K. ​dosszié 54 csillagozás

Kertész Imre: K. dosszié

A K. dosszié „önéletrajz két hangra”: regényes párbeszéd Kertész Imre életéről – szüleiről, szerelmeiről –, pályájáról – a szellemi szabadság kivívásáról – és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az „egyéni” mindnyájunkra, akik olvasunk – akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
„Egészében véve, én a derű pártján állok” – mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan „botrányos”, mint Kertész Imre egész életműve.

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Magvető, Budapest, 2006
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631424987
>!
Magvető, Budapest, 2006
262 oldal · ISBN: 9631424987

Enciklopédia 20


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

dacecc>!
Kertész Imre: K. dosszié

Nem is amiatt nagyon jó, amit itt elmond Kertész, mert újat nem mond – több alkalommal ő maga „lövi le” Hafner Zoltánt azzal, hogy már elmondta, leírta máshol a dolgot –, hanem azért jó, ahogy mondja. Úgy érzem, teljesebb képet kaptam Kertészről, a gondolkodásmódjáról és világképéről az alapján, ahogy kezeli a kérdéseket és a beszélgetés során felmerülő problémákat. Hafner gyakran sokkal hosszabban kérdez, mint ahogy az író válaszol, így kicsit mintha megfordulna a dialógus, Kertész nem mesélőkedvvel ül, hanem készre csiszolt válaszokkal a beszélgetőtárssal szemben. Egy olyan beszélgetőtárs ez, akinek felkészültsége és markáns stílusa a lehető legjobb dolog, ami a kötettel történhetett. Hafner nagyon toppon van, emiatt nem érzem redundánsnak a kötetet a youtube-on megtalálható életút-interjú után, ahol azért érzésem szerint sokkal alaposabban ki lett faggatva Kertész. Ott egy kíváncsi kérdező van, aki kívülálló, itt egy barát, aki van olyan viszonyban Kertésszel, hogy csípősebbeket is odakérdezhet.

gab001>!
Kertész Imre: K. dosszié

Eddig még sosem volt kellő bátorságom, hogy Kertész Imrétől olvassak. Azt hiszem, még nem állok készen rá. Viszont a kíváncsiságom mégis győzött és ebbe a könyvbe bele mertem vágni; úgy éreztem, nem vállalok nagy kockázatot. Talán más élményt nyújtott volna, ha ismerem a műveit, de így is nagyon tanulságos volt. Már eleve a forma is különös volt számomra, hiszen itt egy párbeszédet folytat magával az író interjú formájában. Tetszett az őszintesége és érdekes volt látni, hogy hogyan jelenik meg az író a saját műveiben; hogy hogyan kapcsolódik össze a valóság és a fikció. Bár nem mindig értettem meg a gondolatmenetét, de amit igen, az szemléletformálóan hatott rám. Most már másképp félek a könyveitől.

>!
Magvető, Budapest, 2006
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631424987
jeno>!
Kertész Imre: K. dosszié

Az is lehetne a könyv címe, hogy Használati utasítás Kertész Imre műveihez.
Eddig mindössze két könyvet olvastam tőle (Sorstalanság; Felszámolás), és mindkét alkalommal feltettem a kérdést, hogy vajon hogy veszi magának a bátorságot valaki, hogy ilyen formában nyúljon az 1930-as években történt gyalázathoz.
A K. dosszié után már tudom: neki lehet. És bizony a fekete soha nem lesz fehér. De a feketének is van nagyon sok árnyalata. Ezt láttatja Kertész. Még akkor is, ha a beszélgetés során néha talán modorosnak tűnik. De neki talán még ezt is lehet…

Frank_Waters I>!
Kertész Imre: K. dosszié

Mit lehetne mondani egy „mélyinterjúról”, amit akár regényként is olvashatunk? Kertész nagy szerzőnk, nyugodtan berakhatjuk őt a „Magyar irodalom klasszikusai” közé, ha nagyon sokat jelentene ez a megnevezés.

szikszai_2 P>!
Kertész Imre: K. dosszié

Zseniális ez a könyv! Kertész életéről, nehézségeiről, családjáról olvashatunk, amelyet egy mélyinterjú keretén belül mesél el a szerző.
Roppant tanulságos és olvasmányos mű!

Norci P>!
Kertész Imre: K. dosszié

Első Kertész, véletlenül. Lehet, hogy az ahogy hozzám került a könyv és ahogy az enyém lett, dobott rajta, de engem kíváncsivá tett. Eddig nem volt a listámon Kertész, de most feltette magát. Főleg a Kaddis érdekel és a Mentés másként. Nem tudom regényt hogy ír, de ebben a mélyinterjúban tetszett. Érdekes volt hátulról kezdeni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Egy lelkész egyszer azt mondta nekem, hogy Istennek nincs vallása.

Devorah>!

A diktatúrák gyermekké teszik az embert, amennyiben nem engedik meg az egzisztenciális választást, és ezzel megfosztanak az önmagadért vállalt felelősség terhétől.

146. oldal

Frank_Waters I>!

Az apjával szemben az ember mindig igazságtalan. Valaki ellen fel kell lázadni, hogy igazoljuk szenvedésünket és ballépéseinket.

67. oldal (Magvető, 2006)

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Ha úgyis meg kell halnunk, jogunkban áll, sőt kötelességünk, hogy merészen gondolkodjunk.

Frank_Waters I>!

Tetszik vagy nem tetszik, a művészet mindig ünnepnek tekinti az életet.

Frank_Waters I>!

Nem tudom, hogy mi az igazság. Nem tudom, hogy feladatom-e egyáltalán tudni, hogy mi az igazság. Az igazságtevő művész általában rossz művész szokott lenni. Akinek igaza van, annak általában nem szokott igaza lenni. Tartsuk tiszteletben az ember esendőségét és tudatlanságát; nincs annál szomorúbb, mint ha az embernek igaza van…

1 hozzászólás
Devorah>!

Az ember mindig neheztel a szüleire. […] Az egyéni motívumokon túl talán azért, mert a szülők ugyan a világra hozták őt, egyúttal azonban kiszolgáltatták a halálnak.

69. oldal

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

…a Sorstalanságot mind a kritikusok, mint az olvasók „önéletrajzi regénynek” szokták nevezni.

Helytelenül, mert ilyen műfaj nem létezik. Vagy önéletrajz, vagy regény. Ha önéletrajz: akkor felidézed a múltadat, minél lelkiismeretesebben igyekszel ragaszkodni az emlékeidhez, rendkívül fontos számodra, hogy mindent úgy írj le, ahogyan az valóságosan is megtörtént, mint mondani szokás: hogy semmit se tegyél hozzá a tényekhez. A jó önéletrajz olyan, akár egy dokumentum: korrajz, amelyre „támaszkodni lehet”. A regényben viszont nem a tények a fontosak, hanem egyedül az, amit a tényekhez hozzáteszel.

12-13. oldal (Magvető, 2006)

Frank_Waters I>!

De hát mint író, én állandóan az identitásomon dolgozom, s ha egyszer rábukkanok, rögtön el is vesztem, mert átruházom valamelyik regényhősömre, s aztán kezdhetem az egész processzust elölről.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bodor Ádám: A börtön szaga
Petri György: Összegyűjtött versek
Békés Pál: Csikágó
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Oravecz Imre: Ondrok gödre
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
Vida Gábor: Egy dadogás története
Bartis Attila: A vége
Örkény István: Egyperces novellák
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol