…a Kommunista Kiáltvány minden sarkalatos pontját tartalmazza annak az eszmerendszernek, amelyet marxizmusnak neveznek, és mint ilyen, A fajok eredete mellett, a 19. század legjelentősebb szellemi dokumentumának számít. Marx-Engels művének köszönhetően ma már mindenki másképp gondolkodik politikáról és társadalomról… Még ennél is lényegesebb, hogy a marxizmus milliók számára vált meggyőződéssé vagy vallássá, a Kommunista Kiáltványt pedig kötelességünk egyfajta szent könyvnek tekinteni… Szinte minden mondata megszentelt írás, amelyre a vakbuzgók nemcsak hogy hivatkoznak, de cselekedeteiket is ehhez mérik, habár némelyiküknek… fogalma sincs arról, mi ennek a meggyőződésnek a forrása.
Kommunista kiáltvány 35 csillagozás
A kommunista kiáltvány címmel is megjelent.
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 30
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ndrew>!
Egy Moldova Györggyel készített provokatívabb interjú (ahol is M.Gy. kötelező olvasmánnyá tenné a könyvet) hatására vettem meg és olvastam el: érdekes.. kár, hogy végül nem tartották be a játékszabályait az egyes országok, akik anno ezt az utat választották, mert úgy még tán sikerült is volna. Mindenesetre vannak benne nagy igazságok és sok esetben a mai társadalomra is érvényesek. Lehet, hogy tényleg kötelező olvasmánnyá kéne tenni..
SteelCurtain ♥>!
Félelmetes. Szinte semmit sem veszített aktualitásából. Különösen így a jelenlegi gazdasági válság láttán, melyet a vezető gazdasági szakemberek és meghatározó üzletemberek még mindig képtelenek megérteni. Képtelenek megérteni azt, amit ez a két szakállas német filozófus már több mint másfél évszázada leírt ebben a műben. Tökéletesen helytállónak találom azt, amit néhány éve egy gazdasági fórumon egy kommunista érzelmekkel aligha vádolható bankár mondott: „Nem kell ahhoz marxistának lenni, hogy valaki Marxot olvasson. De aki olvassa Marxot, az érti a jelenlegi válságot, aki meg nem, az észbontó marhaságokat hord össze.”
Megitsune>!
Hatásos felhívás volt a kor munkásai számára. Vagyis a cél az lett volna, ha a munkások tudtak volna olvasni, vagy ha tudtak is, akkor aligha hiszem, hogy az olykor igen csak csavaros megfogalmazást meg tudták igazán érteni. De úgy tűnik a benne foglalt hangzatos, egyszerűbb részek is elegendőek voltak.
A mű egyébként régen elvesztette aktualitását, és egyik jóslata sem vált valóra teljesen. És az is egyértelműen kiviláglik, hogy olykor ellenmondásba keveredik magával a szerző.
Balazs_Fekete>!
Logikus, felelmetesen logikus ha a 19szd-ba helyezzuk, eljuk meg az esemenyeket. Ha belegondolunk ez a kis vekony szosszenet meghatarozta az egesz 20dik szazadot. Nem is tudom volt-e ekkora hatasa a tortenelem alakulasara mas munek, a Biblian kivul termeszetesen.
Népszerű idézetek
korneliar>!
3 hozzászólás
A szó tudományos értelmében Marx soha nem tett felfedezést. Soha nem döbbent rá olyasmire, ami addigi elméleteit alapjában rázta volna meg. Először eldöntötte, mit akar felfedezni, aztán persze fel is fedezte.
10. oldal (Taylor előszava)
Kapcsolódó szócikkek: Karl Marx
Carmilla ♥>!
14 hozzászólás
Semmi kétség: a munkások magasabb bért és rövidebb munkanapokat követeltek. De sok kapitalista, és ezen talán ők maguk is csodálkoztak, szintén ezt akarta. Minél tehetősebbek a munkások, annál többet vásárolnak, és annál magasabb lesz a tőkés profitja.
43-4. oldal (Taylor előszava)
Szelén>!
„[A tőke] a jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel, és az oklevelekben biztosított, nehezen szerzett számtalan szabadság helyébe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadságot iktatta. Egyszóval, a vallási és politikai illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a nyílt, szemérmetlen, közvetlen, sivár kizsákmányolást állította.”[
Frank_Waters I>!
1 hozzászólás
A társadalmat csak az próbálja megváltoztatni, aki a maga ura, hiszen kockázat nélkül szállhat szembe a hatalmat gyakorlókkal.
21. oldal (Taylor előszava)
Kapcsolódó szócikkek: társadalom
Frank_Waters I>!
Azt mondják, a kereszténység reménységet és vigaszt hozott a Római Birodalom rabszolgáinak. A marxizmus hasonlót vitt véghez a kapitalizmus bérrabszolgái körében, és még ennél is tovább ment. Nekik többé nem kellett várni a másvilágra.
37. oldal (Taylor előszava)
Frank_Waters I>!
1 hozzászólás
Csak nézőpont kérdése, hogy Mussolinit kommunistának avagy fasisztának tartjuk, és Hitler, aki nem volt marxista beállítottságú, bizonyára otthon érezte volna magát egy évszázaddal korábban a Német Dolgozók Oktatási Egyesületének száműzetésben élő szabóinál.
46. oldal (Taylor előszava)
Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
Frank_Waters I>!
Az egyes nemzetek szellemi termékei közkinccsé válnak. A nemzeti egyoldalúság és korlátoltság mindinkább lehetetlenné válik, és a sok nemzeti és helyi irodalomból világirodalom alakul ki.
81. oldal
Carmilla ♥>!
Marx egy-két évig radikális újságíróként dolgozott Kölnben – mellesleg egész életében csak ekkor volt saját keresete. Később Engels pénzküldeményeiből tartotta fenn magát, és bizonyára mindig morgott is egyet ("Tőke, tőke!"), amikor a soros összeg megérkezett.
12. oldal (Taylor előszava)
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Bozóki András – Sükösd Miklós (szerk.): Anarchizmus ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Bergyajev: Az orosz kommunizmus értelme és eredete ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Végtelen kép ·
Összehasonlítás - Schmidt Mária: Országból hazát ·
Összehasonlítás - Földes György – Antal Attila – Kiss Viktor (szerk.): Marx… ·
Összehasonlítás - Gus Hall: Környezeti ártalmak és a kapitalizmus ·
Összehasonlítás - Louis Althusser: Olvassuk Marxot ·
Összehasonlítás - Lukács György: Kommunizáljuk-e Zsófit? ·
Összehasonlítás