Az örök szépségen túl a Pulitzer-díjas Katherine Boo mérföldkövet jelentő elbeszélő tényirodalmi könyve, amely a huszonegyedik század egyik egyenlőtlenül fejlődött nagyvárosában lakó, jobb életért küzdő családok drámai, néha szívet tépő történetét mondja el.
Ez a nagyszerűen megírt, fordulatokban gazdag, magával ragadó eseménysorozat három évig tartó, megalkuvást nem ismerő riportíráson alapszik, és a globális változás és egyenlőtlenség döbbenetes korát emberközelivé, megérthetővé teszi.
Annawadi ideiglenesen összetákolt település a Mumbai (1996 előtt Bombay) melletti luxusszállodák árnyékában, és mivel India virágzó fejlődésnek indul, Annawadi lakosait is felvillanyozza a remény. Abdul, egy megfontolt és vállalkozó szellemű, keményen dolgozó muszlim kamasz fiú a gazdagabb emberek eldobált, újrahasznosítható hulladékaiban véli megtalálni a számítását, az elérhető „jómódot”. Asha, egy rendkívül éles eszű asszony, akit a gyerekkorában átélt falusi nyomor súlyosan… (tovább)
Az örök szépségen túl 31 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim
Kedvencelte 1
Most olvassa 5
Várólistára tette 87
Kívánságlistára tette 47
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Nem számítottam rá, hogy ennyire nyomasztó könyv lesz. Könyvtárban lecsaptam rá anélkül, hogy olvastam volna véleményeket róla. Ha tudom, hogy mire számítsak, lehet, hogy nem kölcsönzöm ki. Hihetetlen, hogy a XXI. században még ilyen szegénység, kilátástalanság létezik (nem csak India szegénynegyedeiben), hogy a rendőri korrupció még ezt a szegény réteget is mennyire kizsákmányolja és rettegésben tartja.
Elképzelhetetlen európai szemmel olvasni a család 1-2 dolláros napi bevételéről, ami a megélhetésüket kellene, hogy biztosítsa, a 6 négyzetméter körüli „lakásról”, ahol többen élnek. (Csak a végefelé írták lábjegyzetben, hogy a négyzetláb mennyi négyzetméternek felel meg, így csak egynek jegyeztem meg a területét.)
A könyvön érezni, hogy nem írónő, hanem egy riporternő írta. Kicsit kevésbé olvasmányos, mint általában más könyv, sokszor túl részletes. De ennek a stílusnak köszönhető, hogy képes voltam végigolvasni a könyvet.
Hogyan talált rám a könyv? Bill Gates könyvajánlói által
Borító: lehangolóan igaz
Cím: nagyon jól kitalált (könyvből kiderül)
Történet: semmi szépség nincs benne: Mumbai szegénynegyede, szemétszedők, kormányzati, hivatali korrupció és közömbösség, megvesztegetési pénzek, hazugságok, nyilvános WC, patkányméreg, piszkos levegő, muszlim-hindu ellentét, a gyengéknek a kevésbé gyengék általi kizsákmányolása, kasztrendszer, házasodási lehetőségek, átok, lépten-nyomon halál, bíróságok, börtönök világa
A könyv sokszínű, de úszunk a mocsokban.
Honnan tudod, hogy a szegénynegyedben emelkedsz felfelé a társadalmi ranglétrán? Hogy nem sütsz patkányt és nem eszel gyomot.
Ne akard tudni mik találhatóak Annawadi szennyvíztavában!
Elbeszélt események valódiak. Szörnyű, lehangoló, kiráz a hideg, sokkkkk.
Ezt a könyvet minden sorsával elégedetlenkedőnek a kezébe adnám!!!
“-Körülöttünk minden csupa rózsa-fogalmazta meg Mirchi, Abdul öccse.-És mi vagyunk közte a szar.”
A mocsokban, nyomorban és a szeméthegyeken túl is élnek emberek. És remélnek. A lehetőségeik korlátozottak, de a lehető legtöbbet próbálják kihozni ebből. Nekik is vannak vágyaik. A könyvet olvasva és a magyar valóságot látva, nálunk talán a hontalanoknak is jobb a soruk. Döbbenetes történet.
India ezen világa lehangoló.
