Frusztráló volt. Talán ez a szó fejezi ki legjobban mit éreztem végig olvasás közben. Az írónő végig sötétben tartott, a könyv legvégéig nem értettem semmit, csak annyit tudtunk meg, hogy sok-soook titok van. Néha szórt oda morzsákat, hogy „Nesze!” csak, hogy még jobban azon törjem a fejem, hogy mi a túrós csusza fog ebből kisülni?! Katie McGarry nagyon jól bánik a szavakkal, igényesen és jól ír, bár ez a könyve szerintem a közelébe sem érhet akármelyik Pushing The Limits kötetnek. A karakterek egész jók voltak, de valahogy nálam hiányzott a WOW érzés. Sőt azt mondanám, hogy nekem az egész könyvből hiányzott valami. Voltak benne fordulatok, de túl sok volt a titok és hát őszintén annyira nem dobtam hátast a story alakulásától sem. A vége viszont tetszett, bár egy epilógusnak nagyon örültem volna főleg, hogy a következő kötet egy mellékszereplőről fog szólni.
A történet főszereplője a 17 éves Emily, aki Floridában él édesanyjával és nevelőapjával. Az anyukája eredetileg Kentuckyból származik, de mikor Emily még kisbaba volt, hagyott csapot-papot és elmenekült az államból, otthagyva a lány apját és annak családját (de rejtély, hogy pontosan mi vezetett ehhez). A story ott kezdődik, hogy Emily és a családja visszautaznak Kentuckyba, hogy részt vegyenek egy temetésen. Eli, Emily vér szerinti apja, egy motoros banda tagja, sőt kiderül, hogy a nagypapa konkrétan a bandavezér. A klub neve Reign of Terror és ez gyakorlatilag egy biztonsági cég, amiben a motorosok feladata, hogy megvédjék a megrendelőket (pl. kamionosokat, akik drága árut szállítanak). Már a temetéskor minden a feje tetejére áll, mert egyrészt Emilyt és az anyukáját mindenki árulónak tartja, másrészt mint kiderül, Emily veszélyben van (természetesen nem tudjuk, hogy miért, sőt Eli múltja is nagy rejtély). Annyit tudunk, hogy van egy másik motoros banda a Riot , akik a Reign of Terror -al ellentétben szeretnek illegális mezőkre evezni és miután megtudják, hogy Elinek van egy lánya, Emily azonnal célponttá válik. Végül Eli úgy dönt, hogy úgy tudja legjobban megvédeni a lányát, ha a közelében van, így Emily a vér szerinti apjánál tölti a nyarat.
A Reign of Terror olyasmi, mint egy nagy család amiben mindenki vigyáz a másikra és a tagok tisztelik egymást és a szabályokat. (Ezt amúgy jó sokszor belénk sulykolják arra az esetre, ha nem értettük volna meg az első húsz alkalommal.. :p) Ebben a „családban” vannak fiatalok, öregek, nők és gyerekek is, de mindenkinek meg van a maga helye a csoporton belül. A frissen érettségizett Oz bár nem vér szerinti családtag, mégis nagyon közel áll Eli családjához (ez is csak később derül ki, hogy miért). Éppen ezért Eli Ozt kéri meg, hogy napi 24 órában figyeljen Emilyre és védje meg bármi áron…
Na innentől kezdve ki lehet találni a történet alakulását. Tipikus felállás: ártatlan leányzó, dögös, motoros rosszfiú.. :) Egyébként Oz karakterét elég sokrétűnek éreztem és aranyos szereplő kerekedett ki belőle, de azért nem egy Noah Hutchins … :) Összességében nem volt rossz ez a könyv. Jól megírt, izgalmas történet, de nekem valami hiányzott az öt csillaghoz, sőt abban sem vagyok biztos, hogy fogom folytatni a sorozatot.