Sötét ​középkor? 4 csillagozás

Nagyon jelentős keresztény irányelv az, hogy az embernek a világot megismerni, és nem meghódítani, az anyagi javakat elfogadni, és nem megtartani, a természetet fölhasználni és nem kihasználni kell. A középkori, Istenben hívő ember e szerint cselekedett. Az Isten teremtette és az emberre bízott nagyszerű világot megismerni akarta, ezért kutatta titkait. A világ nyújtotta anyagi javakat Isten ajándékának tekintette, és hálásan fogadta, a természetet a maga és embertársai javára használta föl. Isten volt élete középpontjában, tudta, tetteiért elszámolással tartozik, ezért felelősséggel cselekedett.

76. oldal, Epilógus (Kairosz, 2010)

Időszámításunk keresztény, naptárunk pápai. Amikor valaki bárhol a világon leírja a napi dátumot, akarva vagy akaratlanul, tudva vagy tudatlanul Jézus Krisztusról és egyházáról tanúskodik.

74. oldal, Időszámításunk kezdete (Kairosz, 2010)

A tudomány része a középkorban kialakult európai kultúrának, amely – jelképesen szólva – három dombra épült: az Akropoliszra, a Capitoliumra és a Golgotára. Görögország (az Akropolisz) hozta a demokrácia gondolatát, és a mitikus gondolkodás helyébe a rendszeresen megalapozott ismeretek utáni vágyat helyezte, vagyis életre keltette a tudományos gondolkodást. A rómaiak (a Capitolium) államszervezésüket, gyakorlatiasságukat és a római jogot hagyták örökül Európára. (Az európai jogrendszert a benne foglalt értékek különböztetik meg a hindu, a kínai-konfuciánus, a mohamedán és a marxista-leninista jogrendtől.)
A nyugati kultúra harmadik dombja a Golgota, ez adta a keresztény hitet és erkölcsöt Európának. Akit ott kivégeztek, hirdette, hogy az abszolútum, minden valóság ősoka olyan, mint egy szerető Atya, és hogy az ember arra van hivatva, hogy vele együtt legyen és örökké éljen. A Golgota igazolja, hogy a Nyugat – legalábbis gyökerében – keresztény. A keresztény gyökér tagadása, vagy akár csak elhallgatása is nem fejlődést, hanem visszafejlődést eredményez. Keresztény hit és erkölcs nélkül, az ember magasabb rendeltetését tagadva a tudomány és a technika nem az ember javát keresi, hanem egyéni vagy csoportérdekeket szolgál, nem oltalmazza, hanem pusztítja az emberi életet, amint az a mai, a kereszténységet elutasító társadalomban történik. A materializmusra épülő jog nem az igazságot védi, hanem – mind Keleten, mind pedig Nyugaton – megfosztja az embert szabadságától, ahogyan azt a jelen és az elmúlt évtizedek eseményei szomorúan igazolják.
Jelenleg a keresztény értékeket elvető, dekadens korban élünk, és ennek súlyos következményeit a mai ember egyre jobban érzi. Világosan látható, hogy a gazdasági és politikai válság az erkölcsi válságra vezethető vissza. Összeomlott az örök emberi értékekre épült világ, és ez sok sok emberi szenvedéssel jár együtt. A történelem tanúsága szerint azonban minden dekadens kor után – esetleg csak nagy kataklizma árán – fölemelkedés következik. Nem kétséges, hogy a materializmusból előbb-utóbb kiábránduló ember újra a keresztény értékek felé fog fordulni, mert ez az egyedüli lehetősége a túlélésre.

79-80. oldal, Epilógus (Kairosz, 2010)

Az univerzumnak nem öröktől fogva létezése felveti a kérdést, hogy mi volt a teremtés előtt. A problémát elsők között a görög keresztény, a 180 körül Alexandriában tevékenykedő Alexandriai Kelemen (+215 k.) egyházatya próbálta megoldani. Válasza egyedülálló, és mind a mai napig mind a katolikus egyháznak, mind pedig a modern fizikának az a nézete: a kérdésnek nincs értelme, mert a teremtés előtt nem volt idő, az idő a teremtéssel kezdődött.

24. oldal, A Föld alakja és mozgása. A világmindenség. (Kairosz, 2010)

Nem véletlen, hogy a mintegy 800 holdkráter közül 35 jezsuita tudósról kapta a nevét.

20. oldal

1000 körül még nem volt jelentős különbség az európai és a nem európai tudomány között, a középkor végén azonban a nyugati egyház hatása alatt álló terület tudósai összehasonlíthatatlanul magasabb tudományos szinten álltak, mint bármely más területéi. 1500 körül a latin kereszténység hatáskörében tucatszámra voltak egyetemek, a katolikus hit terjedésének határain kívül viszont egyetlen főiskola sem létezett. Ugyanez vonatkozik a könyvnyomtatásra, és a technika meg a tudomány sok más területére is. Legvilágosabban bizonyítja ezt az a tény, hogy az Újvilág fölfedezői nem arab, afrikai vagy kínai kikötőkben szálltak tengerre, hanem Nyugat-Európában.
Történelmi tények cáfolják azt a liberális-materialista nézetet, hogy a középkorban az egyház volt a fejlődés gátja. Éppen ellenkezőleg, legnagyobbrészt egyházi emberek művelték, vitték előre a középkori tudományt. Európa kulturális vezető szerepe az egyháznak, a kereszténységnek köszönhetően alakult ki. A mai modern világ egyértelműen a kereszténységben gyökeredzik.

7. oldal (Kairosz, 2010)

…a szabad akarati döntésre vonatkozóan semmit sem lehet megállapítani a csillagokból.
(Nagy Szent Albert, 13. század)

29. oldal