Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Tű a szénakazalban 465 csillagozás
A cselekmény 1940-ben indul, amikor a Henry Faber álnéven élő német mesterkém (fedőnevén Die Nadel, a Tű) egy kis londoni panzióban kénytelen meggyilkolni a szerelmi ajánlatával váratlanul rátörő szállásadónőjét, mert az éppen rádióadása közben nyitott rá. Rendkívüli óvatossága révén Tűnek sikerül mindig kisiklania a rá vadászó angol kémelhárítók kezei közül, akik már elég sokat tudnak a Tűről, amikor 1944-ben, az invázió előtt létfontosságú felderítést hajt végre: tisztázza, hogy Calais felé irányuló invázió csak álcázás, a valódi invázió iránya Normandia lesz…
Eredeti megjelenés éve: 1978
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Albatrosz könyvek Magvető · Ken Follett GABO
Enciklopédia 20
Szereplők népszerűség szerint
Erwin Rommel · Henrik Rudolph Hans von Mueller-Guder / Henry Faber / Die Nadel · Tennessee Williams
Helyszínek népszerűség szerint
Skócia · Anglia · Dél-Afrika · koncentrációs tábor · Nagy-Britannia
Kedvencelte 50
Most olvassa 15
Várólistára tette 102
Kívánságlistára tette 52
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Szórakoztató,izgalmas,háborús kémregény. Több szálon fut de ez nem probléma ,mert jól követhetőek az események. Izgalmas és pörgős volt. Jól megírt karakterek a lelki oldal is élethűen ábrázolva. A vége különösen tetszett. Érdekes volt bepillantani a háborús időszakba milyen lehetett az élet. Örülök,hogy én csak könyvből olvasom és ismerem meg. Aki szereti az ilyenfajta olvasni valót annak csak ajánlani tudom.
Nagyon régen láttam a filmet a tévében, Donald Sutherland főszereplésével. Igaz a végére már csak homályosan emlékeztem. Így volt ez jó, mert a könyvben vártam a fejleményeket, nem tudtam, hogy mi lesz a vége. Izgalmas krimit kaptam. Jó kis kémregényt. Mind a két ország magasan képzett kémeket képez ki, akiknek a személyazonosságát nem szabad az ellenségnek megismernie. A kémeknek mindig a másik előtt kell járnia, nem szabad maguk után árulkodó nyomot hagyniuk. Die Nadel, a Tű nyomában járnak az angolok, aki mindig egérutat nyer előlük. Fontos információ birtokába került, amit haladéktalanul át kell átadnia a németeknek. A Tű nagyon okos, művelt ember, aki mindenhol rendkívüli radarokkal rendelkezik, mindig, mindenhol megérzi a veszélyt, és ezért maradhatott sokáig észrevétlen és tudott eltűnni az ellenség elől. A gyilkosságaitól eltekintve nagyon leleményes egy figura.A háború mindenkit megváltoztatott. Legyen az férfi-nő, katona vagy civil.
Izgalmas kémtörténet, izgalmas krimi. A második világháború eseményei és szereplői jelennek meg a lapokon, de ezt a kitalált kémtörténetet az író nagyszerűen megálmodta és regénnyé formálta. Olyanná, amelyben végig lehet azon izgulni, hogy ki jár sikerrel ebben a kegyetlen hajszában. Bár film is készült a regényből, örülök, hogy a könyvben ismerhettem meg először a történetet. Vár még néhány Ken Follett könyv elolvasásra. A legnagyobb vállalkozás, hogy a már olvasott két Katedrális kötetet az új előzmény kötettel és az új harmadik résszel együtt végig olvassam, csak úgy, mint az évszázad trilógiát. Több hónapnyi vállalkozás, de ebben az évben elterveztem.
Néhány hete Kondor Vilmos kapcsán azt írtam, a kémtörténetek soha nem kötöttek le igazán (https://moly.hu/ertekelesek/2275444). Azt a könyvet meglehetősen untam, alig vártam, hogy vége legyen.
