Meteor 5 csillagozás

Karel Čapek: Meteor Karel Čapek: Meteor Karel Čapek: Meteor Karel Čapek: Meteor

Nagy viharban lezuhan egy repülőgép, egyetlen utasát kórházba szállítják, ott rövid ideig eszméletlenül hever, s aztán meghal, anélkül, hogy egy pillanatra is magához térne. Iratai nincsenek, arca, teste teljesen összeégett. Ki ez a férfi, hogyan alakult a sorsa, mi ösztönözte arra, hogy eszeveszett iramban röpüljön a halálba? Erre a rejtélyre iparkodnak fényt deríteni – ki-ki a maga módján – a regény hősei: Az orvosok, a jólelkű ápolónővére, a látnok és az író. S filozófiai szándékoktól vezettetve, lényegében erre a kérdésre, a személyiség megismerésének kérdésére keresi a választ maga Čapek is. Humanista mondanivalójával, művészi stílusával és izgalmas lélekábrázolásával a huszadik század legérdekesebb cseh művei közé tartozik ez a regény.

Eredeti megjelenés éve: 1934

>!
Európa, Budapest, 1962
190 oldal · Fordította: Zádor András
>!
Eugen Prager, Pozsony, 1936
194 oldal · Fordította: Donner Pál

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
Karel Čapek: Meteor

2020/25. otthoni polc

A Meteor Capek ismeretelméleti trilógiájának középső kötete, igen nehezen olvasható, filozófiai és bölcseleti eszmefuttatásokkal sűrűn teletűzdelt regény. (Capek az egyetemen filozófiát végzett, „mielőtt” író lett.) Fő mondanivalója a megismerés relativitása, a megismerési lehetőségek szubjektív volta, a valóság objektivitásának megkérdőjelezése. Az utószóból: „a valóság megismerhetetlen, az igazság pedig viszonylagos”.

Az alapötlet szellemes: egy gép lezuhan, ismeretlen utasa meghal a kórházban, mielőtt magához térne – néhányan pedig megpróbálják rekonstruálni a történéseket, az életét, mindannyian a maguk módján: az ápolónővér, a látnok és a költő (ők betegek), és ebben segít nekik a belgyógyász és a sebész.

A kiindulási helyzet tehát adott, a három elbeszélés (bár a költőé inkább kisregény) a szereplő szerzőikre jellemző, az összefonódások, egymásra épülések még érdekesek is lennének. Capek most is jól írja a párbeszédeket (befutott íróként ebben a világ legjobbjai közé tartozott), az atmoszféra végig igazi. Csakhogy a sok-sok filozófiai kérdésfeltevés, a mindennapi életbölcsességek és moralizálások rettenetesen lelassítják a regény – még akkor is, ha alkalmanként nagyon meggyőzőek.

Eredetileg 3 csillagot szántam a regényre, gondoltam majd a komfortzóna filozofikus hajlamú olvasói feljebb csillagozzák. De aztán 3,5 csillag lett, mégpedig azért, mert a költő elbeszélésében tökéletes képet kapunk Nyugat India gyarmati nyerskapitalizmusáról. Capek más műveiben sem tudott napirendre térni a kapitalizmus visszásságai felett, most erre még ráerősített egy színes etnikumú, változatos kultúrájú, európaiak számára örök idegen terület megfestésével.

Feltettem a váltott szemszög, Közép-Amerika és filozofikus regény címkéket.

ApSoG>!
Karel Čapek: Meteor

Nagyon érdekes szerkesztési mód, érdemes rögtön újraelolvasni. Nagyon kis dolgokból áll össze az egész, amikre a vontatottság miatt eléggé vigyázni kell, hogy egyáltalán észrevegye őket az olvasó.

Nokimaki>!
Karel Čapek: Meteor

Mikor elkezdtem, megfordult a fejemben, hogy tényleg el akarom olvasni ezt? De győzködtem magam… Kell a kihíváshoz… Végül megfogott a történet, nem tudtam letenni.
Van, akiknek azt rendelte a Sors, hogy soha ne legyenek boldogok. Rokonszenvet ébresztett bennem X-eset… és részvétet… név nélkül élni, amíg el nem húzzák a paravánt… szörnyű lehet.
A Harc a szalamandrák ellen után nem ezt vártam. De magával ragadott Capeknek ez a másik arca…
Csak ajánlani tudom.


