Sötét ​középkor? 4 csillagozás

Kerényi Dénes: Sötét középkor?

Történelmi tények cáfolják azt a mai liberális-materialista világban különös buzgósággal terjesztett nézetet, hogy a középkorban az egyház volt a fejlődés gátja. Éppen ellenkezőleg, legnagyobbrészt egyházi emberek művelték, vitték előre a középkori tudományt. Európa kulturális vezető szerepe éppen az Egyháznak, a kereszténységnek köszönhetően alakult ki.
A mai modern világ egyértelműen a kereszténységen gyökerezik. A fejlődés kezdetén számtalan papot, sőt még pápát is találunk, akik – legtöbbször szabad idejükben – csillagászattal, fizikával, matematikával vagy más tudománnyal, esetleg zenével, művészettel foglalkoztak. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy évszázadokon át a legtöbb egyetemi tanár szerzetesi habitusban tartotta előadásait.

>!
Kairosz, Budapest, 2010
86 oldal · ISBN: 9789636623289

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Seifert_Péter>!
Kerényi Dénes: Sötét középkor?

A szerző a XX. században érdekcsoportok által szajkózott nézet ellen szólal fel, amely a középkor szenvedéseinek felelősségét egy az egyben az egyház nyakába varrja. Csakhogy ezen vádak cáfolása közben, úgy érzem átesett a ló túloldalára. Igen egyoldalúan szemléli a dolgokat, ahogyan az egyház vádlói is tették. Ilyen rövid írásban nem is igen lett volna hely az ellenvéleményeknek. Mindez nem lenne baj, hogyha az általa összegyűjtött kis részletek alapján nem vonna le olyan következtetéseket, mint például hogy a középkor keresztény embere egy a megismerés vágyától hajtott, önzetlen, odaadó lény volt, aki mindig „felelősséggel cselekedett”. Igen, ennek talán így kellett volna lennie, mindenkinek jobb lett volna így. De sajnos nem így volt. Egyszerűen lehetetlen elfeledni, hogy ugyanezek az emberek minden ellenérzés nélkül kínoztak és végeztek ki boszorkányokat (akikről mint utóbb kiderült nem is léteztek), üldöztek más vallásúakat (pl. spanyol inkvizíció), és nem egyszer a mindent megbocsátó szeretet nevében indultak véres és kegyetlen háborúkba (pl. keresztes hadjáratok). Mindennek tükrében látható, hogy jelen könyvecske történelmi fikció (éppúgy ahogyan a középkort és az egyházat egészében elátkozó írások is), amolyan „Így kellett volna lennie” mese. Az igazsághoz annyiban vezérel közelebb minket, hogy megerősíti a két véglet egyikét, amelyekből aztán átlagot vonva, valahol középen megsejthetjük, hogy mi is történt valójában.

bond>!
Kerényi Dénes: Sötét középkor?

Érdekes könyv volt, csak rövid, hosszabb lélegzetű könyvet is lehetne erről írni. Tetszett, hogy a tudománnyal foglalkozók között rengeteg pap, szerzetes volt a középkorban, amit „kifelejtenek” a történelemkönyvekből. A nevüket ugyan általában nem, csak azt hogy istenhívők és papok voltak. Ez talán ellensúlyozza az Egyházról alkotott tudományellenes és „babonás, hókuszpókuszos” képet, amit igyekeznek még ma is terjeszteni sikerrel. Ha a középkor „sötét” volt, vajon a mi korunkra mit fog ráaggatni az utókor?

2 hozzászólás
kisssan27 >!
Kerényi Dénes: Sötét középkor?

Bőséges adatolással, bár egysíkúan, csak a fény(ezés), árnyék nélkül.

Zoltán_Bálint>!
Kerényi Dénes: Sötét középkor?

Nagyon érdekesnek találtam, bár egy kicsit lehetett volna hosszabb is. Amit még hiányoltam, hogy lehetett volna a szerzőről is egy kis információ a könyvben.


Népszerű idézetek

ajikarei P>!

Nagyon jelentős keresztény irányelv az, hogy az embernek a világot megismerni, és nem meghódítani, az anyagi javakat elfogadni, és nem megtartani, a természetet fölhasználni és nem kihasználni kell. A középkori, Istenben hívő ember e szerint cselekedett. Az Isten teremtette és az emberre bízott nagyszerű világot megismerni akarta, ezért kutatta titkait. A világ nyújtotta anyagi javakat Isten ajándékának tekintette, és hálásan fogadta, a természetet a maga és embertársai javára használta föl. Isten volt élete középpontjában, tudta, tetteiért elszámolással tartozik, ezért felelősséggel cselekedett.

76. oldal, Epilógus (Kairosz, 2010)

ajikarei P>!

Időszámításunk keresztény, naptárunk pápai. Amikor valaki bárhol a világon leírja a napi dátumot, akarva vagy akaratlanul, tudva vagy tudatlanul Jézus Krisztusról és egyházáról tanúskodik.

74. oldal, Időszámításunk kezdete (Kairosz, 2010)

ajikarei P>!