Na de ez! Én ezt imádtam. Abszolút végigizgultam az egészet, az utolsó fejezetig, és közben fel-felrémlett a film, amit még valamikor ezer éve láttam. Szerencsére nem emlékeztem a cselekményből (szinte) semmire, így maximálisan lekötött egészen a legvégéig. Ideje felülírni a korábbi állításom ezennel. Igenis tudok én szeretni egy kémtörténetet, ha az jól van megírva. Kondoré pocsék volt. Ez nem. Ellenkezőleg.
Ez volt az első olyan Ken Follett regény, amit képes voltam letenni és nem szippantott teljesen magába. Ezzel együtt nem rossz történet, csak valószínűleg túl magasan volt a léc a szerző korábbi könyvei (Évszázad-trilógia, Kingsbridge-tri/tetralógia) miatt. Nehéz megmondani mi hiányzott, talán a szereplők, jellemek jobb kifejtése, érzéseik, motivációik megismerése, illetve néhány mondatot többször kellett elolvasnom ahhoz, hogy felfogjam épp kiről van szó, hol vagyunk, mi történik.
De pozitívum, hogy az utolsó kb.50 oldal viszont igazán izgalmas akció volt, mégha lassan is jutottunk el odáig. Emellett az is érdekes volt, hogy változtatta a szemszögeket az író, volt olyan, hogy emlékeztetni kellett magamat arra, hogy ne akarjak a német kémnek szurkolni, mert annyira az ő szempontjából láttuk az eseményeket, hogy vele tudtam azonosulni.
A végére úgy éreztem, hogy ez az a kivételes történet, ami lehet, hogy jobb lenne filmvásznon, mint könyvben (tudom, hogy készítettek belőle filmet, de azt még nem láttam).
Valamikor láttam a filmet, és valamikor olvastam a könyvet.
Mindezek ellenére, vagy éppen mindezekért most is magával ragadott, de annyira, hogy hordoztam magammal mindenhová.
Tele van izgalommal, de a vége volt az, amikor már hozzám sem lehetett szólni, olyan izgalmas volt.
Hiába, Ken Follett nagyon tud írni!
Zseniális! Az egyik legjobb könyv, amit eddig az írótól olvastam. Izgalmas, olvasmányos, lebilincselő – írom mindezt úgy, hogy a történelmi regény nem feltétlen az én műfajom. Szívből ajánlom.
„- Itt Godliman.
– Percy! Elcsíptük a … csempészt. Meghalt!
– Remek! Remek! – Godliman hangja diadalittasan csengett. – Sikerült felvennie a kapcsolatot a …. társával?
– Majdnem biztos, hogy nem.
– Bravó! Ezt ügyesen csinálta.
– Ne nekem gratuláljon – mondta Bloggs. – Mire én ideértem, várakozáson felül el volt intézve minden.
– Hát akkor ki ölte meg?
– Az asszony.
– Hát én egészen paff vagyok. Micsoda az az asszony?
Bloggs elvigyorodott.
– Egy hős, Percy.
Godliman hangosan nevetett.
– Azt hiszem, tudom, mire gondol.”
Ez nagyon-nagyon jó volt! Az eddigi legjobb kémtörténet, amit olvastam, bár nem túl sok van eddig az olvasmánylistámon, de ettől jobbat nehéz lesz találni!
Jó volt a történetet mindenki szempontjából megismerni, még Churchill és Hitler is kap pár mondatot. :) Azért izgultam csak a végén, hogy spoiler
És felnevettem, amikor megjelent egy Blenkishop nevű emberke. (Agatha Christie egyik könyvében Tuppence ezen az álnéven kémkedik ugyancsak a 2. vh-ban).
Follett jól ír, de nem nekem, ez második regénye olvasásából leszűrtem. Holott a téma kedvenc, a sztori fantasztikus, de mégsem.
Jujj de izgalmas kémregény volt. Egy jó és képzett kém eszméletlen tudás és megfigyelni tudás birtokosa. Ez a könyv is jól mutatja, hogy jó kémnek rettentő sok mindenhez kell értenie és lelkiismeret tekintetében viszont hiányosságok vannak. A cselekmény több szálon fut de simán és jól követhető. A nyomozás a szemünk elött bontakozik ki apró darabokból. Az 1940- es évek Angilája is szépen kirajzolódik a regényben.
Aki izgalmas és mozgalmas cselekményekben gazdag regényt keres az itt megtalálja.
