A ​király 21 csillagozás

Kader Abdolah: A király

Perzsia sahjának halálakor uralkodói székét a fia örökli. Ő azonban korántsem olyan határozott és ambiciózus, mint nagyra becsült elődje: országa és alattvalói sorsa helyett sokkal jobban érdekli a hárem, a cseresznyéskert, a vadászatok és a mulatozás. A fontos gazdasági döntéseket pedig leghűségesebb tanácsosára, a vezírre hagyja. A ravasz politikus a nyugati országokkal, Angliával és Hollandiával kötött szövetségben látja a jövőt, olyan reformok bevezetését tervezi, amelyek végre meghozhatják az ország jólétét.
De vajon milyen árat kell fizetni mindezért?
Modern történet a hatalomért és a földért vívott harcról, mely ugyanakkor megidézi az ősi Perzsia varázslatos hangulatát.

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Libri, Budapest, 2011
412 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633100639 · Fordította: Wekerle Szabolcs

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Irán · Perzsia


Kedvencelte 3

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Szürke_Medve>!
Kader Abdolah: A király

Féltem kissé az elején, amikor utánanéztem ki is a szerző. Újságíró, baloldali aktivista, aki nyugatra emigrált Iránból az iszlám forradalom után, és most itt írogat…ajaj, mondom magamban, ez se lesz jobb mint Maalouf… off de kellemesen csalódtam. A regény fordulatos, gyorsan olvasható könnyű szöveg. A stílusa kapcsán azt ígéri az író, hogy a hagyományos perzsa történetmondókat követi: a cselekmény folyamatos narrációja határozza meg a szöveget, kevés de jól elhelyezett leírás, eszmefuttatás, néha egy-egy jól eltalált párbeszéd. Ismerős volt ez a szövegépítés nagyon, de nem tudtam, hogy honnan…végül a könyv felén is áthaladva jöttem rá, hogy ez az Ezeregyéjszaka stílusa – kisfiúként rengeteget olvastam…

A könyv történelmi regény, de – itt is a történetmondók módszerére hivatkozva – nem ígéri a klasszikus történeti hűséget a szerző, nem is tartja. A modernizációval küszködő, és a nagyhatalmak nyomása alatt levő Perzsiát, és királyát úgy ábrázolja, hogy pár évtizedbe egybedolgozza, összesűríti a perzsa történelem eseményeit, személyeit, folyamatait, a 19. század elejétől fogva Reza Pahlavi sah bukásáig. Innen választ fontosnak, jellemzőnek tartott eseményeket, személyeket vagy folyamatokat, és beleépíti a történetébe. Akinek van kedve, és visszafejti a mesét, megkapja 170-180 év iráni történelmét.

Számomra mindig érdekes volt, hogy a modernitás, hogyan nyer teret egy tradicionális társadalomban, milyen feszültségek és konfliktusok alakulnak ki vele kapcsán. Az író talán túl könnyen adja ezeket a folyamatokat, keveset beszél a modernitás okozta belső ellentmondásokról, feszültségekről, a folyamat veszteseiről, ezért levontam egy csillagot, de összességében képes Irán, (és más tradicionális keleti államok) modernizációjáról egy olyan képet adni, amely jól jellemzi a folyamatot.

A fordítás nem a legsikerültebb. A cilinder a magyar nyelvben foglalt: egy bizonyos kalapfajtát jelent. A perzsák hagyományos magas süvegét – amely köré néha turbángyolcsot tekernek, néha anélkül viselik – nem szerencsés cilindernek fordítani. A perzsa neveket a fonetikus átírás helyett jó lett volna valami kezelhetőbb formában (Amit a Google is felismer) közölni, nem tudom, hogy a holland szövegben hogy vannak.

Jó, könnyen olvasható regény, a szöveg megformáltsaga jól illik Perzsiához, a kopár sivatagok és szikár hegyek között létrejött „paradicsomkertek”, gazdag bazárok hangulatához. Kader talán kissé optimista a „haladás” ügye kapcsán – ez a szerző világlátásából adódik, de jó pár dolgot, fogalmat, kérdést bemutat Iránból az arra kíváncsi olvasónak, úgy ahogy csak egy iráni tudja.

Bagheera70 P>!
Kader Abdolah: A király

Érdekes volt. Az elején úgy éreztem, mintha mitológiával kevert törikönyvet olvasnék, de aztán úgy záporoztak rám a nevek, hogy csak úgy kapkodtam a fejem. Aztán jött a főbb szereplők bemutatása, majd végre megérkeztünk a cselekményhez.
Nem lenne rossz könyv, de valahogy nekem támadt néminemű hiányérzetem. Mintha egy kicsit olyan kapkodós lenne.

Nyctea P>!
Kader Abdolah: A király

„A perzsa teaházakban az elmúlt ezer évben sok-sok történetet meséltek a régi királyokról. A történetmondók, hogy minél erőteljesebb és tarkább színekkel festhessék le a történelmet, minduntalan játszottak az idővel, és szabadjára engedték a fantáziájukat. Bizonyos eseményeket áthelyeztek, másokat elhagytak, olykor pedig hozzáfűztek ezt-azt.”

Ebben a szellemben íródott a regény, mely tényleg olyan egy kicsit, mintha kereszteztek volna egy mesekönyvet és egy történelemkönyvet… Még ha az események nem is pont úgy és nem is pont akkor történtek, a problémák, melyeket feszeget, valósak. A két nagyhatalom között vergődő, nyersanyagban gazdag ország lehetőségei; a két tanácsadó között őrlődő, kevés politikai érzékkel megáldott uralkodó dilemmái; a keleti és a nyugati világ különbségei; a fejlődés ára…
A sah nem szimpatikus, ám nagyon is emberi figura, akivel együtt lehet érezni. Nincs tehetsége a diplomáciához, mégis helyt kell állnia a változások korában. Nem tudja, melyik oldalra álljon, melyik tanácsra hallgasson, de a bizonytalansága ellenére igyekszik megőrizni a méltóságát és a hatalmát, így gyakran indulatból hoz döntéseket, melyeknek nem látja át a következményeit.
A könyv stílusa helyenként kissé száraz és darabos, viszont nagyon tetszett a karakterek ábrázolása és a politikai sakkjátszmát is érdekesnek találtam, pedig ez a téma általában untat. (Az Iránhoz kapcsolódó történeteket pedig egyébként is különösen szeretem.)
Elgondolkodtató olvasmány, örülök, hogy a kezembe került.

Coralie >!
Kader Abdolah: A király

Kellemesen csalódtam ebben a könyvben. Teljesen másra számítottam, azt hittem valamiféle meseszerű, monda jellegű történet lesz a középkorból, ehelyett egy valóságos(?) történelmi regényt kaptam. Tetszett a modern kor hajnalán ébredező Perzsia és a sah udvartartásának ábrázolása. A cselekmény végig lekötött, egy színes és érdekes történetet kaptunk. Nagyon jól megmutatta, milyen különbségek lehetnek a vagyonos felső osztály és a szegény falusi emberek között. Azt is láthatjuk benne, hogy milyen folyamatok játszódnak le egy országban, ha az uralkodó elnyomás alatt tartja az alattvalóit, és nem fordít kellő figyelmet a változásra. A fejlődésnek nem lehet gátat szabni, csak ideig-óráig, mert előbb vagy utóbb minden nép felébred és kivívja a jogait. Érdekes olvasmány volt, tetszett.

Virágszépe>!
Kader Abdolah: A király

A XIX. század második fele, az ezeregyéjszaka országa a helyszín. Igazából azonban már nem is igazán varázslatos ez a Perzsia. Nincs mese, a kemény kapitalizmus kopogtat és nem csak kopogtat, be is jön, akár akarja a király, akár nem.
Bepillanthatunk a színfalak mögé, láthatjuk festék nélkül a szereplőket. A könyv tulajdonképpen a gazdasági gyarmatosítás forgatókönyve. Hiába szeretjük a jelent és igyekszünk megőrízni magunknak a jövőben is, az érdekek felülírják az érzelmeket.
Nagyon érdekes regény, elgondolkodtató.

nagy_csilla>!
Kader Abdolah: A király

Történelmi regényt vártam, némi fikcióval, fordulatokkal fűszerezve, és ehelyett egy nagyon jó történelem könyvet kaptam. Nincs benne mellébeszélés, nincsenek nagy fordulatok, s mégis képtelen voltam letenni. A keleti népekről csak az tudhat így írni aki maga is közülük való.
Csak ajánlani tudom olyanoknak akiket érdekel a közel-kelet történelme.