„Az, hogy hova helyezzük magunkat a világban csak rajtunk múlik. Nézhetjük abból a szemszögből, hogy milyen csodás helyek vannak – úgy mint Srí Lanka, Luxemburg, Bali vagy Szardínia – mondhatjuk, ezekhez képest nem jó helyen vagyunk, de ha betekintünk egy kicsit egy olyan közösség életébe, mint a Mumbai reptér melletti szegénynegyed, Annawadi, bizony hálát kell adnunk, hogy igenis jó helyre születtünk.”
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/01/katherine-boo-az-or…
Az elején azt mondtam, ez csak kitaláció, aztán dühös lettem, hogy a 2010-es években ilyen bárhol a világon megtörténhet. Aztán elfogadtam, hogy igen, ilyen India egyik arca, amit nem reklámoznak az utazási katalógusokban, nem mutogatnak a hírekben. A számkivetett, mélyszegénységben élő nyomornegyedbeli emberek élete, és halála. Mert miért állítana valótlanságot egy Pulitzer – díjas újságírónő, akinek a férje indiai? Szóval csak erős idegzetűeknek ajánlom a könyvet, bár ha elkezdi az ember, letehetetlen. Sajnos.
Bevallom egy regényre számítottam, főhőssel, fiktív történésekkel és kalandokkal. (Valószínűleg átsiklottam a fülszövegben az „elbeszélő tényirodalom” kifejezés felett.) Ehelyett kaptam egy kiváló újságírói munkát, igazi riportokon és tapasztalatokon, éves kutatómunkán alapuló, csontig hatoló valóságot megjelenítő művet. Le a kalappal Katherine Boo előtt, aki évekig ilyen körülmények között létezett, csak azért, hogy mindezt hűen elénk tárhassa és hamisítatlan forrásokra támaszkodva felhívja a figyelmet a világban folyó globális problémákra. Ez egy rendkívül jól összeállított könyv.
A falon túl, melyen az örök szépséget hirdetik, Annawadi nyomornegyedében remény után kutatók élnek egyik napról a másikra. spoilerSzerintem a könyv végkicsengése közelebb van a reménytelenséghez, mint a reményhez, mindenesetre elindít(hat) egyfajta viszonyulási-változást az emberben.
Amikor először megláttam ezt a könyvet már a borítója megragadott. Szeretem hogy ha egy könyv kívülről is szép. A tartalma mégis nagyon megrázó volt. Arról olvasni hogy milyen nyomorúságos helyzetben élnek emberek a világon, hogy milyen korrupt az egész rendszer és mindenki lefizethető. Ez teljesen felháborító. Szerintem több ilyen fajta regénynek kellene lennie, nem fantasztikus regényekkel kéne teletömni az emberek fejét. Jó persze azok között is vannak nagyon érdekesek, de mégis a mi saját világunkban, a valóságban annyi borzalom és igazságtalanság van, hogy már az is bőven elég. Sőt túl sok is. És az a legrosszabb, hogy egy ilyen nyomornegyedi környezetből, mint amilyen az indiai Annawadi, borzasztóan nehéz kitörni és változtatni. A könyvben szereplő gyerekek meglepő éleslátással rendelkeznek. Sokszor egy gyerek jobban ki tudja fejezni lényegretörően a dolgokat mint a felnőttek.Szóval ezt a könyvet tényleg érdemes elolvasni, mert egy kis időre kikerülsz a saját világodból és megdöbbensz hogy nem az a legnagyobb baj hogy otthon segíteni kell a szüleidnek vagy iskolába kell járni, hanem hogy a világon emberek milliói szenvednek. Ez a könyv róluk szól, az olyanoknak mint mi, akik nem is tudjuk hogy milyen az igazi szenvedés.
Azt hiszem nem jókor talált rám ez a könyv (vagy én rá:). Miközben itt Magyarországon fertőző beteg állatok húsát eladják, és közétkeztetésben feltálalják gyerekeknek és idős emberek rettegésben élnek városban és falun egyaránt, valahogy nem érintett meg az indiai szegénynegyedben élő emberek szenvedése.
Inkább vidámabb könyveket szeretnék mostanában olvasni.
