Nagy viharban lezuhan egy repülőgép, egyetlen utasát kórházba szállítják, ott rövid ideig eszméletlenül hever, s aztán meghal, anélkül, hogy egy pillanatra is magához térne. Iratai nincsenek, arca, teste teljesen összeégett. Ki ez a férfi, hogyan alakult a sorsa, mi ösztönözte arra, hogy eszeveszett iramban röpüljön a halálba? Erre a rejtélyre iparkodnak fényt deríteni – ki-ki a maga módján – a regény hősei: Az orvosok, a jólelkű ápolónővére, a látnok és az író. S filozófiai szándékoktól vezettetve, lényegében erre a kérdésre, a személyiség megismerésének kérdésére keresi a választ maga Čapek is. Humanista mondanivalójával, művészi stílusával és izgalmas lélekábrázolásával a huszadik század legérdekesebb cseh művei közé tartozik ez a regény.
Meteor 5 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1934
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
2020/25. otthoni polc
A Meteor Capek ismeretelméleti trilógiájának középső kötete, igen nehezen olvasható, filozófiai és bölcseleti eszmefuttatásokkal sűrűn teletűzdelt regény. (Capek az egyetemen filozófiát végzett, „mielőtt” író lett.) Fő mondanivalója a megismerés relativitása, a megismerési lehetőségek szubjektív volta, a valóság objektivitásának megkérdőjelezése. Az utószóból: „a valóság megismerhetetlen, az igazság pedig viszonylagos”.
Az alapötlet szellemes: egy gép lezuhan, ismeretlen utasa meghal a kórházban, mielőtt magához térne – néhányan pedig megpróbálják rekonstruálni a történéseket, az életét, mindannyian a maguk módján: az ápolónővér, a látnok és a költő (ők betegek), és ebben segít nekik a belgyógyász és a sebész.
A kiindulási helyzet tehát adott, a három elbeszélés (bár a költőé inkább kisregény) a szereplő szerzőikre jellemző, az összefonódások, egymásra épülések még érdekesek is lennének. Capek most is jól írja a párbeszédeket (befutott íróként ebben a világ legjobbjai közé tartozott), az atmoszféra végig igazi. Csakhogy a sok-sok filozófiai kérdésfeltevés, a mindennapi életbölcsességek és moralizálások rettenetesen lelassítják a regény – még akkor is, ha alkalmanként nagyon meggyőzőek.
Eredetileg 3 csillagot szántam a regényre, gondoltam majd a komfortzóna filozofikus hajlamú olvasói feljebb csillagozzák. De aztán 3,5 csillag lett, mégpedig azért, mert a költő elbeszélésében tökéletes képet kapunk Nyugat India gyarmati nyerskapitalizmusáról. Capek más műveiben sem tudott napirendre térni a kapitalizmus visszásságai felett, most erre még ráerősített egy színes etnikumú, változatos kultúrájú, európaiak számára örök idegen terület megfestésével.
Feltettem a váltott szemszög, Közép-Amerika és filozofikus regény címkéket.
Mikor elkezdtem, megfordult a fejemben, hogy tényleg el akarom olvasni ezt? De győzködtem magam… Kell a kihíváshoz… Végül megfogott a történet, nem tudtam letenni.
Van, akiknek azt rendelte a Sors, hogy soha ne legyenek boldogok. Rokonszenvet ébresztett bennem X-eset… és részvétet… név nélkül élni, amíg el nem húzzák a paravánt… szörnyű lehet.
A Harc a szalamandrák ellen után nem ezt vártam. De magával ragadott Capeknek ez a másik arca…
Csak ajánlani tudom.
Népszerű idézetek
[…] sírból jött emberrel tapintatlanság a legújabb hírekről csevegni[…]
13. oldal
–Mondjuk, hogy éppen írok valamit – ismételte a költő néhány pillanatnyi szórakozott hallgatás után. – Tudom, hogy amit írok…csak fikció. És én tudom, barátom, mi a fikció, én tudom, hogyan kell azt csinálni.: mondjuk, egy rész tapasztalat, három rész fantázia, két térsz logikus kombináció, és a többi ravasz kalkulálás: hogy a dolog új legyen, időszerű legyen, hogy megoldjon és bizonyítson valamit, és főképpen, hogy jól hasson. De emellett az a furcsa– fakadt ki tompán–, hogy ezek a trükkök, ez az egész literátorság azt az átkozott és szenvedélyes illúziót kelti abban, aki csinálja, hogy ennek valami köze van a valósághoz. Képzeljen el egy bűvészt, aki tudja, hogyan kell a cilinderből nyulakat kihúzni, és ugyanakkor hiszi is, hogy becsületesen varázsolja őket elő egy becsületes cilinderből. Micsoda bolondság!
10. oldal
Ismerjük ezt az érzést: ez az a düh, ami minden férfit hatalmába kerít, amikor rájön, hogy egy kívánatos nő másnak a szeretője. Mondjuk, nemi irigység, vagy nemi féltékenység. Gondolkodni kell rajta, vajon a nemi erkölcs nem azon az ellenérzésen alapszik-e, amit az a tudat vált ki belőlünk, hogy két másik ember gyönyört él át együtt.
7. oldal
Mily gyakran vezettem kigondolt alakjaimat a bánat és megaláztatás útjain, hogy annál jobban sajnálhassam őket! Ilyenek vagyunk mi, fantazmagória-gyártók: hogy ünnepelhessük vagy értékelhessük egy ember életét, nehéz sorsban részesítjük, küzdelmeket és szenvedéseket zúdítunk rá. De nem ebben rejlik-e valóban az élet különös dicsősége? Az az ember, aki bizonyítani akarja, hogy nem élt hiába, fejével bólogatva azt szokta mondani: sok mindenen mentem keresztül.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alena Mornštajnová: Hana 100% ·
Összehasonlítás - Lisa Wingate: Elrabolt életek 92% ·
Összehasonlítás - Kate Morton: Az elfeledett kert 92% ·
Összehasonlítás - Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz 92% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: Alice hálózata 91% ·
Összehasonlítás - A. S. Byatt: Mindenem 91% ·
Összehasonlítás - Dennis Lehane: Titokzatos folyó 90% ·
Összehasonlítás - Eduard Fiker: A C-L sorozat ·
Összehasonlítás - Palotás Petra: Szárnyaszegett pillangók 89% ·
Összehasonlítás - Jussi Adler-Olsen: A 64-es betegnapló 89% ·
Összehasonlítás