Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz.
A félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat – fájdalmas bár – nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.
Címkék
Top értékelések
Nem is tudom, hogy sikerült kihagyni eddig pont ezt a könyvet, sőt a filmet is. Vagyis tudom: egyszer tizenévesen éretlenül belekezdtem, és abbahagytam pár oldal után, és csak a halvány emlék maradt, ami pont arra volt elég, hogy ne vegyem elő újra, egészen idáig. Nekem ez a könyv arra is jó példa, hogyan változott az ízlésem könyvügyileg az évekkel. Most már nagy élmény volt. Végig éreztem, hogy mi lesz a vége, és mégse törtem le, inkább a lázadó énem jött elő, hogy csakazértis kell néha az ár ellen úszni, az emberi méltóságért mindenképp, mindenáron. De jó, hogy megvettem! Jó látni a polcomon.
Amint fent, úgy lent: a kisvilágoknak is megvannak a maguk törvényei: családnak, iskolának, munkahelynek, kórháznak, börtönnek. Rokonértelműek?
Először a filmet láttam, azután kötelező olvasmány is volt, később el is olvastam. Amikor olvassa az ember nagyon érzi,hogy milyen tehetetlen.
Annyira jó a stílus, az elbeszélésmód és a szereplők ábrázolása, hogy szinte ott érzi magát az ember az elmegyógyintézetben McMurphyvel és a többiekkel.
Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Top idézetek
Senki se egy nagy csoda, és mégis az van, hogy mindenki a másik rágásával-szapulásával tölti a java életét.
Addig nem igen lehet erős az ember, amíg a dolgoknak a humoros oldalát nem látja.
Tudja, hogy az embernek nevetni kell a fájó dolgokat, mert másképp oda az ép ész, és az őrületbe hajtja az embert a világ.
230. oldal
(…) nevettem magamban, hogy tessék: a siketet kell játszanom, hogyha hallani akarok.
217. oldal
(…) a padlóra sírta a könnyeit, az arcán se folyott végig – mind oda rakta le a könnyét a Nappali padlójára sorosan, szépen, mintha vetett volna.
64. oldal
…ha az ember becsukja a szemét, mindjárt nem látnak annyira bele.
első oldal
Tisztán látok, mint a nagyszemű mackók a pult fölötti polcon, akik vigyáznak a töretlen fogkrémsorokra, napszemüvegekre, golyóstollakra, még a bevésett reklámot is el bírják olvasni rajtuk, hogy egy életen át szavatolják a vajpuha írást, akár a víz alatt…
Ez nem én vagyok. Ez nem lehet énnekem az arcom. Az se én voltam, aki ezt az arcot először fölpróbáltam. Se akkor, se most – csak amit az emberek kinéznek belőlem, úgy nézek ki. Mintha kinézetre sose lettem volna én.
E világ…az erőseké, barátom! Létezésünk szertartása azon alapszik, hogy az erősek a gyengéken híznak. Így van, tudomásul kell vennünk. Nincs rendben, de még ez a legjobb megoldás. Fogadjuk el, mint a természet törvényét mirajtunk. A nyulak is elfogadják kiosztott szerepüket ebben a szertartásban, és erősebbnek ismerik el a farkast. Védekezésül viszont a nyúl ijedős és ravasz, és likat váj a földbe, abba bújik, ha a farkas arra csatangol. Így éli túl a veszélyt. Tudja, mi telik tőle. Párharcra nem hívja ki a farkast.
74-75. oldal
Külső linkek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alex Haley: Gyökerek
- Sylvia Plath: Az üvegbura
- Michael Cunningham: Az órák
- Sylvia Nasar: Egy csodálatos elme
- Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
- Stephenie Meyer: Eclipse – Napfogyatkozás
- John Grisham: Az esőcsináló
- John Grisham: A csodatévő
- Joyce Carol Oates: Áldatlan szerelmek
- Joyce Carol Oates: Napforduló
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- George Orwell: 1984
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. D. Salinger: Zabhegyező
- Aldous Huxley: Szép új világ
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
