Darkfever (Fever 1.) 78% 20 csillagozás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Untam az elejét és nem is vicces, inkább szomorú, nem erre számítok. Furcsa sookieszerű pincércsaj, sőt a fae-k is hasonlóak benne (nem tudom melyik volt előbb amúgy), hallow-kat gyűjtögetnek akár a HP-ben, kicsit az a catandbonesos vagy milyen sorozat is beugrott róla. Nem rossz ez, csak mostanában túl sok ilyet olvastam és egy-két dolog nekem kiszámítható volt. Jerikó Barom egy arrogáns segg, még nem tudom fogom-e kedvelni, de általában szoktam ezt a típust, amíg a könyvek lapjain mászkál. Mac(andcheese) eléggé liba, viszont imádja a nővérét, ami nálam mindig plusz pontot ér. A sorozatindítók sosem nyűgöznek le igazán, nem volt olyan elképesztően érdekes ez a történet, annyira a stílus sem, és több humort várok el, de hátha a folytatásokkal magával ragad.

Jaj nagyon jól esett. Angolul ezerszer jobb, mint magyarul. Jó volt újra belesüllyedni a Fever világába. :)

Nem hittem volna hogy lesz még olyan könyv a Harry Pottereken kívül, aminél így beszippant egy teremtett világ. Aminél pont olyan pergőn, minden oldalon történik valami, minden fejezetben rakhatunk még egy fontos részt a puzzle-ba. Aminél lesznek olyan jelenetek amiket örökre az emlékezetembe vés a fantázia színesen, mozgalmasan, látványosan.
Minden fejezet meglepetéseket tartogat és gondolkodni sincs időd, kitalálni meg esélyed sincs. A párbeszédek peregnek, rendkívül humorosak, könnyedek, ironikusak, nagyon jó a stílus. A karakterek élnek. Mindenkinek van személyisége, egységesek és következetesek a döntéseik, stílusuk, beszédük. Szuperlatívuszokban tudok csak beszélni a könyvről. :)
Kedvenc.

Bővebb nyálcsorgatás és lelkendezés az alábbi linken: http://pupillaolvas.freeblog.hu/archives/2011/09/04/Karen_Marie_Moning_Darkfever/

Nekem kicsit sok ez a rózsaszínű amerikai Barbie-lány, jobban csípem a kékharisnya főhősnőket, értem, hogy kontrasztos azzal, amibe belecsöppent, de akkor is túl van lihegve. És őszintén, melyik nő mond olyat magáról, hogy „a necklace hung between my full breasts”? Ettől eltekintve – és remélve, hogy némi jellemfejlődés keretében a főszereplő majd levedli ezeket a dolgokat – szórakoztató, fordulatos sztori, bár a könyvet övező rajongást egyelőre nem értem/érzem. (Egyébként kezdem úgy érezni, hogy a titokzatos, domináló alfahímekkel kapcsolatban már nem sok újat tudnak nekem mondani, ideje lesz műfajt váltanom.) :)

Vacilláltam fél percet, hogy három és fél csillagot adjak neki, vagy négyet, végül a kíváncsibb felem győzött. :D
@LyliaBloom ajánlására (és győzködésére) olvastam el, meg még pár moly említette, hogy megéri, de azt hiszem engem annyira nem fogott meg a történet. Szimpla ereklyevadászást követünk nyomon, a világ kidolgozottsága sem győzött még meg, viszont Barrons miatt el fogom olvasni a sorozat többi részét is. Igenis furdalja az oldalamat, hogy mifene is ő, bár vannak tippjeim, de eddig szinte az összeset megcáfolta a könyv.
Részletesebben pedig majd a blogon. :)

*update: utólag levittem 3 csillagra, mert 4-et mégsem érdemel.

Egy kicsit más volt angolul olvasni, a szóviccek sokkal jobban érvényesültek. A történet még mindig leköt, így is szuper élménynek bizonyult. Második olvasásra sokkal szembetűnőbb Mac személyiségfejlődése: most látom csak mekkora a kontraszt a "Pinky Girl"és Mac 4.0 között. Ebben a részben még mennyi mindent nem tudott saját magáról, és a világról.

Már magyarul is nagyon tetszett, de igazat kell adnom azoknak, akik azt mondják a magyar fordítás sokat elvett belőle. Ráadásul másodszorra olvasva olyan apróságok is feltűntek, amik először nem. Imádom.

Autómániás Barbie? Ezt sokkal nehezebben fogadom el, mint az összes többi dolgot, amit a fikciós egyezménybe beletuszkolt Moning. De szórakoztató, és hangoskönyv, szóval folytatom, mert mostanában csupa olyan dolgot csinálok, amihez kell a két kezem, de a fülem nem.
(A férfihangok elég furák. Amin viszont kifejezetten jól szórakozom: [hwat], [hwer])

Hááát… egynek jó. Talán előbb-utóbb még majd folytatom is. Csak ne lenne benne ennyi ruhaleírás…

Egyelőre aranyos, nem túl félelmetes, bár a vége azért izgalmas lett szerintem.
Angolul hangoskönyvben hallgatni nagyon kellemes. Tetszik, bár az akcentusából ítélve Barrons egy orosz kém…. :)
Igazán élvezetes mese, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a folytatás!