Hassassin>!
Kader Abdolah: A király

Érdekes, egzotikus iráni történelmi regény egy kortárs iráni tollából. Nagyon tetszett a jellemábrázolása. Úgy teszi, hogy közben nem ítélkezik, csupán elmondja a tényeket.
spoiler

milegyenanevem>!
Kader Abdolah: A király

A perzsa történelem kevésbé ismert, XIX. századi epizódját tárja elénk a szerző. Megismerhetjük azt, amit az európai országok esetében már jól ismerünk, hogy egy abszolút monarchia hogyan alakul át alkotmányos rendszerré. Kader Abdolah mindezt olyan stílusban tárja elénk, ami egyértelműen a „keleti mesevilágot” idézi, miközben bepillantást nyerhetünk a nyugatiasodó, későbbi Irán történelmébe.

Kaia>!
Kader Abdolah: A király

Valóságos elemekből szőtt mese. Akár így is történhetett volna…
Hiába írta le az elején, hogy a régi mesemondók hagyományait követve szabadon fogja a mesét szőni, annyira érdekfeszítő és valóságos volt, hogy miután elolvastam a könyvet, elkezdtem kutatni a neten a szereplők után. :)

Egyetlen dolog zavart olvasás közben: a fejfedőket végig cilindernek írja, ami kicsit komikusan hatott, hiszen ez nekem az a karimás hengeres kalap, amit leginkább angol urakon képzelek el. Utánanézve a cilinder jelentése hengeres keménykalap, ami tényleg akár lehet az a perzsa kalap is, ami olyan mint a fez, csak magasabb. Esetleg tudja valaki ennek a nevét?

Diana3021_>!
Kader Abdolah: A király

Távoli ország történelmének egy kis részletével, annak alkulását befolyásoló tényezőkkel ismertet meg a könyv. Az iskolai történelem tankönyvekben talán meg sem említik ennek az országnak a múltját, és talán ezért is volt annyira érdekes számomra ennek az egzotikus világnak, szokásaiknak, mindennapjaiknak a megismerése.


Népszerű idézetek

Nyctea P>!

Ez az ország évszázados, szőnyeg alá söpört hatalmi harcok, ősrégi gyűlölködések, átláthatatlan vallási áramlatok, mérgező szavú politikusok, bosszúszomjas hercegek, borjútürelmű papok és befolyásos, a szálakat a függönyök mögül rángató asszonyok gyűjtőhelye.

147. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Irán · Perzsia
Chris_Q>!

A hercegnek háromszázhetvennégy fivére volt, mert atyja hosszú élete során ezerkétszáz feleséget tartott. Egészen pontosan ezerkétszázharmicötöt.

13. oldal, 2. Názer herceg

1 hozzászólás
Chris_Q>!

Fiam, ha nincs hajónk, mi szükségünk a tengerre?

129. oldal, 23. Titkos üzenet

Chris_Q>!

A perzsa líra tele van férfiak nőkhöz írott szerelmi vallomásaival, de addig egyetlen férfinak sem jutott eszébe, hogy levelet írjon a feleségének.

133. oldal, 24. A nyomda

Chris_Q>!

Nem határozhatod meg egyedül, merre haladjon a történelem, az ember pedig sohasem végezheti el a feladatát, csak törekedhet rá.

146. oldal, 26. Issza kán

Chris_Q>!

A testvérek története közismert a perzsa történelemben, a királyok mindig is könyörtelenül leszámoltak a testvéreikkel.

55. oldal, 9. A testvérek

Virágszépe>!

Parlamentet csináltak maguknak. Ott ültek a mollák, szakáll szakáll mellett, az első sorban. Mindenki drága ruhákat és bőrcipőket viselt. Azt hiszik, ha drága ruhát húznak, máris jó politikusok lesznek. Pedig csak bábuk, akiket Anglia mozgat. Kinyilvánítottunk valami ostobaságot, mellyel végtelenül boldoggá tettük őket. Hosszan tapsoltak nekünk.

394. oldal (Libri Kiadó, 2011)


Hasonló könyvek címkék alapján

Anita Amirrezvani: A virágok vére
Szemán Zoltán: 301
Szádek Hedájat: Hádzsi aga
Valerio Massimo Manfredi: A Föld végső határáig
Morisz Szimasko: A nagy mágus
Marco Caldera: Szin markában
Csernovszki-Nagy Alexandra: Antónia eltűnt
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök 2.