Narratívák ​12. 2 csillagozás

Narratív televízió
Kisantal Tamás – Kiss Gábor Zoltán (szerk.): Narratívák 12.

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Narratívák Kijárat

>!
Kijárat, Budapest, 2014
236 oldal · ISBN: 9786155160363

Enciklopédia 1


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

kkata76>!

Amikor Alfred Hitchcockot megkérdezték, hogy szerinte a filmek az élet szeleteinek tekinthetők-e, ő azt válaszolta: nem, inkább afféle süteményszeleteknek.

23. oldal, Jeremy G. Butler: A televíziós történetek narratív szerkezete

kkata76>!

Míg egy mozi ülőhelyeket ad el embereknek, addig a kereskedelmi televízió nézőket árul a hirdetőknek.

53. oldal, Rosemary Huisman: Az elbeszélés nézőpontjai az epizodikus és a folytatásos sorozatokban

5 hozzászólás
kkata76>!

A tévéfilm narratív szerkezete a televízió ritmusához igazodik, lehetővé téve, hogy a szünetek révén a narratív feszültség növekedjen. E ritmus a tévéfilmek hosszát is szabályozza. Körülbelül óránként tizenöt percnyi megszakítással kell a kétórás műsoridőbe beleférniük: így többé-kevésbé 90 perc a hosszúságuk. A mozifilmeknél a történet szabja meg az időtartamot (általában másfél-két órásak). A tévéfilmeknél ezzel szemben a 90 percnyi rendelkezésre álló műsoridő szigorúan meghatározza a történet hosszát, mivel pontosan ki kell töltenie az adott idősávot. A forgatókönyvíróknak és a rendezőknek ragaszkodniuk kell ehhez az időkorláthoz; úgy, ahogy a költőknek a szonettformához, vagy a festőknek a hagyományos négyszögletű vászonhoz kell alkalmazkodniuk.

33. oldal, Jeremy G. Butler: A televíziós történetek narratív szerkezete

Kapcsolódó szócikkek: idősáv
kkata76>!

[…] „a folytatásos tévésorozat (serial) egy hosszan fenntartott elbeszélésvilágot hoz létre, melyet a karakterek állandó készletével népesít be, akik adott idő alatt kibomló események láncolatát élik át.” (Jason Mittell: Complex TV) A folyamat logikus következménye az a pont, ahol a tévésorozat elkezd folytatásos regényként működni, ami a fogyasztása ideális módját is meghatározza.

12-13. oldal, Kiss Gábor Zoltán: Előszó

kkata76>!

[…] a médiafogyasztási szokásainknak és a fogyasztott szövegek változásainak megfelelően egyre természetesebbnek tekintjük az extrém rajongói gyakorlatokat. Egyre több jelét látjuk annak is, hogy az involvált rajongók az átlagnéző, a csendes többség hallgatólagos igényeit is képviselik, akik (mintegy a pálya széléről) előszeretettel fogyasztják a társaik által előállított paratextusokat és értelmezéseket. (Ugyanez a logika a kritikusok többségére is igaz, akik résztvevő megfigyelőként vannak jelen, vagy maguk is jelentős tevékenységet fejtenek ki a rajongói fórumokon, esetleg csak az oldalvonalról, voyeurként szemlélik a fejleményeket.)

16-17. oldal, Kiss Gábor Zoltán: Előszó

kkata76>!

[A moziban] a néző azért fizet, hogy egy nyilvános hely sötétjében üljön (lehetőleg csendben).

54. oldal, Rosemary Huisman: Az elbeszélés nézőpontjai az epizodikus és a folytatásos sorozatokban

kkata76>!

A kultikus műalkotásoknak talán az az egyik meghatározó jellemzője, hogy a befogadás kontextusában válnak kultikussá, nem pedig a készítésük során. Lehetetlen valamit eleve kultikus szövegként elkészíteni.

108. oldal, Catherine Johnson: A kult tévé és a televíziós ipar


Hasonló könyvek címkék alapján

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Nemeskürty István (szerk.): A film ma
Bódy Gábor: Végtelen kép
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt
Kamarás István: Olvasatok
Pethő Ágnes: Múzsák tükre
Pethő Ágnes (szerk.): Köztes képek
Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs