Elveim egyedüli bírája az ész és a tapasztalat – írta hajdanán Helvétius, korának filozófusa, akinek megítélése, tanainak elfogadása majd száz évet váratott magára. Fő művét nyilvánosan elégették, őt magát tanainak visszavonására kényszerítették, miközben egyaránt átkozta ki a Sorbonne, a francia király és az egyház is. Ki ez a férfi, aki könyvelőnek készült, végül költő és gondolkodó lett? Vajon miben rejlik tanainak lényege, amikor az enciklopédisták is befogadták, nemkülönben a szabadkőművesek? Valóban eretnek tanokat terjesztett? Miért fogadta be II. Frigyes és tagadta ki a francia trónörökös? Valóban Helvétius hirdette először a kultúra jelentőségét a nemzetállamok kapcsán? Mióta ismeri a magyar olvasó Helvétius gondolatait? Megannyi kérdés, amire választ kap az olvasó e rövid és precíz tematikus kiskátéban.
Helvétius élete és munkássága 1 csillagozás
Enciklopédia 5
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
Legeredetibb gonolatai az érdek problémájával kapcsolatosak. Szerinte a fizikai világ a mozgás törvényének van alávetve, az erkölcsi világ – azaz a társadalom – pedig az érdek törvényeinek engedelmeskedik. Helvétius szerint az érdek az a „hatalmas varázsló a földön, aki minden lény szemében megváltoztatja minden tárgy formáját”. Továbbá az érdekből fakadnak az emberek eltérő véleményei is, mert különböző érdekeikből adódóan más-más módon ítélkeznek. Mindenki azt tartja jónak, ami érdekeinek megfelel, és azt tekinti rossznak, ami azokkal ellentétben áll. Ez azonban nem csupán az egyénekre, hanem a különböző csoportokra is vonatkozik – írja Helvétius, és ezáltal elsőként közelíti meg a társadalmi osztályok fogalmát, gazdasági alapjait.
6. oldal
[…] azt mondja, a valódi erényt az olyan cselekedet testesíti meg, amely a nemzet, a köz érdekének hordozója. Így az erkölcsöt világi alapból vezeti le, és ezáltal álláspontja a feudális egyházi és mindenfajta vallási ideológia megtagadását jelenti […]
[…] nem véletlen, hogy mind az egyházi, mind a világi feudális erők a leghatározottabban léptek fel első művének gondolatai ellen.
7. oldal
Nem közvetlenül a társadalomtudományokra és a jogra, hanem az irodalomra gyakorolt leglényegesebb hatása Helvétiusnak az, melyet Stendhalra gyakorolt… Stendhal nem kizárólag két regényét, remekművét, a Vörös és feketét, valamint A pármai kolostort írta helvétiusi ihletés hatására, hanem esztétikai írásait is a helvétiusi elmélet alapján fogalmazta meg, így a Racine-t és Shakespeare-t is.
104. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hahner Péter: Államférfiak 99% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. 92% ·
Összehasonlítás - László András – Buji Ferenc: Genesis ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: Így élt Washington ·
Összehasonlítás - Ordas Iván: Simonyi óbester 93% ·
Összehasonlítás - Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom 91% ·
Összehasonlítás - Ordas Iván: Hadik András – A királynő tábornagya ·
Összehasonlítás - Kis János: Szabadságra ítélve ·
Összehasonlítás - Németh Gábor – Szilasi László: Kész regény 91% ·
Összehasonlítás - II. Rákóczi Ferenc: II. Rákóczi Ferenc emlékiratai 90% ·
Összehasonlítás