A tudomány része a középkorban kialakult európai kultúrának, amely – jelképesen szólva – három dombra épült: az Akropoliszra, a Capitoliumra és a Golgotára. Görögország (az Akropolisz) hozta a demokrácia gondolatát, és a mitikus gondolkodás helyébe a rendszeresen megalapozott ismeretek utáni vágyat helyezte, vagyis életre keltette a tudományos gondolkodást. A rómaiak (a Capitolium) államszervezésüket, gyakorlatiasságukat és a római jogot hagyták örökül Európára. (Az európai jogrendszert a benne foglalt értékek különböztetik meg a hindu, a kínai-konfuciánus, a mohamedán és a marxista-leninista jogrendtől.)
A nyugati kultúra harmadik dombja a Golgota, ez adta a keresztény hitet és erkölcsöt Európának. Akit ott kivégeztek, hirdette, hogy az abszolútum, minden valóság ősoka olyan, mint egy szerető Atya, és hogy az ember arra van hivatva, hogy vele együtt legyen és örökké éljen. A Golgota igazolja, hogy a Nyugat – legalábbis gyökerében – keresztény. A keresztény gyökér tagadása, vagy akár csak elhallgatása is nem fejlődést, hanem visszafejlődést eredményez. Keresztény hit és erkölcs nélkül, az ember magasabb rendeltetését tagadva a tudomány és a technika nem az ember javát keresi, hanem egyéni vagy csoportérdekeket szolgál, nem oltalmazza, hanem pusztítja az emberi életet, amint az a mai, a kereszténységet elutasító társadalomban történik. A materializmusra épülő jog nem az igazságot védi, hanem – mind Keleten, mind pedig Nyugaton – megfosztja az embert szabadságától, ahogyan azt a jelen és az elmúlt évtizedek eseményei szomorúan igazolják.
Jelenleg a keresztény értékeket elvető, dekadens korban élünk, és ennek súlyos következményeit a mai ember egyre jobban érzi. Világosan látható, hogy a gazdasági és politikai válság az erkölcsi válságra vezethető vissza. Összeomlott az örök emberi értékekre épült világ, és ez sok sok emberi szenvedéssel jár együtt. A történelem tanúsága szerint azonban minden dekadens kor után – esetleg csak nagy kataklizma árán – fölemelkedés következik. Nem kétséges, hogy a materializmusból előbb-utóbb kiábránduló ember újra a keresztény értékek felé fog fordulni, mert ez az egyedüli lehetősége a túlélésre.

79-80. oldal, Epilógus (Kairosz, 2010)

ajikarei P>!

Az univerzumnak nem öröktől fogva létezése felveti a kérdést, hogy mi volt a teremtés előtt. A problémát elsők között a görög keresztény, a 180 körül Alexandriában tevékenykedő Alexandriai Kelemen (+215 k.) egyházatya próbálta megoldani. Válasza egyedülálló, és mind a mai napig mind a katolikus egyháznak, mind pedig a modern fizikának az a nézete: a kérdésnek nincs értelme, mert a teremtés előtt nem volt idő, az idő a teremtéssel kezdődött.

24. oldal, A Föld alakja és mozgása. A világmindenség. (Kairosz, 2010)

1 hozzászólás
cassiesdream>!

Nem véletlen, hogy a mintegy 800 holdkráter közül 35 jezsuita tudósról kapta a nevét.

20. oldal

9 hozzászólás
ajikarei P>!

1000 körül még nem volt jelentős különbség az európai és a nem európai tudomány között, a középkor végén azonban a nyugati egyház hatása alatt álló terület tudósai összehasonlíthatatlanul magasabb tudományos szinten álltak, mint bármely más területéi. 1500 körül a latin kereszténység hatáskörében tucatszámra voltak egyetemek, a katolikus hit terjedésének határain kívül viszont egyetlen főiskola sem létezett. Ugyanez vonatkozik a könyvnyomtatásra, és a technika meg a tudomány sok más területére is. Legvilágosabban bizonyítja ezt az a tény, hogy az Újvilág fölfedezői nem arab, afrikai vagy kínai kikötőkben szálltak tengerre, hanem Nyugat-Európában.
Történelmi tények cáfolják azt a liberális-materialista nézetet, hogy a középkorban az egyház volt a fejlődés gátja. Éppen ellenkezőleg, legnagyobbrészt egyházi emberek művelték, vitték előre a középkori tudományt. Európa kulturális vezető szerepe az egyháznak, a kereszténységnek köszönhetően alakult ki. A mai modern világ egyértelműen a kereszténységben gyökeredzik.

7. oldal (Kairosz, 2010)

1 hozzászólás
cassiesdream>!

…a szabad akarati döntésre vonatkozóan semmit sem lehet megállapítani a csillagokból.
(Nagy Szent Albert, 13. század)

29. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Donald Matthew: A középkori Európa atlasza
Grüll Tibor: Szépség és szörnyeteg – Az európai művelődés története I.
Szanka Brigitta – Szolnoki Zoltán – Nagy Zsolt Dezső (szerk.): Középkortörténeti tanulmányok 10.
Péterfi Bence – Vadas András – Mikó Gábor – Jakab Péter (szerk.): Micae Mediaevales II.
Fedeles Tamás: „Isten nevében utazunk”
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei
Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Victoria Finlay: Színek