Népszerű idézetek
Kegyetlen hely ez a sziget. Csak az marad meg rajta, ami szívós: a kemény szikla, a durva szálú fű, az igénytelen birka, a vadmadár, az erősen megépített házak és az erős emberek. Csak ami maga is kemény és rideg, kegyetlen és elkeseredett, hegyes, darabos, lassú mozgású és elszánt; csak ami kemény és rideg, mint maga a sziget.
Az ilyen helyek jellemzésére találták ki azt a szót, hogy „kietlen”.
51. oldal, Első rész - 5. fejezet
– Nekünk nincsenek koncentrációs táboraink – mondta Bloggs.
– Mi találtuk ki őket. Dél-Afrikában. Nem tudta? Büszkék vagyunk a történelmünkre, de bizonyos dolgokat szívesen elfelejtünk. Túlságosan is értünk hozzá, hogyan kell szemet hunyni a kellemetlen tények fölött.
98. oldal, Második rész - 10. fejezet
Az ügynökök arról ismerték fel egymást, hogy mind a kettőjüknél Biblia volt. Aztán a következő egy rövid párbeszéd:
– Mi a mai napra rendelt szent evangélium?
– Királyok könyve egy, tizenhárom.
Aztán, ha biztosak voltak benne, hogy egyiküket sem követték, meg kellett egyezniük abban, hogy a Biblia említett fejezete „rendkívül gondolatébresztő”. Ellenkező esetben vagy az egyiknek, vagy a másiknak ezt kell mondania: – Sajnos, még nem olvastam.
69. oldal, Második rész - 7. fejezet
→ |
---|
Igen, voltak bizonyos jelei, hogy háború van, és az emberek valahogy mégse vették komolyan az egészet. Rádióműsorok tették gúny tárgyává a bürokratikus háborús intézkedéseket, az óvóhelyeken mindenki énekelt, és az elegáns hölgyek divatszalonokban tervezett tokokban hordták magukkal a gázálarcot. A háborút csak „furcsa háborúként” emlegették. Nem mindennapi dolognak tartották, s ugyanakkor mégis banálisnak, akár egy mozifilmet. Eddig kivétel nélkül valamennyi légiriadó vaklármának bizonyult.
Faber véleménye más volt – de hát ő másfajta ember volt.
[…]
Harminckilencedik esztendejében járt, de ha megkérdezték, hány éves, hazudott. De hát ő majdnem mindenben hazudott: a biztonsága érdekében.
10. oldal, Első rész, 1. fejezet
Faber békében meg tudott lenni a gondolattal, hogy gyilkos, de azzal nem, hogy ikonoklaszta. Az, hogy nem tudna képromboló lenni – erre azonnal rájött, mihelyt agyába ötlött a gondolat –, elég különös volt. De hát a kémek különös emberek.
Eszébe jutott néhány kém, akit az Abwehr ugyanakkor szervezett be, amikor őt. Otto, az árja óriás, aki kecses papírfigurákat alkotott – mint a japánok –, és irtózott a nőktől. Friedrich, a ravasz kis matematikai zseni, aki árnyékbokszoló volt, és öt napra depresszióba esett, ha elveszített egy sakkjátszmát. Helmut, aki az amerikai rabszolgaságról szóló könyveket szeretett olvasni, és hamarosan beállt az SS-be…Mindegyik más volt, és mindegyik különös. Ez a különlegesség volt bennük az egyetlen közös vonás. Ha volt valami egyéb is, Faber nem tudta, micsoda.
299-300. oldal, Ötödik rész - 29. fejezet
Említett könyvek
- Biblia
- D. H. Lawrence: Lady Chatterley és a kedvese
- John Galsworthy: A Forsyte Saga
- Lev Tolsztoj: Háború és béke
Hasonló könyvek címkék alapján
- Agatha Christie: Halál a felhők között 91% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Bűnszövetkezetben 84% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Ferde ház 93% ·
Összehasonlítás - Arthur Conan Doyle: Tanulmány vörösben 90% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: A láthatatlan hóhér ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Szemfényvesztés 90% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Karácsonyi krimik 87% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Valaki hiányzik ·
Összehasonlítás - Stephen King: Borzalmak városa 86% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie – Charles Osborne: A váratlan vendég 86% ·
Összehasonlítás