„Elbeszélő tényirodalmi könyv”, ahogyan a leírás is mondja. Ezek szerint eddig nem voltam tisztában ennek a kifejezésnek a valódi jelentéséről. Azt hittem ez egy olyasfajta könyv lehet, amely tényeket sorol fel, szárazan és unalmasan. Hát ez egyértelműen nem volt sem unalmas, sem érzelemmentes, se száraz. Ez a fájó igazság volt.
Szomorú, hogy a szegények között is mennyi a különbség és ahogy a könyvben is megvan említve, ahelyett, hogy összefognának és egymást segítve haladást érhetnének el, egymásra acsarkodnak. Ha belegondolunk ennél még az állatok is jobbak, hiszen csordákba, falkákba fognak össze, hogy erősebbek legyenek. Néha nincs szánalmasabb, mint egy ember.
A modern élet központjává erősen a pénz vált, de ha visszanézünk a múltba, tulajdonképpen mindig is ez számított. Ez vezethet oda, hogy ahogyan Mirchi mondta:"Körülöttünk minden csupa rózsa, és mi vagyunk közte a szar."
Mert bár a szegények ( akik közül tulajdonképpen nem is mindenki szegény) egymás közötti különbségei nagyok, a fejlődő metropolisz gazdagságához képest még nagyobb, és vallom az az elvek, hogy ilyen nagy gazdagság csak ilyen nagy szegénységgel együtt jöhet létre.
Számomra egyértelműen kedvenc lett ez a könyv és mindenkinek ajánlom akit egy kicsit is érdekel a kelet vagy csak azoknak akik egy kicsit el szeretnének gondolkodni a mai modern világunkon.
Népszerű idézetek
Nyugaton és bizonyos előkelő indiai körökben a korrupció szónak csupán negatív jelentése volt, úgy tekintették, mint ami gátolja India modern, globális célkitűzéseit. De a szegények számára – egy olyan országban, ahol a korrupció rengeteg lehetőséget lopott el – a korrupció volt az egyik valódi lehetőség, amely még megmaradt.
Zehrunisa zokogva tért vissza a kunyhójához, és még mindig szorongatta a rongyot, amivel lemosta a szomszédasszonyát. Nem sírt a férje, a fia és a lánya sorsa miatt, vagy a nagy korrupciós háló miatt, amelyen most kénytelen keresztülverekedni magát, vagy a rendszer miatt, amelyben a legnyomorultabb megpróbálja megbüntetni a kicsit kevésbé nyomorultat úgy, hogy egy végtelenül rosszindulatú igazságszolgáltatási rendszerhez fordul, s ez elsüllyeszti mindnyájukat.
152. oldal
„Sunil és Abdul mostanában gyakrabban üldögélt együtt, de amikor beszéltek, olyan különös szertartásossággal szólaltak meg, mint azok, akik egyetértenek abban, hogy az elmondottak nagy része nem számít, viszont sok mindent, ami számít, nem lehet elmondani.”
Zehrunisa zokogva tért vissza a kunyhójához, és még mindig szorongatta a rongyot, amivel lemosta a szomszédasszonyát. Nem sírt a férje, a fia és a lánya sorsa miatt, vagy a nagy korrupciós háló miatt, amelyen most kénytelen keresztülverekednie magát, vagy a rendszer miatt, amelyben a legnyomorultabb megpróbálja megbüntetni a kicsit kevésbé nyomorultat úgy, hogy egy végtelenül rosszindulatú igazságszolgáltatási rendszerhez fordul, s ez elsüllyeszti mindnyájukat. Zehrunisa a megváltoztatható dolog miatt sírt – amiatt, hogy elveszítették azt a gyönyörű paplant, amelyet a búcsúajándéknak adtak egy olyan asszonynak, aki a testét használta fegyverként a szomszédai ellen.
152
Hasonló könyvek címkék alapján
- Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap 95% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap 94% ·
Összehasonlítás - Sejal Badani: A mesemondó titka 94% ·
Összehasonlítás - Noah Gordon: Az orvosdoktor 93% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: Papírsárkányok 93% ·
Összehasonlítás - Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák 92% ·
Összehasonlítás - John Irving: A cirkusz gyermeke 92% ·
Összehasonlítás - Vikas Swarup: Semmit és mindent 90% ·
Összehasonlítás - Baráth Viktória: A lótusz virága 89% ·
Összehasonlítás - Laetitia Colombani: A hajfonat 90% ·
Összehasonlítás