Népszerű idézetek

MeliSzabo>!

[…] sírból jött emberrel tapintatlanság a legújabb hírekről csevegni[…]

13. oldal

1 hozzászólás
MeliSzabo>!

Áldott legyen az időjárás, mert témát ad azoknak, akiknek nincs mondanivalójuk egymás számára.

13. oldal

MeliSzabo>!

–Mondjuk, hogy éppen írok valamit – ismételte a költő néhány pillanatnyi szórakozott hallgatás után. – Tudom, hogy amit írok…csak fikció. És én tudom, barátom, mi a fikció, én tudom, hogyan kell azt csinálni.: mondjuk, egy rész tapasztalat, három rész fantázia, két térsz logikus kombináció, és a többi ravasz kalkulálás: hogy a dolog új legyen, időszerű legyen, hogy megoldjon és bizonyítson valamit, és főképpen, hogy jól hasson. De emellett az a furcsa– fakadt ki tompán–, hogy ezek a trükkök, ez az egész literátorság azt az átkozott és szenvedélyes illúziót kelti abban, aki csinálja, hogy ennek valami köze van a valósághoz. Képzeljen el egy bűvészt, aki tudja, hogyan kell a cilinderből nyulakat kihúzni, és ugyanakkor hiszi is, hogy becsületesen varázsolja őket elő egy becsületes cilinderből. Micsoda bolondság!

10. oldal

MeliSzabo>!

[…] a fájdalom is elcsendesedik, ha részévé válik a rendnek.

20. oldal

Nokimaki>!

[…] egy valóságot át tud élni az ember, de kettőt egyszerre csak álmodni tud, és annak, aki egyszerre két világban bolyong, nincsen talaj a talpa alatt, az csak zuhan az űrben, és nincsen mihez mérnie a zuhanását, mert ha az ember zuhan, a csillagok is vele zuhannak.

69. oldal

Nokimaki>!

Különös, hogy mihelyt az ember meghal, elkezdenek érdeklődni iránta.

134. oldal

Nokimaki>!

Ismerjük ezt az érzést: ez az a düh, ami minden férfit hatalmába kerít, amikor rájön, hogy egy kívánatos nő másnak a szeretője. Mondjuk, nemi irigység, vagy nemi féltékenység. Gondolkodni kell rajta, vajon a nemi erkölcs nem azon az ellenérzésen alapszik-e, amit az a tudat vált ki belőlünk, hogy két másik ember gyönyört él át együtt.

7. oldal

Nokimaki>!

A világ nagy, […] nagyobb, mint a mi tapasztalatunk. Maroknyi tényből és világűrnyi lehetőségből állították össze. Amit nem tudunk, az lehetőségként van meg körülöttünk, és minden tény csupán egy-egy gyöngyszeme az előző és az eljövendő lehetőségek rózsafüzérének.

95. oldal

Ygritte>!

Mily gyakran vezettem kigondolt alakjaimat a bánat és megaláztatás útjain, hogy annál jobban sajnálhassam őket! Ilyenek vagyunk mi, fantazmagória-gyártók: hogy ünnepelhessük vagy értékelhessük egy ember életét, nehéz sorsban részesítjük, küzdelmeket és szenvedéseket zúdítunk rá. De nem ebben rejlik-e valóban az élet különös dicsősége? Az az ember, aki bizonyítani akarja, hogy nem élt hiába, fejével bólogatva azt szokta mondani: sok mindenen mentem keresztül.


Hasonló könyvek címkék alapján

Alena Mornštajnová: Hana
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Kate Morton: Az elfeledett kert
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Kate Quinn: Alice hálózata
A. S. Byatt: Mindenem
Dennis Lehane: Titokzatos folyó
Eduard Fiker: A C-L sorozat
Palotás Petra: Szárnyaszegett pillangók
Jussi Adler-Olsen: A 64-es betegnapló