyen az, ha ágyneműgomb a szeme? Fehér és kicsi?
Aztán itt olvastam, hogy ez Kolozsi első könyve, és akkor értelmet nyert a dolog. Mert, hogy én a későbbi könyveit egy kivételéve olvastam, és ott valahogy ilyesmi nem rémlik.
Az igen, hogy a Mi van a reverenda alatt-ban szóvá tettem, hogy a két újságíró (akik mit ad Isten, ennek a könyvnek a főszereplői is), életmódukhoz, sőt nem csak ahhoz képest is, legyakját a profikat. Ha már ez ennyire fontos szerepet játszik itt is, ott is (nem egyszer ennek köszönhetően szabadulnak ki a helyzetből vagy élik túl a szitut. Szóval, ha már ez a helyzet, akkor nem ártott volna valami „legendát” gyártani nekik: legalább valami harcművészeti gyakorlottságot vagy kiugrott terrorelhárító múltat, mert egyszerűen nem hihető. Mert oké, egyszer, véletlen pont oda csapnak, ahol a profi ellenfél nem csak megérzi, de harcképtelenné is válik, de hogy meg se kottyan egy köröm létépés, egy hideg folyóba esés, emberölés vagy ártalmatlanná tevés. (nyilván az adrenalin megdobja még a civilt is, vészhelyzetben mondjuk lehet, hogy rá tudnék lőni valakire -ha szerencsém van, el is találom- de hogy egy gereblyét vágjak bele….)
A sztori nyilván a Virág család lemészárlásának és talán a Farkas Helga gyilkosság vegyítése egy teljesen új történetben. Talán az én ízlésemnek a cím megválaszolása, azaz a rejtély megoldása is elég fantasztikus, de még ezt is el tudnám fogadni, mert egyébként, különösen a könyv második fele tényleg felpörgött, nem tudtam letenni, mert csak még egy fejezetet, meg még egyet akartam még tovább menni addig, míg végül egy szuszra ki nem olvastam inkább ;-)
Persze a lényeg az, hogy ez egy első könyv, a későbbiekben a stílusbeli hibák már vagy nincsenek, de legalább nem tűnik fel, szóval, fogok továbbra is Kolozsit olvasni, mert szórakoztató :-D


Népszerű idézetek

oregon>!

Kávészagot éreztem, amikor magamhoz tértem, négy órával az ütés után, és fogalmam sem volt, hol vagyok, hosszú percekig.

(első mondat)

oregon>!

– Tippelhetek, hova járt óvodába?
– Gondoltam, hogy azon van, kitalálja, honnan jöttem és ki vagyok.
– Jelenleg nem tudok ennél jobb időtöltést.
– Szeged.
– Gondoltam – mondta Jung Emil.

259. oldal

Szédültnapraforgó>!

Arra gondoltam, különös dolog az együttérzés: sokszor erősebb a szeretetnél.
És a megtévesztésig hasonló tud lenni hozzá.

313. oldal

Leilaa>!

Meg kell tanulni elhallgattatni a lelkiismeretet. Nem könnyű feladat.

vajdazs>!

Minden azon múlik, hogy kikkel barátkozol, hogy kikre építed a véleményed, a műveltséged, kikkel osztod meg az élményeidet.

57. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tarjányi Péter – Dosek Rita: A Balkán angyalai
Tara Monti: Fianna
Novák Tünde: Miskolci Bonnie és Clyde
Anthony Grey: …és elszabadul a pokol!
Munkácsi Miklós: A sintér
Werdy Péter: A nudista sátán
Tábori Zoltán: Nekropolice
Moldova György: A város hercege
Leslie L. Lawrence: A vérfarkas visszatér
Árpa Attila: Holtomiglan